Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 32. szám - Öt országon keresztül. A haldokló Kelet. 12. [r.]

1929 • 15 • Október 12 nagy bazár körül a levélíró, aki három lábú kis asztalkáján eddig kézzel rótta megrendelőinek a szerelmes és üzleti leveleket, ma pedig a latin betűk behozatala óta gépen kopog. Itt ülnek egész nap kávéházakban és előttük legtarkább egyvelegben a férfiak. Zsebükből kilóg a valódi vagy hamisított borostyánkőfüzér a hosszú bojttal. Ezt pergeti egész nap Bulgáriától kezdve minden keleti férfi ujjai között. Nem imádkozik vele, hanem csak csörgeti és játszik. Valami levezetése az idegességnek. Ott van a sztambuli városrészben két hosszú utca, melyek minden házában csakis rézművesek laknak, dolgoznak és árulnak. Valami sok megrendelésük nem lehet, mert itteni fogalmak szerint már lármának sem nevezhető az a hang, ami ezekben az utcákban megszorul. Régebben egymás szavát sem érthettük, ha erre jártunk. Amiféle konyhai edényt és szerszámot, csillárt, gyertyatartót, hamutálcát, pipaállványt el lehet képzelni, azt mind sárgarézből készítik a törökök. Külön élvezet a séta az Aranyszarv partján. De csak a szemnek, mert az orr és a láb szörnyen szenved tőle. A kövezet itt még mindig macskafejű kődarabokból áll, melyek közét tenyérnyi por és konyhahulladék tölti ki. Legalább helyenként puhára is lehet lépni. Ma már nem kell félni tőle, hogy heverő kutyákba botlik az ember. Konstantinápolyban régóta nincsen kóbor kutya, pedig hajdan ez volt legfőbb különlegessége. A kormányra jutott ifjútörökök 1911ben összefogattak minden utcai kutyát és hajóra rakva elszállították őket a Márványtengerből kiemelkedő Herceg-szigetek egyikére, egy kopasz sziklaalakulatra, melyen nincs víz. Az ezernyi kutya a vízhiánytól itt megveszve, lassankint halálra marta egymást és elpusztult. Egyszerűbb módját nem választhatták a kivégzésnek, mert vallásuk tiltja a kutyák ,,bántalmazását". A kutyák helyett ma kóbor macskák lepték el ezerszámra a város minden részét. Az utcákon nagy szemétgyűjtő ládák állanak, minden ilyen ládának megvan a maga 2—6 törzsmacskája, mely éberen őrködik, hogy idegen macska oda ne tolakodhassék, hogy turkáljon a hulladékokban. A sok patkány és egér miatt a kikötői raktárak, a bazár, sőt a magánboltok is tele vannak macskákkal. A boltok küszöbén három-négy is sütkérezik. Mindegyik tudja a maga helyét, el nem kalandozik, nem szomszédol, idegen macskával szóba nem áll s az idegennek nem alkalmatlankodik. Tavasszal más a helyzet, de szerencsére most nincsen tavasz és a sokezer macska nem veri fel kísérteties nyávogásával a csendes éjszakát. Konstantinápoly legkellemetlenebb évszakja egyébként is a tavasz, mert akkor fújnak a Kaukázusból és a Balkán havas hegytetőiről a dermesztő északi szelek. Tavasszal a hideg még nagyobb itt, mint télen. Legszebb évszak az ősz, hosszú, meleg és decemberig eltart. A nyár sem olyan forró, mint ilyen délen várná az ember, mert köröskörül a sok víz párolgása s az ebből előálló állandó szellő enyhíti. Egyébként is a Feketetenger felől a Boszporuszon ide erős lég- és vízáramlat húzódik végig. Ez tisztítja meg a levegőt és a vizet. Olyan erős a tenger sodra a szorosokban, hogy a vízbe kerülő rengeteg szemét pár perc alatt eltűnik a Márványtenger felé, úgy hogy kristálytiszta szép kék a visszasugárzó derűs égbolttól a tenger vize. Még az Aranyszarv-öböl is elég tiszta, bár zsúfolásig megtöltik a hajók, a zöldséges és köves bárkák. Az öbölnek is erős