Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 39. szám - A felvidéki autonomista blokk es a magyarság. Szüllő Géza dr. programmot ad a felvidéki magyarságnak

Magyar Külpolitika 4 39. szám hez tartozik, mint Horvátországban is annakidején, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a pénzügyi közigazgatás és a népnevelés s ehhez tartozik az is, amit mi kívánunk, és ami benne van a corpus jurisi tradícióban, hogy mi saját magunk fiai által kormányoztassunk. Nekünk keresztényszocialista pártnak a politikában meg van adva a magunk útja. Mi képviseljük a Sziovenszkón élő magyarok, németek és szlovákok egy nagy tömegét. Mi azt akarjuk, hogy a nagy tömegben élő magyarok, németek és szlovákok megmaradjanak magyarnak, németnek és szlováknak, de ne úgy, hogy megszűnjenek öntudatos nemzeti, faji érzésűek lenni, hanem úgy, hogy maradjanak meg becsülettel és büszkén magyarnak, németnek és szlováknak és úgy, hogy ezt az akarást az állam köteles legyen a maga institúcióival respektálni és olyan intézményeket létesíteni, hogy mindenki meg tudja tartani a maga nemzeti egyéniségét. IN ekünk viszont a legerősebben kell küzdeni azzal az irányzattal szemben, melyet ma Benes miniszter reprezentál. Benes miniszter a maga nagy tradíciójával és nagy tehetségével kettős veszedelmet jelent mind a Szlovenszkó autonómiájára, mind a magyarokra nézve. Ő át van hatva annak a gondolatától, hogy ö fogja azt a szerepet vinni, amelyet azelőtt Isvolskij, Muravjev, Sasonov és a többi nagy orosz külügyminiszterek reprezentáltak. Ő egy nagy szláv blokkot tervez Európa közepén, amelyet Csehszlovákia vezet s amely lehengerel és abszorbeál mindent, ami vele szemben áll. Ezért igyekszik a vámunió gondolatával elkápráztam Európát és ezzel akarja a békét kívánó nagyhatalmak figyelmét eltéríteni a maga nagy pánszláv gondolatának megvalósításától. Ezért akar ő minden olyan törekvést megsemmisíteni, amely a szláv gondolattal szemben áll. Miután nekünk, ittlévő magyaroknak, ha meg akarunk maradni itt magyaroknak, nem közömbös az, hogy milyen hatalmi pozíciót tud elfoglalni Európában Magyarország, a mi fajtánk nemzeti állama, annak gyöngítését azért akarja mindenáron, hogy ezáltal bennünket itt gyengíthessen meg. Ezzel szemben a kisebbségi konferencia, amelynek én vagyok egyik alelnöke, az interparlamentáris konferencia és a népszövetségi ligák uniója fokozatosan törődik azzal a gondolattal, hogy az ilyen hatalmi törekvést, amely végső esetben nemzeti elkeseredést és a béke megzavarását jelenti, kontrakarirozza. Ezek a testületek azt az eszmét akarják diadalra vinni, hogy ha valamely nemzetiség egy idegen államba van inkorporálva, de van egy állam, amely az ő nemzetiségéből alakult nemzeti állam, ez a kettő egymással érintkezhessek, a kapcsolatot egymással meg tudjak tartani és az államjogi határ ne legyen ék a faj kulturális egységében. A nemzetiségi kérdés s a nemzetiségi cél, amely száz éven át annyi nagy nehézséget és komplikációt okozott, megváltozott. Az a nemzetiségi cél, amely ezeket a bajokat okozta, az volt, hogy a nemzetiségek mind nemzeti állammá akartak lenni és ezáltal feszítették mindig szét a létező államok kereteit. A mostani újabb felfogás szerint nem az a cél, hogy különböző nemzetiségeket egy nemzeti államba tömörítsenek össze, de a mostani államokban olyan törvényeket kell alkotni, amelyek garantálják és respektálják az oda beszorított idegen nemzetiségeknek életműködését, eletíeltételét, mert ezáltal a nemzetiségek abban az áilamban, amelyben élnek, nem szétválasztok, de az állam eletét fokozatosan fejlesztő tényezőkké tudnak lenni. Vagyis világosan: nekünk keresztényszocialista pártnak azt a politikát kell itt követnünk, hogy ebben az államban olyan törvényeket alkossanak, amelyek bennünket meg ne alázzanak, lelkünket respektálják, érzéseinket vegyék számba és ne felejtsék azt, hogy a mi megmozdulásunk nem irredentizmus, de önálló csexelaési vágya a mi nemzeti lelkünknek, s azt se felej tsék el, hogy irredenta annyi, mint meg nem váltottak ; a megváltást pedig csak az kívánja, aki nem találja meg a maga helyzetében a maga bodogulását. A. szófiai tárgyalások és a Simplon Express elleni merénylet N

ovember 15-ike óta tárgyal Szófiában a bolgárszerb vegyes bizottság a hatánmenti kettősbirtokok likvidálása ügyében. Minden héten leadnak egy-egy hivatalos nyilatkozatot, mely szerint a tárgyalások a legszebben haladnak és kielégítő eredményt ígérnek, de ebből az eredményből ma sem látszik még semmi. A semmitmondó hivatalos híradásokkal szemben az ellenzéki lapok részletesen megírják, milyen ügyekben folyik most a tárgyalás Szófiában. Pirotban két kérdést nem tudtak elintézni: a határmenti kettősbirtokok likvidálását 'és a ihatármenti semleges zóna felállítását. Szerb részről azt követelték, hogy a határ mindkét oldalán tíz-tíz kilométeres területsáv vot semlegesítsenek. Erről a semleges területről el keli távolítani minden olyan egyént, aki okmányokból kimutathatólag nem ott lakott a háborút megelőző időben. Csalétekül a szerbek azt hirdetik, hogy így elkerülnek a határról azok a bolgár emigránsok, akiknek tulajdonítják állandóan a bolgár területre való bandabetöréseket, viszont Szerbia is megszabadulna a macedón forradalmároktól, akik a belgrádi vádak szerint tíz esztendeje egyre-másra merényleteket követnek el a határzónában. A semleges területen egy felállítandó külön vegyes ellenőrző bizottság adna tartózkodási és letelepedési engedélyeket. Bolgár részről már Pirotban sem fogadták el ezt az indítványt és a szófiai tárgyalásokon sem halad előre semmit az ügy. A bolgárok meg vannak róla győződve, hogy Belgrádból csak azért követelik ezt a semleges zónát, hogy annál könnyebben beolvaszthassák az ott lakó macedónokat. A kettősbirtokok elvi megszüntetése pedig tisztán Bulgáriát sújtaná: az egész szerb határterület lakossága ugyanis tisztán bolgár s a kettősbirtokok megszüntetésével, valamint a határzónából a lakosság egy részének kitelepítésével csak Bulgáriában szaporodnának a menekültek, akik így is igen nagy anyagi terhet jelentenek az államnak. A MIR bolgár korimánylap kifejti, hogy a bolgár kormány csakis a következő engedményeket teheti ebben a két kérdésben: 1. csak azok a kettősbirtokok likvidálhatók s ezek is csak a tulajdonosok