Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 32. szám - Öt országon keresztül. A haldokló Kelet. 12. [r.]
Magyar Külpolitika 32. szám — A magyar revíziós mozgalom, — úgymond a többi között, — népmozgalom. A kormány hozzájárulása nélkül jött létre, mint milliók háborgó jogérzetének ellenállhatatlan erejű megnyilatkozása. Mint a revíziós mozgalom eddigi eredményét megállapíthatjuk, nincs az a hatalom, amely másodszor is aláírná a trianoni szerződést. Kifelé egyetlen fegyverünk a külföldi közvélemény felvilágosítása. S a békét nem a magyar elképzelés kirobbanásától kell féltenie, hanem attól a lelkiállapottól, amely elhatalmasodik talpig fegyverben álló szomszédaink fölött. Tíz esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a kisantantországok nem képesek rendezett európai államot felépíteni azon a bázison, amelyet a békeszerződés adott nekik. Mivel politikájuk a balsikerek szakadatlan láncolata, a magyar irredentában találják meg a bűnbakot. Egyéni meggyőződése, hogy a revízió kérdése rövid időn belül sokkal gyorsabban, mint a közvélemény hiszi, aktuálitást fog nyerni a nemzetközi hatalmi fórumok előtt. Venizelos Budapesten Venizelos, görög külügyminiszter, a mult pénteken két napi tartózkodásra Budapestre érkezett. Külügyi hatóságaink, élükön Walkó Lajos külügyminiszterrel, valamint Delmouzos, Görögország budapesti követe, mindent megtettek, hogy Venizelos jól érezze magát körünkben. Illusztris vendégünk két ízben fogadta a sajtó képviselőit is és ez alkalmakkor hangoztatta a görög-magyar kapcsolatok kimélyítésének a szükségességét. Több fogadáson és díszebéden vett részt és szombaton este továbbutazott Belgrád felé. Az új régenstanács Romániában Október 7-én, többnapos haldoklás után elhunyt Buzdugan Konstantin, a román régenstanács egyik tagja, mely tanácsot még Ferdinánd király jelölte ki, amikor Bratianu intrikálására fiát, Károly trónörököst, száműzte az országból. Az eddigi tanácsban volt egy kir. herceg, akinek sem ifjúkora, sem egészségi állapota nem engedte meg, hogy komolyon résztvegyen az ország dolgainak intézésében. Ha beleszólt is valamibe, csak anyjának, Mária özvegy királynőnek, akaratát tolmácsolta. A teendőket Cristea Miron pátriárka és Buzdugan intézte. Az erdélyi származású pátriárka Bratianuók eszköze volt, Buzdugan azonban távol tudta tartani magát a pártintrikáktól. Alacsony sorsból küzdötte fel magát a legmagasabb bírói méltóságig, a legfőbb semmitőszék elnöki állásáig. Megvolt a kapcsolata a liberálisokkal, — hiszen saját fia is ennek a pártnak képviselőtagja, — pártatlanságában azonban megbízhattak az erdélyiek is. A két régens így voltaképpen egymást tartotta egyensúlyban. Buzdugan tekintélye és Mária királyné akarata a legkritikusabb időben eltávolította Bratianuékat az ország éléről és nem is engedte vissza, bármilyen kampányt folytattak is a Maniu-kormány ellen. A kormány azonban voltaképpen csak az ügyeket vihette, de alapvető reformokba nem kezdhetett, mert erre nem talált elég támogatást felülről. A régensválasztó-gyűlés során 498 szenátor és képviselő közül 445 a kormány jelöltjére, Saracsanu Konstantinra, a semmitőszék bírájára esett. 23 szavazatot kapott Presan tábornok, 9-et Károly herceg, a többi szavazat eli orgácsolódott. Mária királyné egy szavazatot sem kapott. Saraceanu 191S-ban, a megszállás előtt, Avarescu kormányában igazíágü^yminiszter lett s innen került díszes pozíciójába, a semmitőszék bírói székébe. Meghalt a konstantinápolyi pátriárka Szeptember 28-án meghalt Konstantinápolyban a Phanarban III. Bazilejosz ökumeni pátriárka kilencvenhárom esztendős korában. 