áramlata van, mert elég tekintélyes nagyságú folyó ömlik bele és tartja állandóan mozgásban. „Európai édesvizek"-nek nevezik ezt a bővizű folyót, mely az Ali bej és Kihat Chana patakok egyesüléséből keletkezik Ejub külváros felett és árnyas ciprusok alatt festői vízesésekben fut le az aranyszarvba. Nyáron kedvelt kirándulóhely az édesvizek környéke, ahova egész napra jönnek ki ünnepelni a törökök. Ez az egy hely, ahol magukban lehetnek, ahova az annyira gyűlölt görög és örmény lakosság nem követi őket. Maga Ejub, ez a festői külváros a nagy török temető és szebbnél szebb kertek közepén, tisztára töröknek maradt meg. Nevét Mohamed próféta zászlótartójától vette, aki 668-ban, amikor az arabok ostrom alá vették Konstantinápolyt, itt esett el és ide temették. Sírját közel 800 év múlva fedezték fel a várost elfoglaló törökök és mauzóleumot, valamint mecsetet emeltek fölé. Ide temették ebbe az egészen fehér márványból emelt templomba Szelim szultánt is. Itt övezték fel a próféta kardjával a trónralépő szultánokat. Ez a legszentebb helye a törököknek, úgy hogy ebbe az egyetlen templomba nem engedtek be a legújabb időkig idegen látogatót. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK • Apponyi Albert gróf Parisban Apponyi Albert gróf, a Külügyi Társaság elnöke, október 5-én betetőzte genfi dicsőséges szereplését, amikor megtartotta a párisi Nemzetközi Diplomáciai Akadémián „Magyarország nemzetközi helyzete" című előadását. Az ülésen Fontenay vicomte elnökölt és jelen voltak Guerrero, a Népszövetség legutolsó közgyűlésének elnöke, Adatci, Frangulis, Titulescu, Doumergue és még sokan a politikai világ előkelőségei közül. Apponyi először a magyar nép nemzetközi helyzetét ismertette, megállapítva tényként, hogy Magyarország nemzetközi jogi személyisége törvény szerint sohasem szakadt meg, a legsúlyosabb történelmi helyzetek során sem. Majd kifejtette, hogy Magyarország jelenlegi nemzetközi jogi helyzetében nincs a teljes szuverénitás birtokában, bárha nemzetközi személyiségének függetlenségét formálisan elismerték. Magyarországnak ezt a nemzetközi helyzetét azonban — éppen abnormális jellegénél fogva — nem lehet véglegesnek tekinteni. A trianoni szerződés és a népszövetségi egyességokmány egybevetett szövegének lojális interpretálása Magyarország katonai alárendelését átmeneti rendszabályként tünteti fel. A fegyverkezés általános csökkentése és ilymódon a bennünket sújtó legbántóbb és legmegalázóbb egyenlőtlenség megszüntetése becsületbeli adóssága a hatalmaknak, akik a békeszerződéseket diktálták. A jóvátétel kérdésének is egy napon el kell tűnnie és vele együtt a pénzügyi ellenőrzésnek, amely sérti szuverénitásunkat, mert lehetetlen, hogy a józan ész vonakodjék felismerni azt a szembeszökő igazságot, hogy nincs igazi béke, amíg a nemzetközi jog nem egyforma valamennyi civilizált nemzet Számára. Ennek a jogegységnek visszaállítása egyik lényeges feltétele az egész világ békéjének és biztonságának. Nem ez az egyetlen feltétele, távolról sem, de ezt a legkönnyebb haladéktalanul teljesíteni. Herczeg Ferenc a revízióról A Délvidéki Otthon kebelében alakult Aradi Szövetség október 6-án a vármegyeháza dísztermében nagyszabású ünnepet rendezett az aradi vértanuk emlékére. Károlyi Gyula gróf elnöki megnyitója és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter beszéde után Herczeg Ferenc, a lélek mélyéből fakadt ragyogó beszédet mondott a revizióról, amelyben sorra megcáfolta az ellenünk szórt rágalmakat.