Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 32. szám - A cseh választások. A pártok készülődései - A felvidéki pártok szövetkezése

1929 13­Október 12 toké. A két színtelen német párt azonban már benn van a kormányban s így csak német nacionalista pártokról lehetne szó, amelyek bevonulása azonban súlyos áldozatokat jelentene a cseh politika soviniz­musa részére. A kommunisták ügye is igen rosszul áll a törté­nelmi országokban, ahol a rendőrség végre komolyan hozzálátott a kommunista propaganda letöréséhez s a bíróság legutóbb is 13 hónapi fogházra ítélte Pórus képviselőt, legagilisabb vezérüket. Most ez a párt is teljes erővel a Felvidéken agitál, ahol nemcsak az osztályharc, hanem az autonómia jelszavával és nem­zetiségi demagógiával reméli, hogy nemcsak megtart­hatja, de növelheti is szavazóinak számát. A cseh pártok előretörési kísérleteivel szemben a két nagy magyar nemzeti párt: a nemzeti és a ke­resztényszocialista megint választási kartelben van s fentartotta a szövetséget a szepesi németek pártja is. Velük szemben a prágai kormány igyekszik min­den módon új pártalakítási kísérleteket támogatni, hogy a magyar szavazatok megoszoljanak. Zay Ká­roly gróf aktivista programmal hirdet Pozsonyból új magyar pártot, de a nyitrai volt nyugati keresztény­szocialista pártot is be akarják ugratni új magyar katholikus párt megszervezésére. Komáromban és vi­dékén megint szerencsét próbált Mohácsiék kisgazda­pártja és Kassán is megtörténtek az előkészületek egy új magyar városi párt szervezésére. Remélhetőleg a felvidéki magyarság azonban megőrzi egységét mind­ezekkel a megosztási kísérletekkel szemben. A magyar nemzeti párt és a keresztényszocialista párt elnöki tanácsai ó-Tátrafüreden október 3-án tartott ülései­ken kötötték meg újra a választási egyezményt s a paritás biztosítására öttagú központi végrehajtóbi­zottságot választottak. Egyik párt sem adta fel sem önállóságát, sem elveit, mint ezt Szüllő Géza, az elnök, külön is hangsúlyozta. A paktum a választás után ön­magától is megszűnik. A tátrafüredi ülésen vették hivatalosan tudomásul, hogy a csehországi német nemzeti párt, a német iparos párt és a Mayer-Hahn­reich csoport is csatlakozni akar a két magyar párt és a szepesi németek közös listájához, a Ruténföldről pedig a Kurtyák-féle russzin autonómista párt tett kooperációs ajánlatot. Az utóbbi párt csatlakozása annál fontosabb, mert a cseh pártok függelékeiként tengődő rutén kormánypártok összeomlás előtt álla­nak, s már nem csak híveik -léptek ki, hanem a vezé­rek is érintkezést keresnek Kurtyák autonómista tá­borával. A németek és rutének csatlakozása, ha sike­rül, több mint félmillió szavazót egyesít; ezzel ez a kisebbségi blokk a legnagyobb párttá nőheti ki ma­gát a választáson, úgy hogy a kisebbségben maradt csoportok maradék szavazatait is megkapná. Ha ez a kartell létrejön és Hlinkáék, akik Tuka elítéltetése miatt már kivonták minisztereiket a kormányból, tel­jesen nyíltan az autonómia jelszava alatt ellenzékbe mennek, az autonómista pártok olyan erőre jutnak az új parlamentben, hogy Prága nem zárkózhatnék el tovább az alkotmányreviziótól. Körülbelül egy millióval több az idén a szavazók száma, mint 1925-ben volt a parlamenti választáson. Ekkora új szavazótömeg megjelenése a politikai arénán mindenesetre kiszámíthatatlan esélyeket hoz­hat magával s így a választások eredményét még nagyjából is nehéz lenne megjósolni. INNEN- ONNAN Siresemann utolsó nyilvános szereplése Stresemannt legutoljára a genfi Hotel Des Ber­gues-ben lóMa a nemzetközi nyilvánosság a Népszö­vetség mellé akkreditált újságíróknak a népszövetség közgyűlése alkalmával rendezett szokásos bankettjén. Külseje mindenben elárulta a beteg embert, arca kí­sértetiesen sápadt volt és hangja is csak az első mon­datok után nyerte vissza szokásos érdes ércességét. És még ez alkalommal is a békét, a megegyezést szol­gálta szavaival. MacDonald után szólalt fel és a többi között rátért arra, hogy értesülése szerint francia részről szándékos hidegségnek vélték, hogy Briand közgyűlési beszéde alatt a német delegáció egyetlen­egyszer sem nyilvánította láthatóan tetszését, egyet­lenegyszer sem tapsolt a szónoknak. Stresemann meg­magyarázta Briandnak, hogy német parlamenti szo­kás tiltja, hogy a szónokot megtapsolják. És ez a parlamenti fegyelem, úgymond, annyira vérébe ment át, hogy mindannyiszor a házszabályok betartása fö­lött szigorúan őrködő Loebe elnök arca tűnt föl előtte, valahányszor Briand beszéde közben tenyere tapsra akart lendülni. Briand válaszában néhány kedves szóval mosolyogva fogadta lovagias elintézésül ezt a magyarázatot. Stresemann, as. ember Stresemann egyszerű volt és puritán. Mint magánember szenvedélyesen szerette a színházat és a mozit. El nem maradt egyetlen valamire való berlini színház premierjéről sem és állandó vendége volt a filmbemutatóknak. Nagyon szerette a zenét, ellenben nem tudta elviselni a jazzbandot, úgy hogy ha vélet­lenül betévedt is olyan helyiségbe, amelyben ilyen zenekar játszott, rögtön távozott, mihelyt a zene meg­szólalt. Magánélete szerzetesileg egyszerű volt, n klasszikusokat és filozófusokat olvasta és óriás ber­lini könyvtárában a világ minden filozófusának mun­kája külön gyűjteménybe sorozva állt. Ha fel akart üdülni, Goethét és Heinét vette elő. Egyik legjobb is­merője volt Goethének és a Goethe-irodalomnak, Heinének pedig minden versét könyv nélkül tudta, d< azért újra meg újra elolvasta. Évek óta napi tizenhat órát dolgozott, még amikor nem kellett utaznia és nyilvánosan szerepelnie is. Ujabban egyre ritkábban engedhette meg környezetének azt az élvezetet, hogy meghitt társaságával összeüljön és útiélményeit me­sélje, vagy az irodalom újabb irányairól vitatkozzék. Olyan lebilincselően tudott előadni és vitatkozni, hogy csak úgy repültek az órák társaságában; n ndesi n csak hajnalban vette észre a társaság, hogy még min­dig együtt ül és lesi Stresemann szavait. Azonban egyre kevesebb idő jutott az ilyen benső társas élet­nek. Hogy éjszakákon á,t fenn tudjon maradni és a roppant figyelmet követelő hivatalos dolgokkal fog­lalkozhassék, állandóan dohányzott és erős szeszes­italokat ivott, bármennyire óvták is ezek élvezetétől orvosai. Rendkívül erős akarata sokáig dacolt a benne lappangó gyilkos kórral, míg végül is szívszélhűdés tett pontot munkás életéhez. Egy régi cionista állam A palesztinai cionista államban kitört véres za­vargások alkalmából érdemes rámutatni, hogy száza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom