Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - A német népszavazás

Magyar Külpolitika 8 35. szám nek, fedezheti a törvénytelen cselekedeteit egy poli­tikai párt formájában jelentkező pénzügyi hatalmas­ságnak. Rablóknak, községi tirannusoknak és pénz­hamisítóknak uralma, akik az ország népét az első hódító kényére alávetett afrikai gyarmatosoknak te­kintették". Kétségtelen, hogy nekünk is megvolt a magunk véleménye az elmúlt liberális uralomról, de hogy ez az uralom valóban így fessen, ennek ismere­tét román laptársunknak köszönhetjük. A BUKARESTI SAJTÓ MEGINT NAGYON MEGBOTRÁNKOZOTT, mert az évzáró vizsgák al­kalmával pornográfikus könyveket osztottak ki ju­talmul az igazgatók a jól tanuló gyermekeknek. Az elemi iskolás növendékek egy „Leila" című regényt kaptak, mely lapokon keresztül olyan kérdéseket tár­gyal, hogy ezekért a részekért elkobozta az ügyészség szeméremsértés címén. A bukaresti sajtó lármájára megindult a vizsgálat és kiderült, hogy a közoktatás­ügyi minisztérium hivatalosan küldte szét jutalom­könyvül való elosztásra ezt a regényt. A további nyo­mozás pedig azt állapította meg, hogy a regényt még Bratianuék uralma alatt a közoktatásügyi miniszté­rium nyomdájában nyomták, s aztán az elkobzás elől átmentették a minisztérium helyiségébe. Ott már na­gyon útban volt és Maniuék minisztere azt az utasí­tást adta ki, hogy takarítsák el. Minthogy az iskola­ügyi osztálynak juialomkönyvek beszerzésére bizo­nyos összeget utaltak ki, az osztályvezető a pénzt egy­szerűen eltette és annak terhére elszámolta a kitaka­rítani való könyves csomagokat. így került az erkölcs­nemesítő Leila regény szokatlan publicitáshoz az elemi iskolás gyermekek kezén. A minisztertől az elemi is­kolai igazgatókig senki bele nem nézett, hogy mi van ezekben a könyvekben. Csodálatos egyoldalúsága ez a román életnek. Magyarországi könyvet nem lehet bevinni Erdélybe a gyakorlatban, mert az engedélye­zésért küldött mintaköteteket évekig tanulmányozza a cenzúra, olyan alaposan meg akar ismerkedni min­den sorukkal, sőt betűjükkel. Mennyivel hasznosabb dolog lenne, ha ehelyett a nagy munka helyett inkább saját kiadványaikba pislantanának bele félszemmel. A. jól tájékozott külföld A Magyar Külpolitika hasábjain többször szóvá­tettük már, .mily tájékozatlan a külföld a ma­gyar viszonyokat illetően. E tekintetben még nagy feladatok várnak a magyar társadalomra, mert hi­szen azt, amit évtizedek alatt ezen a téren elmulasz­tottunk, szinte lehetetlen néhány év alatt helyrepó­tolni. A munka nehézségét igazolja, hogy nemcsak a magyar viszonyokat nem ismeri a legműveltebb nyu­g'ati, hanem tévesek az ismeretei egyebekben is. Szo­morúan mulatságos bizonysága ennek az alábbi tér­kép, amely azt bizonyítja, hogy a francia körök még a szövetségeseik dolgaiban is mennyire tájékozatla­nok. Ez a térkép az előkelő és az egész világon elter­jedt Illustration című lapnak 1929 október 19-iki 4520. számában jelent meg. A térkép tudós rajzolója Csehországot a Balkán félszigetre helyezi, és ennek megfelelően Jugoszláviát alkalmasint valahol a Kár­pátoktól északra eső területen képzeli el. Tévedni em­beri dolog. De, hogy tévedjen a térképrajzoló s ezt a tévedést még a lap szerkesztősége se vegye észre, ez olyan tünet, melynek okai mélyebben fekszenek és ami sok mindent megmagyaráz, amit különben ennek a meggyötört országnak lakossága megérteni nem volna képes. Itinéraire suivi par les Poilus d'Orient dans leur pélerinage aux tombes de Macédoine et de Serbie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom