Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - A német párt is szembefordult Romániában a kormánnyal. Felirati vita a román parlamentben - W i l l e r József és Hegedűs Nándor a magyar kisebbség sérelmeiről - A német párt állásfoglalása

1929 5 December 7 elfogta, amikor a trónbeszédben hiába kereste megint az annyiszor megígért és olyan szükséges kisebbségi törvény bejelentését. Ugyanígy hallgat a kisebbségi törvényről a kormány felirati javaslata. Az nem meg­oldás, hogy magánúton Ígérgeti most megint a kor­mány a törvényjavaslat beterjesztését. Ha komolyan be akarja nyújtani, akkor már a trónbeszédben je­lezni kellett volna. Annál veszedelmesebb ez a terv­szerű késlekedés, me'rt közben egyik törvény a másik után születik meg olyan szellemben, mely ellentétben áll a kisebbségi jogokkal. Ilyen az érettségi törvény, amelyet a nemzeti parasztpárt, míg ellenzékben volt, állandóan támadott, most kormányra jutva, novellári­san megerősített. Az új közigazgatási törvény még az egyetlen megmaradt jogot, a szabad polgármester­választást is elvette a német többségű lakosságtól. A megyék új beosztásáról készült javaslat is megszün­tetett egy olyan reményt, melynek teljesülését 1919­ben írásbelileg ígérték meg a szászoknak, azt, hogy német többségű megyéket alakítanak ki. Ehelyett a gyakorlatban úgy kerekítették ki a megyéket, hogy a német kisebbségek minden politikai súlya elvész. Még fontosabb kérdés ennél a német kisebbség egész jö­vőjére a felekezeti iskolák fentartása. Erre sincsen remény, mert az egyháztól a legkíméletlenebbül el­szedték mindazt az ingatlan vagyont, amelyből isko­láit tartotta fenn, a politikai községekre pedig bevé­teleik 14 százalékát rótták ki adóul, illetőleg törvény­telen illetékül az állami iskolák fentartására. A szá­szok gyermekei úgyszólván kivétel nélkül saját fele­kezeti iskoláikat látogatják, szüleik azonban kényte­lenek a saját iskolájukra szükséges önkéntes fel­ajánláson kívül az állami iskolákat is eltartani. A felekezeti iskolák segítségére kiutalt államsegély oiyan csekély összegű, hogy számba sem jöhet s mindezek alapján tehát a romániai német párt bizal­matlansága jeléül nem szavazza meg a kormány fel­irati javaslatát. A német pártnak ez az állásfoglalása annál na­gyobb jelentőségű, mert tudvalevőleg a tavalyi vá­lasztáson a szász és sváb csoport felbontotta az addigi koalíciót a magyaT párttal és a kormányon levő ro­mán nemzeti parasztpárttal kötött paktumot és en­nek alapján jutottak be saját jelöltjei a kormánylis­tákon a törvényhozás mindkét házába. A kisebbségi jogok tönvényes rendezésének újabb elhalasztását szintén sérelemnek állapította meg a szociáldemokrata párt hivatalos szónoka, Pistiner képviselő is, aki nagy többségben román születésű képviselőkből álló parlamenti pártja nevé­ben szintén visszautasította a kormány felirati ja­vaslatát, bár a szociáldemokrata párt is a kormány­nyal kötött paktum alapján küldte be törvényhozóit a parlamentbe. Negyedik pártként a Zsidó Parlamenti Klub ne­vében Fischer Tivadar dr. erdélyi képviselő utasí­totta el a kormány felirati javaslatát a kisebbségi jogok hiánya miatt. Ez a párt is paktumban volt addig a kormánnyal. . .. Az a kisded csoport, amelyik a „Magyar Kül­politika" zászlója alá tömörült, tartja kezében a ma­gyar jövő bágyadt virágait. Miskolc, 1929 március 19. MIKSZÁTH, főispán FIGYELŐ A Kellogg-paktum velős magyarázata — Román poli­tikusok román megvilágításban, vagy hogyan enye­legnek a román sajtóban? — Amit nem tudtunk eddig A LONDONI MORNING POST november 27-iki vezércikke találó képet rajzol a Kellogg-paktumról az orosz-kínai háború kapcsán. Mindkét állam aláírta a háborút megbélyegző Kellogg-egyezményt, ellenben vígan háborúskodik. A háború olyan vasútvonalért foiyik, amelyikhez egyik félnek sincsen biztos joga. A Morning Post azután szószerint így folytatja: „A Kellogg-paktum főszépsége, hogy senkit sem kötelez semmire, a népszövetségi eljárás főelönye pedig, hogy mire a Népszövetség intézkedik, a háború már véget is ér, mikorra pedig megállapítja, melyik volt a tá­madó fél, mandzsuk nem is lesznek a világon, mert addigra valamennyiüket kiirtották már az oroszok". Találóbban aligha lehetne a helyzetet megvilágítani. • DOMNUL PAMFIL SEICARU" címmel röpirat jelent meg a minap Stefan Florescu tollából, aki ta­valy Párisban adott ki egy feltűnést keltő röpiratot Károly trónörökös száműzetésének kulisszatitkairól. Florescu mostani röpiratában idézetekben mutatja be, miképpen ír a romániai sajtó a román politikusokról. Az idézetek egy része nem birja meg a magyar nyomdafestéket. A szelídebbjéből álljon itt egy kis szemelvény. Bratianu Vintila „piszkos és penészes. Szakálla ritka és mocskos, bőre nedves és ragadós, a varangyosbékáéhoz hasonló". Avarescu tábornok „a gyógyíthatatlan elmegyengeség betokosodott pletyka­fészke". Lapedatu volt kultuszminiszter „a szabadal­mazott tudatlanság, a román kultúra szerencsétlen­sége. Mint egy bagoly, úgy szállt rá a román művé­szet oltárára". Goga Oktáv, a volt kultusz- és belügy­miniszter „meghízott mezei patkány; szemtelen utca­kölyök, a román nemzeti eszme örökös élősdije". Va­leanu tábornok volt közlekedési miniszter „tehetség­telen és tolvaj, a makacs butaság prototípusa". Anghelescu, a magyar iskolák hírhedt hóhéra „visz­szataszító nulla, a butaság doktora". Argetoianu volt belügyminiszter „minden közvetítésre hajlamos ko­saras néni", „Madgearu, a jelenlegi pénzügyminisz­ter, „száraz, sovány pojáca, akinek korpa van a hasá­ban, mancsai örökké nedvesek és ragadósak, s min­den beszédje után szellőztetés céljából szünetet kell adni a képviselőházban". — Mint fennebb jeleztük, ezek a szelídebb megjegyzések a román politikusokról. + A VERSAILLESI SZERZŐDÉSRŐL SOK VITA FOLYT MÁR, de csak most tíz esztendő múlva tud­juk meg, hogy Németországnak csak előnyére vált. A párisi Ére Nouvelle november 27-iki száma ugyanis nagyon csodálkozik azon, hogy a németeknek állan­dóan kifogásaik vannak a versaillesi szerződéssel szemben, holott ez a szerződés tette nekik lehetővé, hogy beléphettek a Népszövetségbe, s ez a szerződés vezetett Locarnóhoz is. Igazán korszakos felfedezés. Hasonló érveléssel Párisban könnyen megállapíthat­nak, hogy Magyarországnak is csak javára vált a trianoni szerződés, mert igaz, hogy elrabolta területé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom