Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - A maniu-kormány vergődése

Magyar Külpolitika 16 5. szám RÖVID KÖZLEMÉNYEK A Külügyi Társaság Kalocsán. A Magyar Külügyi Társaság vidéki propagandája során február 17-én, vasárnap délelőtt a város meghívására Kalocsán tartott nagysikerű előadást a külpolitikai problémákról. A nagy történeti múlttal biró városban, amely mint érsekség évszázadok óta egyik gócpontja a magyar kultúrának és letéteményese a magyar hagyománynak, osztatlan érdeklődést keltett a Külügyi Társaság delegációjának a megjelenése. A Külügyi Társaság vezetőségének a kiránduláson résztvett tagjai és pedig: Csekonics Iván gróf rk. követ és meghat, miniszter, Eöttevényi Olivér ny. főispán, a Társaság ügyvezető alelnöke, Gömöry-Laiml László külügyminiszteri tanácsos, Radisics Elemér igazgató és Heylmann Ottmár titkár, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek vendégszerető házának voltak vendégei, a Patachich érsek építette XVIII. századbeli, nagyúri méretű s a barokk-kor művészetét dicsérő érseki palotában. A városháza dísztermében tartott előadáson ott láttuk a város vezetőségének és egész értelmiségének minden számottevő tagját, de nagy számmal voltak jelen a városi iparosság és a kisgazda-közönség köréből is, akik mindvégig feszült figyelemmel hallgatták az előadók szavát. Megjelentek gróf Zichy Gyula érsek, Dr. Mosonyi Dénes praelatuskanonok, Dr. Ámon Pál praelatuskanonok, Dr. Rechner Konrád kanonok, Szabóky Jenő orsz. képviselő, Dr. Keresztény Gyula kir. törvsz. elnök, Dr. Bajzáth János ny. törvsz. elnök, Dr. Bánhidy Gábor kir. ügyészségi elnök, Dr. Koiény-Schek Vilmos .járásbírósági elnök, Dr. Bakos Ádám törvsz. tanácselnök, Dr. Oláh Miklós törvsz. tanácselnök, Dr. Ambrosch Béla kir. járásbíró, Dr. Máté Tóth Jenő főkáptalani ülnök, Dr. Mócsy István érs. urad. jogtanácsos, Dr. Nyáry Béla szentszéki ügyész, ügyvédi kamarai elnök, Dr. Markó Jenő főszolgabíró, Nóvák Géza urad. jószágigazgató, Dr. Vámos Gyula bankigazgató, Dr. Szekeres Gyula bankigazgató, Barauer József bankigazgató, Dr. Murányi Károly v. tisztiorvos, Dr. Wiederkehr József apátkanonok plébános, Dr. Pál Mátyás hittanár, zárda-igazgató, Resli Rezső el. isk. igazgató, Kollányi Ödön polg. isk. igazgató, Dr. Jagicza Antal főjegyző, helyettes polgármester. Bodroghay András csendőrszázados, Dr. Bélágyi József törvsz. bíró, Dr. Kujáni Ferenc érs. titkár, Dr. Révay Tibor praelatuskanonok, Dundler Gyula képzőintézeti tanár, Potzta József ny. képezdei tanár, Dr. Kaczvinczky Pál szolgabíró, Geosits Gyula érs. urad. segéderdőmérnök, Olasz János állami erdőmérnök, Schneider Ferenc hittanár, Tóth István plébános, Dr. Farkas Géza rendőrkapitány, Emszt Antal érs. urad. főmérnök, Friedrich Antal malomigazgató, Fabricius István érs. urad. számtartó, Osvald József igazgató, hittanár, Milodanovits Vincze törvsz. irodaigazgató, Erdős Árpád városi tanácsnok, Grósz Pál v. főmérnök, Neller József adóügyi tanácsnok, P. Jablonkay Gábor főgim. rektor, P. Katona Ferenc jézustársasági atya és Szedlay Gyula tanító. Az előadást Antalffy Sándor polgármester bevezető szavai nyitották meg, mint akinek lelkes és önzetlen fáradozása biztosította elsősorban az előadás nagy sikerét, üdvözlő szavai után Eöttevényi Olivér mindenek előtt Apponyi Albert gróf üdvözletét tolmácsolta, kifejezvén egyúttal a Társaság nagynevű elnökének sajnálkozását, hogy személyesen is nem vehetett részt a kiránduláson. Majd Masaryk és Benes emlékiratává] kapcsolatban megkapóan színes képet festett arról a nem lankadó szívós propagandáról, amellyel a csehek már a békében a kettős monarchia összeomlását előkészítették s egyúttal a trianoni és versaillesi béke számára a talajt megdolgozták. Bámulatos összefogó céltudatos és szervezett munka képe bontakozott ki a hallgatóság szeme előtt, majd ennek tanulságait levonva, előadó a Külügyi Társaság feladatkörét ismertette röviden. Csekonics Iván gróf hangulatos képekben gazdag előadásban a nemzetközi jog jelentőségét fejtegette, majd a diplomáciai szolgálatnak lényegét ismertette. Sorra vette a követségeknek, meg a konzulátusoknak különböző feladatkörét, jellemezte minő tulajdonságokat követel ez a szolgálat a diplomáciai pályán működőktől és eloszlatott néhány, a diplomáciai szolgálattal kapcsolatban elterjedt téves felfogást. Gómöry-Laiml László a keleti kérdés történetének fejlődését vázolta a magyarság bejövetelétől egészen napjainkig és a széles történelmi tudással felépített fejtegetés látható hatással volt a hallgatóságra. Az előadást Antalffy Sándor zárószavai fejezték be, majd díszebéd volt a város vezető tagjainak részvételével Zichy Gyula gróf érseknél, aki néhány meleg szóval emlékezett meg Apponyi Albert grófról, egyúttal kifejezte őszinte elismerését a Társaság működése iránt. A felköszöntőért, valamint a lekötelezően szíves vendéglátásért Eöttevényi Olivér mondott néhány keresetlen szóval köszönetet. A Külügyi Társaság tagjainak módjukban volt megtekinteni a város nevezetességeit is és különösen az Érseki Könyvtárban töltöttek hosszabb időt, részletesen megtekintve annak gazdag anyagát. A Népszövetségi Ligák brüsszeli konferenciája A Népszövetségi Ligák Uniója, február 11—12-én Brüsszelben konferenciát tartott, melyen a Magyar Külügyi Társaság részéről Pékár Gyula, Paikert Alajos és Zichy Ernő gróf vettek részt. A konferencián magyar szempontból legfontosabbak a kisebbségi es gazdasági ügyek voltak. Ezek tárgyalásánál a magyar delegátusok többször erélyesen fölszólaltak a magyar álláspont érdekében. Legfontosabb az angol delegátus javaslata volt a népszövetségi paktum 19. paragrafusának érvényesítése mellett, mely tulajdonkeppen a békeszerződések revizióját célozzi Paikert Alajos elérte, hogy az általa összeállított pártatlan tagja, elfogadtatott. Nagy elismeréssel fogadtak Zichy Ernő gróf javaslatát a minoritások cleímicio.iarol. — A nevelés- és propagandaügyi bizottság ujbol, most már ötödször Pékár Gyulát váasztotta elnökévé. Pékár kitűnő föllépésével, bámulatos nyelvtudásával és politikai gyakorlatával a magyar delegációnak ez alkalommal is nagy fölénvt biztosított. Paikert Alajosnak már a hágai konferencián is helyesléssel fogadott javaslatát, amely szerint minden fővárosban földrajzi múzeumot és