Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Öt országon keresztül. Athéni séták. 17. [r.]

1929 15 November 16 az idegenforgalom rohamos fejlődése ellenére az idegenforgalmi statisztika ma még gyermekkorát éli, kimerítő és pontos idegenforgalmi statisztika csak kevés van, s a rendelkezésre álló statisztikák sem épülnek fel azonos elveken, aminek főoka, hogy a hatóságok a legtöbb helyen még nemtértek rá az idegenforgalom megállapítására alkalmas primér alapra, hanem csad másodlagos forrásból (túlnyomóan a rendőrség nyilvántartásaiból) merítik a szükséges adatokat. Bizonytalanok az idegenforgalom statisztikájában szereplő fogalmak is, nincs egyöntetű megállapodás például arra nézve sem, kik értendők oly idegenek alatt, akikre a statisztikát ki kell terjeszteni. Fontos feladata még az idegenforgalmi statisztikának a forgalom intenzitásának kimutatása. Ez két irányban kutatható: egyrészt az idegenek által igénybevett férőhelyek arányainak vizsgálatával, másrészt a forgalomban résztvevő néptömeg nagyságának az illető állam össznépességéhez való viszonyításával. Ez utóbbi mérték nemzetközi összehasonlításokban tájékoztatást ad arról is, mely irányban kellene az idegenforgalmi propagandának dolgoznia. A vita során Némethy Károly v. b. t. t. örömét fejezte ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményező lépéseket tesz az idegenforgalmi statisztika megszervezésére, szükségesnek véli azonban hangoztatását annak, hogy az új statisztikai adatszolgáltatásnak nem szabad molesztálónak lennie. Az útlevelekbe foglalt adatoknál nem volna célszerű az adatszolgáltatóktól többet kérdezni. Szabó Béla miniszteri osztálytanácsos a statisztikai hivatalnak az előadás lényegét képező adatgyűjtési tervezetét ismertette. Bársony Oszkár a korunkban mutatkozó nagy idegenforgalmi lendületet annak tulajdonítja, hogy a külföldi, különösen nagy amerikai hajósvállalatok a kivándorlás korlátozásával erősen propagálják az úgynevezett turisztikai idegenforgalmat. Szükségesnek véli a kifelé irányuló passzív idegenforgalomnak kimutatását is. Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója közli, hogy a fürdőhelyek forgalmukról rendszeres adatik ]ól informált külföld LES VIEILLES COUTUMES S'EN VONT ! Les pelites voitures de Budapc^th, qui etend sa population de 400.000 habitants sur les deux rrves du Dn-rtnbe.• c»t une station thermale trés fréquentce. Jusqu'ici on puuvait y voir circuler, á l'usage des baigneurs. les cuneuses petites voitures pousse-pousse aigneurs a Budapesth que repiésente notre photographie. Ces témoins d'une cpoque révolue qui en faisaient survhre le pittoresque. disparaissent a leur tour pour falre place a de banales aulomobiles sans caractere. Fenti kép az Almanach Vermot című francia naptár legújabb kiadásában jelent meg. A szöveg aláírása a következőket mondja: „Budapest, melynek négyszázezer lelket számláló lakossága a Duna két partján él, rendkívül látogatott fürdőhely. Utcáin ezideig a fürdőzők részére fenntartott gyaloghintók voltak láthatók, ahogy ezt a szöveg feletti fényképünk bemutatja. Egy elmúlt kornak e festői tanúi most helyet adnak az automobiloknak." szolgáltatásra vannak kötelezve s ezirányban megfelelő utasítást kapnak. Nem a hivatalos statisztika hibás, ha rosszak a fürdőhelyek adatszolgáltatásai. Tausz Béla felszólalásában ennek a megállapítását szintén megerősíti. Résztvettek még a vitában Bánó Dezső kormány főtanácsos, Válkay Bertalan, aki a kereskedelmi minisztérium részéről utalt arra, hogy a vasút tapasztalata szerint U idegenek a határátlépésnél találják