1925 júniusában került a pátriárkái székbe, amikor elődjét, Metaxalkisz Meletioszt politizálása miatt elűzték a törökök. Az aggastyán meglehetősen nehéz állapotban hagyta a pátriárkátust, melynek gazdája sűrűn változik. VII. Gergely mindössze egy évig működött, VI. Konstantint és Meletioszt hamarosan elűzték. A törökök legjobban szerették volna, ha egyáltalában megszűnik az egész pátriárkátus, hatalmi szóval azonban nem szüntethették meg, mert a lausannei szerződés kiköti, hogy az ökumeni pátriárkátus székhelye Konstantinápoly legyen. A pátriárka hatásköre egyre jobban összezsugorodik. A most elhalt Bazilejosz pátriárka minden igyekezete már csak arra irányult, hogy legalább az epiruszi, délmacedóniai és nyugattráciai 43 püspökséget megtarthassa saját jurisdictiója alatt. Törökországi híveinek száma ugyanis 160.000-re olvadt le. Egyetlen külpolitikai sikere az volt, hogy a lengyel kormánynál kivitte, hogy autokefal görög keleti egyház létesüljön Lengyelországban. Azt már nem tudta megakadályozni, hogy tiltakozása ellenére is autokefállá ne nyilvánítsa magát az albániai keleti egyház, mely eddig Konstantinápoly alá tartozott. Az ősz főpap egész uralkodása alatt azt sürgette, hogy az egész keleti egyház ökumeni zsinatra gyűljön össze Jeruzsálembe, de éppen úgy nem tudta ezt a célt elérni, mint török elődje. Utódja Photios, desuvi metropolita lett. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Feltlós kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÁLTAL SZERVEZETT KÜLÜGYI SZEMINÁRIUM előadásai az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar (Budapest, IV., Szerb-utca 23.) 6-os, 7-es és 8-as számú tantermeiben lesznek és pedig hétfőn, kedden, pénteken a 8-as, csütörtökön a 7-es és szerdán a 6-os számúban. Az előadások, szombat kivételével, a hét valamennyi köznapján este 6—7 óráig (karácsonyig hetenként kétszer 5—b-ig is) tartatnak meg. A Szemináriumba beiratkozni 1929. évi október hó 11. és 12-ikén iehet. Beiratási díj, amely alól felmentésnek helye nincs, 2 pengő, tanítási díj 10 pengő, amely alól igazolt szegénység esetén felmentés adható. 14. (hétfő) 6—7 Dr. Berzeviczy Albert: Megnyitó előadása. 15. (kedd) 6—7 Dr. gr. Csehonics Icán: Bevezetés a nemzetközi jogba. 16. (szerda) 5—6 Dr. gr. Teleki Pál: Politikai földrajz. 16. (szerda) 6—7 Dr. Pogrányi Nagy Félix: A nemzetiségi határok története. 17. (csütörtök) 5—6 Dr. gr. Teleki Pál: Politikai földrajz. 17. (csütörtök) 6—7 Dr. Horváth Jenő: Diplomáciai történelem. 18. (péntek) 6—7 Dr. gr. Csekonics Irán: Bevezetés a nemzetközi jogba. 21. (hétfő) 6—7 Dr. Póka-Pivny Béla: Az agrártermelés nemzetközi érdekvédelme. 22. (kedd) 6—7 Dr. gr. Csekonics Iván: Bevezetés a nemzetközi jogba. 23. (szerda) 5—6 Dr. gr. Teleki Pál: Politikai földrajz. 23. (szerda) 6—7 Dr. Pogrányi Nagy Félix: A nemzetiségi határok története. 24. (csütörtök) 5—6 Dr. gr. Teleki Pál: Politikai földrajz. 24. (csütörtök) 6—7 Dr. Horváth Jenő: Diplomáciai történelem. 25. (péntek) 6—7 Dr. gr. Csekonics Iván: Bevezetés a nemzetközi jogba. 28. (hétfő) 6—7 Dr. Danilovics Pál: Választott bírósági szerződések. 29. (kedd) 6—7 Dr. Danilovics Pál: Választott bírósági szerződések. 30. (szerda) 5—6 Dr. gr. Teleki Pál: Politikai földrajz. 30. (szerda) : 6—7 Dr. gr. Teleki Pál: Speciálkollégium. Szervezési igazgató: Ilenczíalvi SZÁSZ ÖDÖN Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)