Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - Szerb kultura a régi Magyarországon

Magyar Külpolitika • 10- 2- szám SZERB KULTÚRA A RÉGI MAGYARORSZÁGON JK vízkereszti államcsíny még problemati­kusabbá teszi a magyar kisebbség kul­turális jogainak érvényesülését a délszláv állam területén, mint amennyire érvényesül­hettek ezek eddig, amikor legalább a szkup­stina néhány magyar képviselője aáterelhette a figyelmet akár az elvi sérelmekre, akár az alantas hatóságok túlkapásaira. Ma, amikor a délszláv államban nincs alkotmány, érvény­telenek a régi törvénvek, nincs parlament ás nincs semmiféle önkormányzati testület, amelynek választott tagjai számonkérhessék a hatósági túlkapásokat, még inkább garan­tálatlanul maradnak a magvar kisebbségnek a békeszerződésekben és a kisebbségi egvez­ménvben nemzetközileg garantált kisebbsági jogai. Éonen ezért szükségesnek látszik, Morv rövid áttekintést nvujtsunk arról a kiváltsá­gos helyzetről, arról a korát megelőző kultu­rális autonómiáról, melvet Magyarország biz­tosított a terülptére m<mekiTt szerb nénitek. Ha van oka akármplvik ntódíl1amnak a leg­messzebbmenő eiő'7ékanvséggel bánni a hozzá­csatolt magvar kisebbsá<T°-pl. épnQn a dél­szláv állam az, mprt az ő fíi-irn^on'31' élveztek a kisebh«égi jogok meo^z'fptése előtt már tövvénvilecr és a gyakorlntban e^^aránt ki­sebhsáTí jogokat a magyar államhatalom részéről. A magyarországi szedek kulturális auto­nómiáiét az 1868. évi IX. t.-c. sz^bálvo?^. Ennek rendelkezései szerint a gö?,ö'>-VpMi szerb egyház hívei jogosultak egvházi. iskolai és ezekre vonatkozó alaoítványüo-vpiket az ország törvényeinek korlátai között saját egvházi gyülekezeteikben önállóan intézni és saiát közegeik útián végeztetni. Euróna mai 40 milliónyi kisebbségi népei közül csakis az észtországi német és zsidó kisebbségek élvez­nek ilyen jogokat. Ennek a kulturális auto­nómiának köszönhetik jórészben, hoo-y kultu­rális és faji egyediségüket meg tudták őrizni. Ez az autonómia teljesen demokratikus volt, s a szerb pátriárkát és püspököket az álta­lános választói jog útián egybegyűlt egvházi és világi képviselőkből álló szerb egyházi kongresszus választotta. A görög keleti egyház minden főnapja hi­vatalból tagja >volt a magyar főrendiháznak, holott a magyar protestáns. felekezetek püs­pökei közül csak a két rangidős jutott be a főrendiházba. Iskolai ügyeit tekintve is rend­kívül előnyös helyzete volt a magyarországi görögkeleti szerb egyháznak. A papnevelést teljesen saját rendelkezése szerint intézte a karlócai teológiai intézetben. Ezen a főisko­lán kívül volt a szerbeknek Újvidéken és Kar­lócán egy-egy főgimnáziumuk, Zomborban. Fakrácon és Károlyvárosban egy-egy tanító­képzőjük, Újvidéken, Zomborban és Panc.so­ván egy-egy felsőleányiskolájuk. Tanítási nyelve mindegyiknek a szerb vc.lt, a növendé­kek száma évenként 1200-on felül. A népoktatás terén a következő adatokat találjuk: az egyházközségek által eltartott szerb tannyelvű felekezeti elemi iskolák szá­ma a horvátországiakon kívül, csak a szoro­san vett Magyarországon 268 volt. 314 tanító­val és 317 tanítónővel. Volt 12 kisdedóvójuk is ugyanannyi óvónővel. A szerb nemzeti alarJok vagvona 1905-ben 17,4P5 236 aranykoronát tett ki és évi jövedelme 1,141.901 korona volt. Ezt teljesen szabadon kezelte a kongresszus. A szerb irodalmat a Matic*i Szmsz^a ápolta. Könvvek k'adásával és terjesztésével a néni kultúraemelás vo't cálja. Az egyesült tagiainak száma a világháború előtt 1879 volt. Másik kulturális intézménvük volt a szerb nemzeti színház, melv mint színtársulat egv-két hónapos turnusokban végiglátogatta Délmagyarország, később Horvátország és Bosznia városait. Mindezeket az adatokat pedig szerb tanár és író előadásából vettük, hogv annál hite­lesebbnek fogadják el a Dunán és Dráván túl, Jaksics Vazul tartott előadást a Társadalom­tudományok szabadiskoláiában erről a ma­gyarországi szerb kultúráról és ő sorolta fel ezeket az adatokat. A viszonosság e^e alán­ján elvárnók, hogy már valamelyik délvidéki magyar tanár is hasonló adatokat sorakoz­tasson fel a Szerbiához csatolt magvarság iskolai és egyházi életéről, népkulturális moz­galmairól és színészetéről. A tíz éve tartó szerb uralom azonban egyetlen magyar fele­kezeti iskolát, egyetlen magyar színtársula­tot meg nem hagyott, az egyházi szabad ön­kormányzatról nem is beszélve. U C I IC 6- és 8-hengeres ? merikai V L LI L autó vezérképviselet SCHMALZ JÓZSEF AUTÓPALOTA • (2005) DOHÁNY- UTCA 22—24 TELEFON: JÓZSEF 425—68

Next

/
Oldalképek
Tartalom