Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - A maniu-kormány vergődése

Március 1 intézetet kell fölállítani, a bizottság egyhangúlag el­fogadta és elhatározta, hog yaz első ilyen múzeumot már idén felállítja Genfben, a tanügyi világkon­gresszussal kapcsolatban. Ha ez a terv megvalósul, magy mértékben hozzá fog járulni Magyarország gazdasági és műveltségi fokának helyes megismer­tetéséhez. A gazdasági bizottságban, Sir George Paish fej­tegetései ifolyamán Paikert Alajos fölszólalt és utalt arra, hogy Közép-Európa német államában uralkodó a szomszéd államok elnyomását célzó irányzat, amit pedig a békés együttműködés érdekében kerülni kel­lene. A népszövetségi ligák legközelebbi nagygyűlése május havában, Madridban lesz. Csekey István előadásai Stockholmban és Uppsalában Csekey István dr. dorpati egyetemi professzor, a Dorpati Magyar Tudományos Intézet igazgatója ja­nuár 22-én előadást tartott a stockholmi főiskolán az „Államtudományi Egyesület"-ben „Die Verfassungen Schwedens und Ungarns" címen. Párhuzamot vont a két alkotmány fejlődése közt és rámutatott arra a bámulatos hasonlóságra, amely Magyarországon a Szent Korona tanában, Svédországban pedig a ki­rályi és a néphatalom dualista felfogásában nyilvá­nult. Erinek okát abban vázolta, hogy mind Svédor­szág, mind Magyarország a nyugoti kereszténység keleti határállamait alkották, amelyekben szemben a kontinentális jogfejlődéssel egészen egyedülálló, cso­dálatos történelmi kontinuitás állapítható meg az al­kotmány kialakulásában. A két nemzet már a kö­zépkorban eljutott az állam közjogias felfogásához, ami tekintetben messze megelőzte a nyugoti államo­kat. Ezt a tételt aztán mind a svéd, mind a magyar alkotmányfejlődésből érzékelhető példákkal bizonyí­totta. Aztán rátért a mai magyar közjogi provizó­rium államjogi intézményeinek bemutatására. Külö­nösen mély hatást tett hallgatóságára a király nél­küli királyság finom jogi elemzéssel való bemutatása. Csekey professzor előadásához Herlitz professzor, az Államtudományi Egyesület elnöke, fűzött igen ér­dekes megjegyzéseket és meleg szavakkal mondott köszönetet az előadónak, aki egészen uj és ismeret­len szempontokra hívta föl a svéd tudomány figyel­nét. Az előadás után a stockholmi „Svéd-Magyar Társaság" vezetősége díszvacsorát adott az előadó tiszteletére, amelynek során Schultzberg elnök lel­kesen köszöntötte a vendéget, Csekey professzor pedig a már is nagyszerű eredményekre tekinthető svéd­magyar kulturális együttmunkálkodás jövendő sike­rére ürítette poharát. Másnap, január 23-án Svédország legrégibb egye­temi városa, Uppsala, látta vendégéül a magyar tu­dóst, aki az egyetemen a „Jog- és Államtudományi Társaság"-ban „Die estnische Staatsverfassung" cí­men tartott előadást. Svédországban ugyanis feltűnő nagy érdeklődés nyilvánul meg Észtország iránt, mely csaknem kétszáz esztendeig svéd uralom alatt állott. Az idei nyárra várják Észtországban a svéd király látogatását viszonzásául az észt államfő mult nyári svédországi látogatásának. Az előadást követő díszvacsorán Brusewitz professzor, a világhírű Rudolf Kjellén utóda az államtudományok tanszékén, a két svéd alapítású testvéregyetemet, a dorpatit és az uppsalait éltette, mire Csekey professzor asztalbeszé­dében másik minőségében, mint magyar tudós, a ma­gyar állam és alkotmány mai helyzetéről tartott hosszabb fejtegetéseket. Csekey professzornak svédországi tanulmányútján alkalma volt a tudományos világ és a közélet számos jelentős tényezőjével összeköttetésbe lépni. így