Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - A német párt is szembefordult Romániában a kormánnyal. Felirati vita a román parlamentben - W i l l e r József és Hegedűs Nándor a magyar kisebbség sérelmeiről - A német párt állásfoglalása

Magyar Külpolitika • 4 • 40. szám A. német párt is szembefordult Romániában a kormánnyal Felirati vita a román parlamentben — Willer József és Hegedűs Nándor a magyar kisebbség sérelmeiről — A német párt állásfoglalása A

minap megnyílt román parlamentben a trónbeszéd egy árva szóval sem emlékezett meg a régen megígért kisebbségi törvényről. Ezt a sürgős új törvényt pedig nemcsak otthon, hanem a külföldi nyilvánosság előtt is ismételten bejelentette már a Maniu-kormány s így újabb elhalasztása nagy elkeseredést keltett minden romániai nemzeti kisebbségnél. Világosan jelentkezik ez a november 25-ike óta folyó felirati vitában. A magyar párt részéről Willer József dr. képviselő, a párt főtitkára és Hegedűs Nándor nagyváradi képviselő vettek részt a vitában és a magyar párt nevében mindketten visszautasították a kormány felirati javaslatát a kisebbségi törvényjavaslattal űzött méltatlan játék miatt. Willer kifejtette, hogy egy-két részletkérdésben lát ugyan a magyarság tisztességes szándékot, az általános kisebbségi problémákban azonban semmiféle haladás nincsen. És amiben a kormány megértést mutat magyar ügyekben, azt sem hajtják végre az alantas hatóságok. Csikvármegye több községének közbirtokossága véglegesen visszakapott törvényesen bizonyos legelőket, használni azonban nem tudja, mert a szomszédos román községek lakói fegyveresen ellenszegülnek. A földmivelésügyi minisztérium nem tud érvényt szerezni rendeletének a közigazgatási hatóságoknál. Az iskolai sérelmek máig is megvannak. Az iskolák közül mindössze a zilahi református kollégium kapta vissza nyilvánossági jogát a miniszterelnök személyes beavatkozására, a többit máig sem intézték el, a színmagyar vidékeken máig is magyai~ul nem tudó királyságbeli tanítók működnek kettős fizetéssel, a Maniu Gyula pártjának üdvözlő-küldöttségét fogadja Bukarestben. névvegyelemzés gyakorlatban maradt, a kultúrzónát nem törölték el, az iskolák államsegélye komolyan számba se jöhet, olyan kicsiny az az összeg, amit a kormány kiutal. A >régi magyar községi jegyzőknek és vasúti alkalmazottaknak elbocsátása tovább tart, a kisebbségi népek életébe mélyen belevágó kérdéseknek törvények vagy rendeletek útján történő szabályozásánál a kisebbségi pártokat soha előzőleg megnem kérdezik és meg nem hallgatják. A Maniu-kormány első nagyobbszabású politikai ténykedése volt a közigazgatási törvény megszavazása, ez azonban mindenféle kisebbségi joggal ellentétben áll, mert egyszerűen tudomást sem vesz arról, hogy ebben az országban kisebbségek is élnek. Amikor a közigazgatási albizottságban a két kisebbségi képviselő rámutatott a javaslat kisebbségellenes tendenciáira, csak sértő gorombaságokat kapott válaszul Vajda belügyminisztertől és türelmetlen, igazságtalan kijelentéseket a miniszterelnöktől. Hegedűs Nándor két és félórás nagy beszédében különösen a gyulafehérvári határozatok jelentőségét és kötelező erejét fejtegette. A nemzeti parasztpártnak, úgymond, úgyszólván létalapja ez a gyulafehérvári határozat, melyet, míg kormányra nem került, a legelszántabban védelmezett a liberálisok támadásaival szemiben. De eredetileg a liberálisok is kötelező erejűnek tartották, aminek legélénkebb bizonysága, hogy Bratianu a békekonferencia tagjai között francia fordításban velinpapírra nyomatva és díszesen bekötve osztogatta szét és hivatkozott rá, mint jogalapra, amikor a területi kérdéseket tárgyalták. A gyulafehérvári határozatokat diplomáciai szükségesség is szülte, mert a wilsoni elvek hirdetésének idején a külföldi közvéleményt csak úgy lehetett meggyőzni Erdély Romániához csatolásának jogosultságáról, ha ezeken a területeken feltétlenül életbeléptetik a kisebbségi jogokat. Bratianu Párisban Tardieu mai miniszterelnöknek, mint a román albizottság elnökének, ünepélyesen kijelentette, hogy a kisebbségek részt fognak kapni Nagyromániában az ország kormányzatában is. A magyar uralom idején a gyakorlatban a román vidékek közigazgatása román nyelven folyt, most azonban a közigazgatásban a kisebbségek sem szóban, sem írásban nem használhatják nyelvüket. A román politikusok azzal vádolják a régi magyar kormányzatot, hogy a kisebbségeket elnyomta. Ez ugyan nem igaz, de ha igaz volna is, nem azért teremtették meg az új világot, hogy a rossznak bélyegzett régi politikát folytassák. A kisebbségi népek békében akarnak élni a többséggel Romániában, de ezt csak úgy lehet elérni, ha a kormány szakít az eddigi kisebbségi politikájával s az idevonatkozó nemzetközi szerződések s a gyulafehérvári pontok alapján megadja a kisebségeknek azokat a jogokat, amelyek őket megilletik. A német párt nyilatkozatát a következő ülésen Roth dr. elnök terjesztette be. Rámutatott arra a nagy kiábrándulásra, mely a romániai németséget