Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Öt országon keresztül. Athéni séták. 17. [r.]

Magyar Külpolitika 14 37 szám átmenetileg, a magyar állampolgárok száma azonban a .százat sem éri el. Ezek nagyobbrésze is munkás, akik napi száz drachmát is keresnek, ha van munkájuk. Találkoztam olyan szerelővel, akinek 200 diachma a napi fizetése. A magyar névnek elég jó csengése lehet, mert még orosz menekültek is hébehóba magyarnak adják ki magukat. A két rendes kabaréban állandóan vannak magyar artistanők. A tulajdonos bizalmasan megsúgta, hogy igen szereti őket, mert minden fajtájú nő közül ezek tudják legjobban itatni a közönséget. Elég szomorú nevezetesség. Minden hat percben megy ki egy-egy zsúfolt vonat a földalatti villamoson Pyreuszba, a kikötővárosba, útközben egy öbölben van Athén tengerifürdője. A pyreuszi kikötőnek óriási forgalma van s maga a város a parton faraktárak halmaza, feljebb a hegyeken a legcsekélyebb növényzet nélkül állanak a lapostetejű házak. Az a por, piszok és szag, am: Pyreuszban uralkodik, visszariasztja a legedzettebb és legkíváncsibb turistát is. Eiédl (Folytatjuk.) Utóhang a genfi tanügyi kiállításról M

ég a nyári hónapokban tanulságos tanügyi kiállítást rendeztek Genfben, amelyről annak idején megemlékeztünk lapunkban is. Ez a kiállítás különösen két szempontból kapta meg a propagandakérdésekkel foglalkozók figyelmét. Láthattuk, hogy a szemléltető ábrázolásnak újszerű és az eddiginél sokkal hatásosabb módjai vannak már- A magyar csoport rendkívül szorgalommal összehordott anyaga távolról sem mutatott annyit, mint például az osztrák csoporté. Utóbbinak ötletes és az érdeklődést szinte erőszakosan magára vonó statisztikai kimutatásai és képes grafikonjai még a legközömbösebb látogató figyelmét is magukra vonták, ellentétben a magyar csoport lényegében értékesebb anyagával, melynek 5 AUTRÍCHE • H0N6RÍE. roarioui m M*DGY»itis/i non Du öouvcmN£m£Hr «U r SieVHQUfS fT HU* Yot/úcstivts TutirturMr "ws LIBÍR*L MHÍÍ ciPtnsunr CMCOM OPPHllSI'. K'Pliful P*/l Cl OouvinvcMiiyr Aur*i •{Kit fi KUK TCMtQUCi **« Ytutcsi'yes ív XVTHÍHtS 1U* tl "O* pedáns szorgalommal összehordott, túlhalmozott adataiból csak figyelmes szemlélés után lehetett a lányeget kihámozni. De meglepő veit az az ügyesség is, amellyel a kisantant államok még a semleges Genfben rendezett kiállításra is be tudták csempészni a maguk célzatos és az igazsággal teljesen hadilábon á'ló propagandájukat. Kiáltó példája ennek a célzatos propagandának a mellékelt, primitív egyszerűséggel megrajzolt rajz. Felirata: „Néhány kisebbségi probléma 1914 előtt." Kiadta a genfi Egyetemi Hallgatók Egyesületének etnográfiai szakosztálya. Szövegmagyarázat: „A magyar kormány magyarosító politikája, melyet különösen a románok, a tótok és a csehszlovákok ellen érvényesített. Az osztrák kormány bánásmódja liberálisabb, de még az is agreszszív volt." A nyilak iránya megmutatja a térkép egész tendenciáját, t. i., hogy a budapesti és bécsi kormány megvádolásával szentesíteni próbálja a külföld közvéleménye, előtt a békeszerződéseket. És a propaganda e fajtájának szinte tehetetlenül ki vagyunk szolgáltatva, az egyetlen, amit megtehetünk, hogy igyekezzünk még meggyőzőbb ás még szemléltetőbb ellenpropagandát kifejteni, azzal a reménységgel, hogy az igazság erejének előbb-utóbb érvényesülnie kell. • HÍREK * Curtius az új német külügyminiszter A Stresemann ha- t tálával megüresedett külügyminiszteri tárcát, ideiglenesen, az elhunytnak leghűbb segítő társára, Curtius Gyula dr. birodalmi gazdasági miniszterre bízták. November 11-én Hindenburg elnök Curtiust a gazdasági minisztérium vezetésétől felmentve, véglegesen birodalmi külügyminiszterré nevezte ki. Curtius 1877 február 7-én született Duisburgban. Ügyvédi pályára lépett s különösen ipari és gazdasági jogi kérdésekkel foglalkozott. 1911-ben áttette irodáját szülővárosából Heidelbergbe. Innen vonult be a háborúba, melyet végigküzdött és mint tüzérszázados szerelt le. 1920-ban Baden egyik birodalmi gyűlési képviselőjévé választották német néppárti programmal. Stresemann szűkebb környezetéhez tartozott, hamar bejutott a párt vezetőségébe, s pártja 1926-ban, a második Luther-kormányba gazdasági miniszternek küldte. Még abbnn az évben őt bízta meg az elnök kormányalakítással, de kísérlete nem sikerült. A gazdasági tárcát azonban azóta megtartotta Marx és Müller kormányaiban is. Minden párt bizalmát birta, mint elismert szakember és higgadt, komoly politikus. A Young-tervezet tárgyalásain elejétől fogva résztvett, ott nemzetközi tekintélyre tett szert óriási tudásával, német alaposságával s a második hágai értekezleten így zökkenő nélkül folytathatja Németország Stresemann politikáját. Utódja a gazdasági minisztérium élén Moldenhauer Pál dr. kölni egyetemi jogtanár, aki szintén a német néppárl tagja. 1876 december 2-án született és szintén 1920 óta tagja a birodalmi gyűlésnek. Az idegenforgalmi statisztika problémái A Magyar Statisztikai Társaságnak Kenéz Béla elnöklésével tartott legutóbbi ülésén — amelyen a Külügyi Társaságot Eöttevényi Olivér képviselte — Thirring Gusztáv előadásával kapcsolatban nagyon érdekes vitát hallottunk az idegenforgalmi statisztikai adatgyűjtés problémáiról. Az előadó mindenekelőtt rámutatott arra a meglepő tényre, hogy