Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - Benes és a revízió

X. ÉVFOLYAM • 33. SZÁM BUDAPEST, 1929 OKTÓBER 19. POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES i BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK : POPOVITS SÁNDOR SERÉDI JUSZTINIÁN TELEKI PÁL GRÓF WLASSICS GYULA BÁRÓ ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV. LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK i BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK , LUKÁCS GYÖRGY NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK . ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG •. ELNÖK . EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK ALBRECHT FERENC FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V PARLAMENT XI TELEFON. AUT 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE . 12 P FÉLÉVRE . 22 P EGÉSZ ÉVRE 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KLIMES KÁROLY TARTALOM: 0mai Benes és a revízió 1 hulter János: Angol birodalmi politika és a kontinens pacifikálása 2 5 5 7 Polier Bexheft Lilly: Miről beszélünk Páriában? Figyelő Wasmer János báró - A békeegyesületek és az Európai Unió terve A Sonntagsblatt címére Az áj régens Romániában A délvidéki magyarok bánja Vladár Ervin: Mi is az a Népszövetség? Innen-Onnan ' Etédi: Öt országon keresztül XIII .9 10 11 13 u B enes es a revízió P

rágában napokon át ülésezett az első szláv nyelvészeti kongresszus, amelynek azonban több német tudós tagja volt, mint szláv. A kongresszuson résztvett hivatalból Benes cseh külügyminiszter is és felhasználta ezt az alkalmat egy meglehetős feltűnést keltett nyilatkozat megtételére. Nem szláv nyelvészeti kérdésről nyilatkozott a tudósok gyülekezetében, hanem a belgrádi Politika munkatársának politikai előadást tartott Középeurópa jövőjéről. Többek közt a következőket mondotta: — Most a hágai konferencia után, amely főbb vonásaiban likvidálta a jóvátétel kérdését, a békeszerződések revíziójának kérdését is levették a napirendről. Nincs, — helyesebben nincs többé — aktualitása a békeszerződések létesítette határok revíziójának. Európa és az európai népek kimerültek az e kérdések körül való terméketlen huzavonában: valamennyien határozottan gyakorlati, konstruktív munkát akarnak. A kisantant eddigi szerepe, — hogy úgy mondjuk, — negatív volt ahban az értelemben, hogy összefogtunk ama jogi és politikai helyzet védelmére, amelyet Középeurópában a békeszerződések teremtettek. Most azonban hozzákezdünk a konstruktív gyakorlati politikához is. Meg akarjuk erősíteni kölcsönös kapcsolatainkat, a politikait és kulturálisát egyaránt, de főképen a gazdaságiakat és — bár nem félünk háborús konfliktusoktól és komplikációktól — reméljük, hogy ezt a munkát kiterjeszthetjük más államokra is: Lengyelországra, Bulgáriára, Ausztriára és Magyarországra. Hogy ez sikerülni fog-e nekünk, az a jövő kérdése, de min£gy példány ára 1 9»