Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 43. szám - A kisebbségvédelem az elmúlt évtizedben. Ziehy Ernő gróf előadása a Magyar Külügyi Társaságban

Magyar Külpolitika 8 43. szám kező három módosítását ajánlotta a Népszövetség figyelmébe: 1. Minden kérvény csakis az illető állam által legyen benyújtható, amelyhez a kérdéses kisebbség tartozik. Az államnak jogában álljon kisebbségével vagy megegyezésre jutni, vagy pedig a kérvényt a Népszövetség elé terjeszteni. Ha a megegyezés nem sikerül, az állam köteles a kérvényt az egész levelezéssel és okmányokkal együtt a Népszövetség elé juttatni. Sürgős szükség fennforgásának esetén azonnal a kisebbség maga is jogosult lenne ugyanezt megtenni, természetesen miután erről saját állami fennhatóságát értesítette. 2. A kisebbségi bizottságok helyett az egész Tanáos foglalkozz.ék a panaszok megvizsgálásával. 3. Ha azonban a kisebbségi bizottságok mégis fennmaradnának, úgy ezeknek joguk legyen az eléjük terjesztett ügyeket a legnagyobb nyilvánosság előtt tárgyalni. Ezt a javaslatot úgy a Kisantant államai, valamint Lengyel- és Görögország kereken visszautasította. Az ezt követő tárgyalások eredményeképpen a Népszövetség tanácsa 1929 június 13-án Madridban a következő határozatokat hozta: 1. Ha a Főtitkár egy panaszt elfogadhatatlannak ítél, úgy ezt tudatja a kérelmezővel és közli vele az 1923 szeptember 5-iki tanácshatározatot az elfogadhatóság feltételeiről. 2. A Tanács elnöke kivételes esetekben a hármas-bizottságol (1923 szeptember 25-iki tanácshatározat) ötös-bizottságát bővítheti ki. o. A Tanács kívánatosnak tartja, hogy a kisebbségi bizottságok a Tanács üléseivel párhuzamosan ülhessenek össze sürgős kérvények megvizsgálásának céljából. 4. a) Ha egy kisebbségi bizottság egy eléje terjesztett panasz megvizsgálását befejezte, anélkül, hogy a Tanács elé terjesztené, ezen vizsgálat eredményét levélben közli a Tanács többi tagjaival, akiknek a Főtitkár a vonatkozó okmány okai rendelkezésükre tartja. b) A Főtitkár évenként egyszer a Tanáos összes tagjainak a kisebbségi bizottságok által szerkesztett összes leveleit megküldi. 5. A kisebbségi bizottságok komoly mérlegelés tárgyává. A turtui (dorpati) egyetem épülete. Ebben van elhelyezve a Csekey István dr. egyetemi tanár vezetésével működő Dorpati Magyar Tudományos Intézet. kell, hogy tegyék azt, hogy az illető kormányok beleegyezésével, az általuk megejtett vizsgálatok eredményeit a Journal Officiei hasábjain nyilvánosságra hozzák. A Tanács reméli, hogy az érdekelt államok mentől több esetben lesznek abban a helyzetben, hogy beleegyezésüket ettől a publikálástól nem lesznek kénytelenek megvonni. 6. A Főtitkár a Journal Officielben évenként egyszer statisztikát fog közölni a következő tartalommal: 1. a titkársághoz az év folyamán beérkezett panaszok száma, 2. az elfogadhatatlannak minősített panaszok száma; 3. az elfogadhatónak minősített és egy kisebbségi bizottság eíé terjesztett panaszok száma; 4. a bizottságok és az általuk tartott ülések száma; 5. a kisebbségi bizottságok által megvizsgált és elintézett ügyek száma. Zaimisz, a gorog köztársaság uj elnöke K

onduriotisz tengernagy, a görög köztársaság elnöke, magas korára hivatkozva, december elején lemondott az elnökségről. Az ellenzéki sajtó szerint lemondásának az volt közvetlen oka, hogy a kormány :s lemondhasson anélkül, hogy válság állana be a belpolitikai életben és zavar ütne ki a kormányzópártban. Venizelosz szabadulni szeretett volna szépszerével néhány miniszterétől s ezért bírta rá az elnököt lemondásra. A nemzetgyűlés óriási többséggel dr. Zaimisz Sándor régi politikust választotta meg új elnökké, aki több ízben volt már éppen a legválságosabb időkben miniszterelnök. Zaimisz történelmi múltú családból származik, közvetlen elődjei kitüntették magukat a XIX. század elején folyó felszabadulási küzdelmekben. A család vagyonos s a fiatal Zaimisz főiskolai tanulmányait a lipcsei, berlini és heidelbergi egyetemen végezte. Heidelbergben tette le a jogi és államtudományi doktorátust. Hazatérve rögtön képviselőnek választották, majd 31 éves korában már miniszter lett. A Krétáért kiütött, s Görögországra olyan szerencsétlenül végződött 1897. évi török-görög háború után őt bízta meg a király kabinetalakítással, hogy az országot a válságból kivezesse. Attól kezdve még hatszor volt miniszterelnök, közben Kréta főbiztosa. Miniszterelnöke volt a legválságosabb időben, 1917-ben, amikor az antant nyomása legnagyobb volt, .hogy Görögországot bekényszerítse a központi hatalmak elleni háborúba. Zaimisz, amíg lehetett ellentállt, de aztán ő adta a királynak azt a tanácsot, hogy mondjon le fia javára a trónról. Amikor az antant megszállta Szalonikit, Zaimisz lemondott és átengedte Venizelosznak a háborús politika vezetését. A világháború után többször igénybe vette az ország megint Zaimisz erős kezét és bölcseségét. A köztársasággá alakulást nem pártolta, de a szélső royalistáktól is távol áll. Békét és belső fejlődést akar mindenáron biztosítani népének, a közjogi kérdések ideiglenes kikapcsolásával. Amint idősödött, súlyos szembaj lepte meg, mely ellen Bécsben a döblingi klinikán keresett gyógyulást. 1926-ban itt operálták szemét és heteken keresztül Kunerth Zsófia fiatal ápolónő ügyelt fel rá és szolgálta ki. Amikor szemevilágát visszanyerte, az első emberi lény, akit látott, ez a vidám, mosolygós szép bécsi leány volt, a grinzingi külváros egyik tanítójának leánya. A 67 éves görög főúr úgy megszerette a