Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - A revizió utja

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 A revízió utja Annak a nemzetnek van jövője, amely nemzet a méltatlan szenvedésekből uj erőt merit Irta: Fali Endre dr., a Revíziós liga ügyvezető igazgatója A megélhetés sötél gondja ne­hezedik a küzködő magyar lel­kekre. Tiz esztendeje sinyli a ma­gyar nemzet egy igazságtalan és embertelen békeszerződés minden súlyos következményéi s valóban csak az igazságba veteti bit, a jobb jövő reménye ad erőt arra, hogy a sivár jelenben csüggedés nélkül járjuk a kálvária verejté­kes útját. De vájjon csak .Magvarorszá­gon van ez igy?! Tudjuk, hogy még rosszabb a helyzet Romániá­ban és Jugoszláviában, sőt a gaz- | dasági válság és az azt követő nyomor még a legnagyobb nemze­teknél is felütötte hidrafejét. Eu­rópában és Amerikában milliók és milliók kiáltanak munkáért és kenyérért. A mezőgazdasági mun­kának nincsen értéke, az ipari ter­mékeknek nincsen piacuk s a ke­reskedelmi élelmesség erőtlenné, vált. S mindezt a nyomóit, mind­ezt a bizonytalanságot a háború, majd a trianoni és versaillesi bé­keszerződések zúdították a vi­lágra. A világháború az emberek millióit pusztította el, a botor bé­keszerződések egy <évszázad során kialakult világgazdasági rendet bolygattak meg, a nemzetek gaz­dasági életének fokozatos fejlődé­sét s kulturális előrehaladását akadályozták meg és lehetetlenné tették a nemzetek békés együtt­működését. Bármennyire is elszomorító ez a helyzet, nincs okunk kétségbe­esni az általános gazdasági rom­lásból fakadó világkrizis miatt. Bizonyos, hogy a ma élő magyar nemzedék a megpróbáltatások ne­héz kálvária-utjál járja, de gon­doljunk a biztató jövőre, a meg ujhodásra. Annak a nemzetnek van jövője, amely nemzet a mél­tatlan szenvedésekből uj erőt me­rit. Ha Trianonban és a többi Pá­rizs-környéki békékben nem kö­vettek volna el annyi erőszakot, ha nem forgatják fel Európa gazdasági rendjét és az európai népek gazdasági fejlődésének út­ját nem szegik, ma virágzó gaz­dasági élet lüktetne Európában, csakhamar bekövetkezett volna az igazi béke is a nemzetek között. Ám Trianon annyi szenvedést zu­ditotl iánk, hogy minden erőnket harcba kell vetnünk Trianon el­len, ha a magvai- jövőt biztosítani kívánjuk az utókor számára. Tri­anon a magyar élniakafást, a. ma­gyar erők összefogását erediné­e\ ezte. 1 la ellenfeleink Trianon­ban nem törnek kegyetlen, durva kézzel a magyar élet ellen, bizo­nyára nem volnánk ma oly bátor és elszánt harcosai a revízió gon­dolatának idebent és nem volna annyi barátja a magyar igazság­nak odakint. Nem volna annyi re­ményünk arra, hogy a rajtunk el­követett igazságtalanságokat a vi­lág lelkiismerete jóvátegye. Egyelőre a nagybeteg Európát olyan orvosságokkal próbálják gyógykezelni, amelyektől még ma­gasabbra szökik a beteg láza. De már jelentkeznek kiváló államfér­fiak, ujságfejedelmek, írók és tu­tósok személyében azok az igazi orvosok, akik helyesen állapítják meg Európa sorvadásának és a világ gazdasági helyzete romlásá­nak diagnózisát és bátran hirde­lik, hogy a, gyógyulásnak egye­düli utja Európa térképének uj rendezése s az erőszakos 'békeszer­ződések revíziója. A magyar nép elsőnek hangoz: tattá a. trianoni békeszerződés re­víziójának elmaradhatatlan szük­ségességét. A magyar nép kitartó felvilágosító munkájának meg is lett az eredménye, a revízió kér­dése ma ott dörömböl minden ál­lam külügyminisztériumának aj­taján, a revízió problémája ma a világ problémája lett, lépten-nyo­mon találkozunk vele a világsajtó­ban, államférfiak megnyilatkozá­saiban és minden más nagy vi­lágproblémává I kapcsolatosan. Elmaradhatatlanul közeleg a re­vízió napja. Ezt azonban csak ugy érjük el, ha a magyar nép győze­delmeskedik gazdasági bajain, ha acélos magyar akarattal felül­emelkedik minden nyomorúságon, ha kormányával együtt egyedüli nagy célnak a revíziót jelöli meg s ezért utolsó erőinek megfeszíté­sével a végsőkig küzd. Minden társadalmi és minden állami fel­adatot a magyar földön a revízió gondolata körül kell csoportosí­tani, mert egyedül ennek sikere biztosit a magyar nép részére szebb jövőt, ennek bukása viszont még nagyobb nyomorúságba és pusztulásba viszi az országot. Ennek a nagy nemzeti feladat­nak felismerése késztette a Ma­gyar Revíziós Ligát arra, hogy most, a nagy küzdelmek előesté­jén a revízió zászlaja alá szólítsa az ország minden hazafias polgá­rát. A megújuló nagy küzdelem­ben szüksége van a Revíziós Li­gának minden magyar ember tá­mogatására. Éppen ezért a Ma­gyar Revíziós Liga, Revíziós Pengő akciójával minden magyar embert tagjai sorába óhajt ik­tatni. S ha minden magyar ember megvaltja a Revíziós Liga tagsági igazolványát, a Revíziós Pengőt, akkor a Magyar Revíziós Liga birtokában olyan erkölcsi és anyagi értékek gyűlnek össze, hogy azzal megvívhatja az utolsó küzdelmet s a magyar népet visz­szavezeti a szebb és boldogabb ma­gyar honba. Az angol birodalmi konferencia legfőbb vezetői (Imiről jobbra): MaoDonalá amgöl miniszterelnök, a bikeniri maharadzsa, mini Imiin képviselője, üick Benneti kanadai miniszterelnök, I. H. Scullin ausztráliai miniszterelnök és Hertzog tábor­nok. déUifrikui miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom