Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 40. szám - A német párt is szembefordult Romániában a kormánnyal. Felirati vita a román parlamentben - W i l l e r József és Hegedűs Nándor a magyar kisebbség sérelmeiről - A német párt állásfoglalása
1929 5 December 7 elfogta, amikor a trónbeszédben hiába kereste megint az annyiszor megígért és olyan szükséges kisebbségi törvény bejelentését. Ugyanígy hallgat a kisebbségi törvényről a kormány felirati javaslata. Az nem megoldás, hogy magánúton Ígérgeti most megint a kormány a törvényjavaslat beterjesztését. Ha komolyan be akarja nyújtani, akkor már a trónbeszédben jelezni kellett volna. Annál veszedelmesebb ez a tervszerű késlekedés, me'rt közben egyik törvény a másik után születik meg olyan szellemben, mely ellentétben áll a kisebbségi jogokkal. Ilyen az érettségi törvény, amelyet a nemzeti parasztpárt, míg ellenzékben volt, állandóan támadott, most kormányra jutva, novellárisan megerősített. Az új közigazgatási törvény még az egyetlen megmaradt jogot, a szabad polgármesterválasztást is elvette a német többségű lakosságtól. A megyék új beosztásáról készült javaslat is megszüntetett egy olyan reményt, melynek teljesülését 1919ben írásbelileg ígérték meg a szászoknak, azt, hogy német többségű megyéket alakítanak ki. Ehelyett a gyakorlatban úgy kerekítették ki a megyéket, hogy a német kisebbségek minden politikai súlya elvész. Még fontosabb kérdés ennél a német kisebbség egész jövőjére a felekezeti iskolák fentartása. Erre sincsen remény, mert az egyháztól a legkíméletlenebbül elszedték mindazt az ingatlan vagyont, amelyből iskoláit tartotta fenn, a politikai községekre pedig bevételeik 14 százalékát rótták ki adóul, illetőleg törvénytelen illetékül az állami iskolák fentartására. A szászok gyermekei úgyszólván kivétel nélkül saját felekezeti iskoláikat látogatják, szüleik azonban kénytelenek a saját iskolájukra szükséges önkéntes felajánláson kívül az állami iskolákat is eltartani. A felekezeti iskolák segítségére kiutalt államsegély oiyan csekély összegű, hogy számba sem jöhet s mindezek alapján tehát a romániai német párt bizalmatlansága jeléül nem szavazza meg a kormány felirati javaslatát. A német pártnak ez az állásfoglalása annál nagyobb jelentőségű, mert tudvalevőleg a tavalyi választáson a szász és sváb csoport felbontotta az addigi koalíciót a magyaT párttal és a kormányon levő román nemzeti parasztpárttal kötött paktumot és ennek alapján jutottak be saját jelöltjei a kormánylistákon a törvényhozás mindkét házába. A kisebbségi jogok tönvényes rendezésének újabb elhalasztását szintén sérelemnek állapította meg a szociáldemokrata párt hivatalos szónoka, Pistiner képviselő is, aki nagy többségben román születésű képviselőkből álló parlamenti pártja nevében szintén visszautasította a kormány felirati javaslatát, bár a szociáldemokrata párt is a kormánynyal kötött paktum alapján küldte be törvényhozóit a parlamentbe. Negyedik pártként a Zsidó Parlamenti Klub nevében Fischer Tivadar dr. erdélyi képviselő utasította el a kormány felirati javaslatát a kisebbségi jogok hiánya miatt. Ez a párt is paktumban volt addig a kormánnyal. . .. Az a kisded csoport, amelyik a „Magyar Külpolitika" zászlója alá tömörült, tartja kezében a magyar jövő bágyadt virágait. Miskolc, 1929 március 19. MIKSZÁTH, főispán FIGYELŐ A Kellogg-paktum velős magyarázata — Román politikusok román megvilágításban, vagy hogyan enyelegnek a román sajtóban? — Amit nem tudtunk eddig A LONDONI MORNING POST november 27-iki vezércikke találó képet rajzol a Kellogg-paktumról az orosz-kínai háború kapcsán. Mindkét állam aláírta a háborút megbélyegző Kellogg-egyezményt, ellenben vígan háborúskodik. A háború olyan vasútvonalért foiyik, amelyikhez egyik félnek sincsen biztos joga. A Morning Post azután szószerint így folytatja: „A Kellogg-paktum főszépsége, hogy senkit sem kötelez semmire, a népszövetségi eljárás főelönye pedig, hogy mire a Népszövetség intézkedik, a háború már véget is ér, mikorra pedig megállapítja, melyik volt a támadó fél, mandzsuk nem is lesznek a világon, mert addigra valamennyiüket kiirtották már az oroszok". Találóbban aligha lehetne a helyzetet megvilágítani. • DOMNUL PAMFIL SEICARU" címmel röpirat jelent meg a minap Stefan Florescu tollából, aki tavaly Párisban adott ki egy feltűnést keltő röpiratot Károly trónörökös száműzetésének kulisszatitkairól. Florescu mostani röpiratában idézetekben mutatja be, miképpen ír a romániai sajtó a román politikusokról. Az idézetek egy része nem birja meg a magyar nyomdafestéket. A szelídebbjéből álljon itt egy kis szemelvény. Bratianu Vintila „piszkos és penészes. Szakálla ritka és mocskos, bőre nedves és ragadós, a varangyosbékáéhoz hasonló". Avarescu tábornok „a gyógyíthatatlan elmegyengeség betokosodott pletykafészke". Lapedatu volt kultuszminiszter „a szabadalmazott tudatlanság, a román kultúra szerencsétlensége. Mint egy bagoly, úgy szállt rá a román művészet oltárára". Goga Oktáv, a volt kultusz- és belügyminiszter „meghízott mezei patkány; szemtelen utcakölyök, a román nemzeti eszme örökös élősdije". Valeanu tábornok volt közlekedési miniszter „tehetségtelen és tolvaj, a makacs butaság prototípusa". Anghelescu, a magyar iskolák hírhedt hóhéra „viszszataszító nulla, a butaság doktora". Argetoianu volt belügyminiszter „minden közvetítésre hajlamos kosaras néni", „Madgearu, a jelenlegi pénzügyminiszter, „száraz, sovány pojáca, akinek korpa van a hasában, mancsai örökké nedvesek és ragadósak, s minden beszédje után szellőztetés céljából szünetet kell adni a képviselőházban". — Mint fennebb jeleztük, ezek a szelídebb megjegyzések a román politikusokról. + A VERSAILLESI SZERZŐDÉSRŐL SOK VITA FOLYT MÁR, de csak most tíz esztendő múlva tudjuk meg, hogy Németországnak csak előnyére vált. A párisi Ére Nouvelle november 27-iki száma ugyanis nagyon csodálkozik azon, hogy a németeknek állandóan kifogásaik vannak a versaillesi szerződéssel szemben, holott ez a szerződés tette nekik lehetővé, hogy beléphettek a Népszövetségbe, s ez a szerződés vezetett Locarnóhoz is. Igazán korszakos felfedezés. Hasonló érveléssel Párisban könnyen megállapíthatnak, hogy Magyarországnak is csak javára vált a trianoni szerződés, mert igaz, hogy elrabolta területé-