Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - Jean Sapéne az Európai Egyesült Államokról

192!) November 2 Jean Sapéne az Európai Egyesült Államokról J ean Sapéne, a Matin című francia világlap főszer­kesztője a mult héten Budapesten járt és ez alka­lommal a Páneurópai Unió magyar csoportjának a meghívására előadást tartott az Európai Egyesült Államokról. Megvalljuk, nagy kíváncsisággal mentünk el erre az előadásra, részben mert gondolkozóba kell ejtsen mindenkit, hogy Briand, az eszme újabb felve­tője, elérkezettnek látta az időt, hogy tervének a Nép­szövetség messzehangzó színpadán keresztül toboroz­zon híveket, részben mert Sapéne, mikor e sorok írója neki bemutatkozott, oly értelemben nyilatkozott, hogy ez alkalommal konkrétebb formát fog adni annak a gondolatnak, amelynek eddig csak igen ködös körvo­nalairól hallottunk. Sapéne előadása kétségtelenül érdekes és tanul­ságos volt. Hisz már egymaga az a tény, hogy a vi­lágpolitika egyik aktív tényezőjének a gondolatfejté­sét hallhatjuk, alkalmas arra, hogy lekösse a figyel­münket és az érdeklődésünket. Amellett Sapéne kel­lemes előadó, aki a francia nyelv zengzetes stílusának oly kifejező és megvesztegető eszközeivel szólott ér­telmünkhöz. Ha mégis néhán^^ kritikai megjegyzést füzünk szavaihoz, tesszük ezt egyfelől magáért az eszméért, mert kétségtelen, hogy a mai európai hely­zet tarthatatlan és a kibontakozás másképp, mint va­lamennyi érdekelt fél megértő együttműködésével, nem igen képzelhető el, másfelől, mert Sapénet, mint az az európai sajtónagyhatalmak egyik képviselőjét kell érdekelje az is, hogy szavainak minő visszhangja kelt itt minálunk, Magyarországon. Éppen ezért mindenekelőtt sajnálattal leszegezni óhajtjuk, hogy Sapéne előadása, kielégítetlenül ha­gyott bennünket. Kevesebbet kaptunk, mint ameny­nyit kapni reméltünk, mert az általános óhajokon túl Sapéne sem ment. Diplomatikus óvatossággal tért ki a részleteknek fejtegetése elől és csak leheletszerűen érintette például az Európai Egyesült Államok gon­dolatrendszerének egyik legsebezhetőbb pontját, a mai határok kérdését. Viszont ugyanakkor, amikor Sapéne is a határok láthatatlanná válásáról beszélt, hangoztatta, hogy vé­leménye szerint a faji különbözőségben gyökerező nemzeti gondolatban oly különleges értékű alkotó géniuszt birunk, amelyről az Európai Egyesült Álla­mok sem mondhatnak le. Ez a mi politikai hitvallá­sunknak is egyik kardinális tétele, amelynek elisme­rése nélkül az új koncepció megvalósulásában nem hisszük, úgy véljük, az Európai Egyesült Államok problémájának kulcsa sikerül-e olyan megoldást ta­lálni, amely ennek a faji géniusznak a legszabadabb érvényesülését és továbbfejlődését lehetővé teszi. Ma. közel negyven milliónyi kisebbség panaszától zeng a világ, ami azt bizonyítja, hogy a békeszerződések te­remtette új államok a hatalmuk alá vetett népek faji géniuszát elnyomják, szabad érvényesülésüket lehe­tetlenné teszik. Belátó, tárgyilagosan gondolkodó, de­mokratikus és szociális politikával megegyezéses ala­pon is segíteni lehetne e bajokon, de mivel az eddig tapasztaltak szerint még remény sincs arra, hogy az utódállamok uralkodó körei erre a belátásra jussanak, az Európai Egyesült Államok megvalósítására alkal­mas légkört aligha a határok láthatatlanná tételével, hanem kifejezetten megváltoztatásával lehet csak megteremteni. Amíg ez nem történik meg, általános megnyugvásról aligha lehet beszélni, és mivel meg­nyugvás nélkül nincsen lelkeknek békéje sem, e béke nélül politikai ábránd marad az Európai Egyesült Ál­lamok gondolata is. A lemondott Briand kormány. Első sor jobbról balra: Eynac, Cheron, Bnrthou, Briand, Doumergue elnök, mögötte Painlcvt hadügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom