Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 39. szám - Mi is az a Népszövetség?. 8. [r.]

1929 11 November 30 A jóvátétel ügyét nem lehet csak mint gazdasági kérdést felfogni. Azt kell mondanunk, hajlandók vagyunk a követelések stornirozására, de csak úgy, ha ez nem érinti a döntőbíráskodás kérdését. Dupuis és Phillimore lord megmondták, hogy ha jó volt a trianoni szerződés a kisantantnak akkor, amikor területeket kapott, akkor jó kell legyen most is és a szerződésnek egyes részeit nem lehet megváltoztatni, csak az egészet. Ha tehát a kisantant revízió alá akarja venni a 'békeszerződés neki nem tetsző szakaszait, akkor nekünk is a világ közvéleménye elé kell vinnünk az egész békeszerződést, hogy azt mi is revizió alá vegyük. Ha most vetnők fel a revíziónak a kérdését, akkor az a <világ közvéleménye előtt biztosan nagy megértésre találna. Mikor pedig Briand Páneurópa első alapjaként az új európai szellem kialakulását óhajtja, akkor föl kell vetnünk azt a kérdést is, lehet-e még a mai világban egyes államoknak demarsokkal, titkos szerződésekkel operálni; és éppen Franciaország révén kellene megkeresnünk azt a módot, hogy ebbe a békés európai szellembe belehelyezkedhessünk és azt munkálhassuk. Mi is az a N epszovetseg: Irta: VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár VIII. A tárgyalás módszere és taktikája — A szövegező bizottságok jelentősége — Gyakorlati példák A

Közgyűlésen és a bizottságokban minden állam képviselve lévén, természetesen nekünk magyaroknak is jogunkban és módunkban van minden kérdéshez hozzászólni, indítványokat előterjeszteni, álláspontunkat kifejteni, megvédeni. A bizottságokban a hangulat évről-évre tárgyilagosabbá válik. Egyáltalában nem fordul már például elő, hogy valamely indítványt csak azért elvessenek, mert mondjuk, magyar részről terjesztik elő. A fontos csak az, hogy az indítvány általános elvi szempontok szemeló'lt tartásával legyen fogalmazva. A helyes módot jól illusztrálja az 1928. évi Közgyűlés alkalmával a magyar könyveknek az utódállamokba való bevitelévé vonatkozó határozati javasilat tárgyalása. A kérdés a párisi szellemi együttműködési intézet jelentésének tárgyalása kapcsán merült fel. Ebben a jelentésben ugyanis benne van, hogy az Intézet foglalkozott egyebek között „a könyvek terjesztésiének akadályaival". Ehhez a három szóhoz terjesztett elő Vészi József magyar delegátus egy rövid beszúrást, amely szerint a Közgyűlés „kívánatosnak tartja, hogy a szellemi termékek terjesztésének akadályai megszűnjenek." Javaslatát nagyon szép, rendkívül tárgyilagos és abszolút nem rekráminációkat emelő beszédben okolta meg, csak éreztetve, hogy a javaslat megtételére nekünk az utódállamok viselkedése folytán különleges okaink vannak. Akik az előzményeket olvasták, azoknak ennyi mindenesetre elegendő volt. Viszont elejét vette annak, hogy az utódállamok képviselői megtámadtatás címén replikázzanak és ezzel a helyzetet elmérgesítve, az indítvány elfogadását kétségessé tegyék. A kérdés szép, egyszerűen, akként volt feltéve, hogy az indítványnak valamely állam delegátusa által történő visszautasítása azt jelentette volna, hogy az illető állam nem óhajtja azt, hogy a szellemi termékek terjesztésének akadályai megszűntettessenek. Már pedig ilyen beállítás egy állam delegátusára nézve sem lehetett előnyös. A magyar indítványt tehát egyhangúlag elfogadták. A bizottsági tárgyalások során nagy szerephez jutnak az úgynevezett szövegező albizottságok. Valamely htározati javaslat általános vitája folyamán kifejtett felfogások alapján a végleges szöveg megállapítására rendesen szűkkörű, alig néhány tagból álló bizottságot szoktak kijelölni. A szövegező albizottság megállapította szöveget azután természetesen ismét megvitatják a bizottságban, ilyenkor azonban már nehezebb a helyzet és inkább csak stiláris változtatások vihetők keresztül. Ezeket az albizottságokat rendesen a bizottsági elnök javaslata alapján küldik ki és többnyire azokat választják be, akik a vita folyamán felszólalnak és a szönyegenforgó kérdésben nagyobb hozzáértést árulnak el. Hogy ilyen albizottságokba belekerülhessünk, célszerű tehát, ha a vitában olyankor is résztveszünk, midőn általános szempontokról van szó, nempedig csak a Magyarországot különösen érintő részletek megvitatásánál. A különböző albizottságok bekapcsolása, egyes kérdések szavazásra feltevése, a bizottsági tárgyalások késői órákig való való elhúzása, majd hirtelen r> c\ •) Benes cseh külügyminiszter, a cseh delegáció vezetője. Muribona délamerikai művész eredeti rajza.