zaklatónak az adatszolgáltatást. Ennek tehát inkább az érkezés helyén kellene történnie. Vittich Andor, Tábori Kornél hírlapíró, Bodor Antal kormányfőtanácsos, Buschteiner Imre, Szviezsényi Zoltán, Glück Frigyes kormányfőtanácsos fölszólalásaik után elnöklő Kenéz Béla zárószavaiban megállapította, hogy az érdekeltségek tömeges részvétele és a felszólalások az ülésnek a statisztikai szempontokon túlmenő jelentőséget adtak. Az a probléma, amellyé! az ülés foglalkozott, az ország politikai és gazdasági érdekeibe mélyen belevág. Kedvezőtlen kereskedelmi mérlegünkön nehezen áll módunkban javítani, de az idegenforgalom érdekében tett lépésekkel fizetési mérlegünk megjavítását szolgáljuk. Hei/lwinn Ott'núr KÖNYVESHÁZ Vitéz Nagy Iván dr.: az Európai kisebbségi intézetek. — Guttmann Viktor dr.: Die teoretischen Grundlagen der Minderheitfrage A pécsi egyetem Nemzetközi Jogi Intézetének kiadványai. A pécsi jogi kari Nemzetközi Jogi Intézet kiadványainak sorában most jelent meg a tíz, illetve tizenegyedik füzet, igazolva azt a komoly és gyümölcsöző tudományos munkát, amelyet a Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár vezetésével működő intézet immár több éve kifejt. Vitéz Nagy Iván dr. „Az európai kisebbségi intézetek" című munkájában igen részletesen és alapos vizsgálódásról téve tanúságot, foglalkozik azokkal a külföldi és hazai intézetekkel, melyek programmjukba vették a kisebbségek problémáinak kutatását. Sorra veszi a Winkler Wilhelm neves osztrák statisztikus vezetése alatt álló bécsi Institut für Statistik der Minderheitsvölker-t és a stuttgarti nagynémet Deutsches Ausland-Institut-ot, amelyeket hosszabb időn át maga is tanulmányozott, majd ismerteti a varsói Kisebbségkutató Intézetet, a marburgi Institut für Grenz- und Auslanddeutschtum és a berlini Deutsche Gesellschaft für Nationalitátenrecht szervezetét és működését, a magyar hasonló intézmények közül pedig kitér a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének és a Magyar Szociográfiai Intézetnek munkásságára. Tanulmánya végén erősen aláhúzza egy Magyar Kisebbségi Intézet feállításának szükségességét. Guttmann Viktor dr.: Die teoretischen Grundlagen der Minderheitfrage című munkájában szerző, aki a bécsi kisebbségstatisztikai intézet asszisztense, irja, hogy a kisebbségi kérdésekkel elsősorban a politika tudományának kell foglalkoznia, mert csak így tudunk megnyugtató megoldásokat kapni. Értekezésében, melv tulajdonképpen a pécsi intézetben tartott egy előadásának összefoglalása, az elméleti politikai tudomány szempontjából keresi a helyes megoldás összetevőit, melyeket egyrészt a nemzetiségi kultúrautonómiák megteremtésében, másrészt az ú. n. határkisebbségek számára a békediktátumok erőteljes revíziójában gondol megtalálni. A fiatal szerző figyelmetkeltő tanulmányának érdekes és újszerű az a meghatározása, mellyel a „kisebbség" fogalmának megállapításánál kétféle elemet különböztet meg: úgymint passzív (fajiság, számbeliség) és aktív elemet, az utóbbin értve azt az akarati pluszt (nemzeti öntudat, öncélúság érzete és akarása), aminek révén a fajiságban (nyelvben, vallásban) különböző és számban gyengébb nemzetiségből, nemzeti sajátosságainak kulturális és politikai téren való teljes kiélésére törekvő „kisebbség" válik. Poucno-zábavná kniznica A Magyarországi Tót Közművelődési Társulat jó szolgálatot tett a magyar kisebbségi politikának, amikor a fenti címmel megjelentette „oktató- és szórakoztató-könyvtárának" első füzetét. Brabec cseh szenátor támadásaira, hogy a Csonkamagyarországon élő tótságnak nem adjuk meg a kul-