Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 41. szám - Jogunk van célul kitűzni a trianoni békeszerződés revízióját. Magyarországon három világuralmi tendencia ütközik állandóan - Mire tanít a mult ? - A revizió három útja

Magyar Külpolitika 41. szám folytán előállt nehéz fázisait, amelyek kulminációja a Ruhr-megszállás, azután ismertette az amerikai szellem megjelenését a kérdéskomplexumban és a mai kifejlődést. Rendkívül megkönyítette a győri közönség megértését az előadó által készített egy térkép, amely mutatta, hogy a világháborúban miként volt először hitelező a fianeia, azután az angol és azután az amerikai és hogy miként vált háborús adóssá Franciaország és Anglia. E térképet bemutatjuk kicsinyített alakban. Ismertette előadó a Balfour-féle eszmét, a háborús adósságok kölcsönös törlését, amelyet a csak hitelező és nem adós Amerika nem fogadott el," mint aki a lánc végén csak követeléssel áll, még pedig 12 milliárd dollár tőke és ennek kamatjaival. Vázolta a Dawes-tervet, amely 1924—28 közt szabályozta a német jóvátételt. Említette, hogy a németek ezidő alatt 6 és fél milliárd márkát fizettek, de — ebből 4 és fél milliáiidot kölcsönpénzből. Ehhez képest és sok egyéb technikai okból, kívánatos volt a. Dawes-terv revíziója. Ezt adja a Young-terv. A Young-terv Németországnak jóvátételi évi összegét kisebbíti, a Rajna kiürítését biztosítja, (hogy az ország gazdasági függetlenségét viszszanyerje). Németországot az ellenőrző jóvátételi bizottságtól és egyéb, a háztartásába avatkozó komisszióktól megszabadítja (Commercializácio), evvel szemben csökkenti a természetbeni szállítások mérvét és a németekre bízza, hogy a kellő külföldi valutákat beszerezze és avval teljesítsen, aminek beszerzése eddig a győzők elég sok gondot okozó tiszte volt. Hogy ezek a valuta'beszerzések a márkát meg ne ingathassák, megengedi a Youngterv, hogy a német évi fizetségek egyharmadát fizesse csak feltétlenül pontosan külföldi valutákban és hogy kivételesen jelentős okok miatt feltételesen moratóriumot kaphasson a másik kétharmad részre. A német fizetségek átlaga 1966-ig évi 2 milliárd márka, a magyar budget háromszorosa, azontúl csökken. Humaguki japán miniszterelnök, aki ellen sikertelen merényletet kíséreltek meg Tokióban. Edge szenátor, az új párisi amerikai nagykövet A Young-terv egyik bázisa az, hogy a német fizetségek, mint évi szabályosan bekövetkezendő járandóságok, lehetővé teszik a győzők követelésének tőkésítését (Mobilizáció). E tőkésítés szükségessé tette a Nemzetközi Elszámolások Bank-jának megalapítását. Abban az esetben, ha a németek moratóriumot kapnának valamely nagyobb gazdasági kirizisük esetében, a Bank a tőkésítés kamatgaranciáját nyújtaná. — Előadó vázlatosan ismertette a Bank szervezetét, amelynek fő jellemvonása az, hogy a nemzeti bankok 100 millió dolláros alaptőkével alapítják. Az amerikai, angol, francia, belga, olasz és japán érdekeltséggel a németek teljes egyenjogúságot nyernek és e hét állam együtt a bankalaptőke 55%-át egyenlően jegyzi és a 25 igazgatósági tag közül 2—2 tagot delegálhat, akikhez a franciák és németek, nagy, speciális érdekeik miatt még egy-egy tagot delegálhatnak. A többi nemzeti bank együtt 45%-os alaptőkejegyzés mellett 9 igazgatósági tagot adhat. Előadó avval fejezi be előadását, hogy a pénznek (és az állami budgeteknek) szabályozása, az általános gazdasági kérdéseknek rendezése s a jóvátétel végleges megoldása, amelyeket ismertetett, a véleménye szerint még mindig nem képesek a világgazdaság normális mederbeterelését biztosítani. A 'békeszerződések okozta gazdasági egységek széttörése és a népek közti bizalmatlanság a legfőbb gátja a világgazdaság talpraállításának. A békeszerződéseket és az általuk teremtett káoszt kellene módosítani, megszüntetni. * Itt említjük meg, hogy a győri Szabadegyetem előadásainak a során Valló István dr. városi tanácsos a békeszerződéseket ismertette, Kató Sándor dr. reáliskolai tanár Európa új térképéről tartott előadást, Koller Jenő városi tanácsos a békeföltételeknek Magyarország gazdasági és társadalmi életére való hatását fejtegette, Újlaki Géza kereskedelmi és iparkamarai segédtitkár a háború és békeszerződések világgazdasági következményeire világított rá, Hőfer Vilmos polgármesterhelyettes, főjegyző pedig a revízió útjait jelölte meg tartalmas és a tárgyat teljesen felölelő előadásában.