Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 31. szám - A parlamentközi kereskedelmi konferencia berlini ülésezései
1929 • 11 * Október 5 V A parlamentközi kereskedelmi konferencia berlini ülésezései Irta: PÓKA-PIVNY BÉLA dr. Berlin, 1929 szeptember 27. A német birodaJ mi főváros az Interparlamentáris Unió után ezidén a Conférence Parlamentaire Internationale du Conimerce delegációit hívta meg tanácskozásra a falai közé. Ezzel az ülésszakkal, amely ennek a parlamentek közötti világszervezetnek tizenötödik kongresszusa volt, először jöttek össze e Konferenciának küldöttségei német földön. A Konferencia 1914-ben alakult a belga Szenátusban, az ülésen megjelent a német delegáció is, azonban a következő években az antant fővárosaiban tartották meg a Konferenciákat a központi hatalmak közreműködése nélkül. A 'háború után, 1919—20-ban egymásután megjelentek az új államok a Konferenciákon, Lengyelország, Csehszlovákia, valamint a kibővült Románia és Szerbia, de elmaradt Oroszország. Később, 1921— 22-ben a tengerentúli államok parlamentjeinek sora jelenik meg (Argentína, Ausztrália, India, Brazília stb.). Ausztria, Magyarország és Bulgária 1923-ban csatlakoznak a Konferenciához, még pedig Prágában. Németország 1927-ben csatlakozott, miután a Nemzetek Szövetsége tagjává vált. Az Egyesült Államok — mint a genfi Nemzetek Szövetségének nem tagjai — nem léptek még a Konferencia tagjai sorába.*) A berlini Reichstagban tartott ülésezések iránt az egyes parlamenti csoportok közt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult. Eddig még a Kereskedelmi Konferencia egy ülésén sem volt annyi delegátus együtt, mint ezidén. Különösen sok angol és japán kiküldött vett részt, azonban nagy delegációkkal voltak képviselve a franciák és olaszok is. Magyar rész*) Megjegyezzük, hogy viszont az Interparlamentáris Uniónak tagjai az Északamerikai Egyesült Államok s éppen Amerika részvétele adta meg manapság ennek az immár negyvenéves >multra visszatekintő szervezetnek különös fontosságát. ről Schandl Károly ny. államtitkár vezetésével Konkoly-Thege Kálmán, Lovrich József, Póka-Pivny Béla, Temple Rezső és Zlinszky István vettek részt az üléseken. A vitaanyag ezidén is érdekes, változatos és új volt. E tekintetben a Konferencia következetes önmagához és igazán büszkén sorolhatja fel évkönyveiben azokat a problémákat, amelyeket a tag-csoportokkal feldolgozott és a teljes üléseken átvitatott. Kiemelendő még, hogy a Konferencia bruxellesi főtitkársága mellett, de attól teljesen függetlenül alakult meg az Institut International du Commerce, amely már a kormányok (és nem parlamenti csoportok) közös szerve. Ennek az intézetnek a magyar kormány is tagja. Az intézet adatgyűjtései — kiadványok alakjában —a Konferencia rendelkezésére állanak: az adatgyűjtés viszont a Konferencia eszmevilágában mozog és igyekszik a legmodernebb statisztikával szolgálni. Az idei vitaanyag pontjai a következők voltak: 1. Az ipari termelés racionalizálása. A kérdés előadója Hannon angol képviselő volt, akinek előadása úgy a bizottsági, mint a teljes üléseken mozgalmas vitákra adott okot, amit teljesen indokol az, hogy a racionalizálás legtöbbször kartelhez vezet, amelyeit a konzevatív világnézet másképpen mérlegel, mint az elsősorban a munkát és csak azután a tőkét szem előtt tartó progresszív politikai irányok. Innen magyarázható aztán az a színes vita, amely pl. a brit delegáció két pártbeli delegáció tagjai közt az üléseken lefolyt. A határozati javaslat dolgában csak úgy tudtak megegyezni, hogy a kérdés mélyebb tanulmányozását határozták el és azt a sok csatlakozó problémát, amely a kérdés tanulmányozásával felmerült, a jövő évi konferencia gondjaira bízták. A jövő ülésig lefolyó év alatt az egyes csoportok a kellő adatokat kell, hogy gyűjtsék. 2. A kötelmi jog és a szerződések egységes kodifikálásának problémáját Devéze belga v. miniszter és képviselő adta elő, aki rámutatott arra, hogy eme tág probléma egyes fejezetei tekintetében mily sok kezdeményezéssel szolgálnak a parlamentközi kedeskedelmi konferencia megelőző évkönyveiben feltalálható határozati javaslatok. Rámutatott arra, A nemzetközi kereskedelmi konferencia tagjai Berlinben. Az első sorban álló hölgy Togo báró felsőházi tag felesége. A 2. és 3. sorban baloldalt álló hölgyek melletti sorban, ősz ur, von Kardorff, a Reichstag alelnöke, a Kongresszus elnöke, jobbra tőle a második delegátus Konkoly-Thege Kálmán, kitől jobbra kissé lejebb Temple Rezső ny. államtitkár áll.