Upp­salában külön hosszas kihallgatáson fogadta Söder­blom érsek, akit legújabban a dorpati és a pécsi egyetem is tiszteletbeli doktorává avatott. Az érsek el nem muló érdemeket szerzett a világháborö során hadifoglyaink körül. Nagy szimpátiával emlékezett meg Ravasz és Raffay püspökök svédországi útjá­ról és áldását küldte a magyar törekvésekre. Stock­holmban Staél von Holstein báró politikus és nem­zetközi jogász, aki a nyáron Magyarországon járt a svéd küldöttséggel és a Külügyi Társaságban is lá­togatást tett, lunchre hívta Csekey professzort és többek közt megajándékozta azzal a mindenkép figye­lemre méltó cikkével, melyet a „Nya Dagligt Alle­handa" című nagy konzervatív svéd újság július 21-i számába írt „Ungern inför rátta" (Magyaror­szág a jog előtt) címen. Ugyancsak estélyt adott a dorpati professzor tiszteletére Akel észt miniszter, valamint vendégül látták Török Béla magyar ki­rályi ügyvivő, Leffler Béla egyetemi magántanár, sajtóreferens, a svéd-magyar kulturális érintkezések igazi kulturdiplomatája, Bartha Imre, a követség titkára és még mások a svéd, magyar és észt társa­ság köréből. Előadás a Külügyi Társaságban Gratz Gusztáv a német-francia problémáról — A nemzetközi jogi szakosztály új elnökhelyettese: Zol­tán Béla ny. igazságügyminiszter A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztálya február 14-én a társaság parlamenti helyiségében ülést tartott, amelynek első pontjaként a Magyary Géza halála folytán megüresedett szak­osztályi elnökhelyettesi tisztséget töltötték be. Ma­gyary Géza utóda egyhangú választással Zoltán Béla v. igazságügyminiszter lett. Ezután Gratz Gusztáv tartotta meg rendkívül tar­talmas és nagyérdekű előadását a francia-német vi­szony rendezése érdekében folyó és főleg Németor­szág jóvátételi tartozásának végleges rendezésére vo­natkozó tárgyalásokról. Az előadás ragyogó, kris­tálytiszta összefoglalása volt ennek a bonyolult pro­blémának. Részletesen fejtegette a kérdés diplomá­ciai történetét, majd az előadása második részében párhuzamba állította a békülékenyebb német és a merevebb magyar külpolitikát. Az itt mutatkozó kü­lönbség szerinte azért van, mert a két ország politi­kájának előfeltételei merőben különböznek egymás­tól. Gratz Gusztáv előadását a Külügyi Szemle leg­közelebbi száma teljes egészében fogja közölni. Levél a tengerentúlról Szelke Aladár, a „Honvéd" magyar kereskedelmi hajó kapitánya a következő sorokat írta Norfóikból Eöttevényi Olivérnek, a Külügyi Társaság ügyve­zető alelnökének: Örömmel és büszkeséggel jelenthetem, hogy a „Honvéd" megfelelt hivatásának, mert egyrészt si­került a legjobb üzleti hírnevet biztosítani gőzösünk­nek ezeken a piacokon, másrészt pedig sokat foglal­kozott a szenzációkra «hes amerikai sajtó és rádió velünk összefüggésben Magyarországgal, továbbá za­rándokhelyei lettünk Texas és Louisianában elszór­tan élő magyarságnak, sőt még olyan előkelő és dús­gazdag családok, mint a 48-as honvédtiszt Ujfify le­származottai — kik ugyan már egy szót sem tudnak magyarul és a gyapotkereskedelem vezérei — nem mulasztották el az alkalmat, hogy ne látogassák meg az első magyar hajót, büszkén megemlítve magyar eredetüket. Továbbra is dolgozni fogunk tőlünk telhetően úgy gazdaságilag, mint idegenforgalmunk és nemzeti pro­pagandánk érdekében. Én különösen a külföldi ma­gyarság pszihológiai és gazdasági kérdéseivel fog­lalkozom előszeretettel, mert sajnos ez a nagy latens erőtömegünk nincs még az ország és a jövő érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom