Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - Poroszország rendezte a kisebbségi iskolázást

1929 11 Janudt JŐ POROSZORSZÁG RENDEZTE A KISEBBSÉGI ISKOLÁZÁST A Német Birodalomra nézve a kisebbségi kérdés csak külföldi viszonylatban jelent problémát, mert odahaza alig vannak nemzeti kisebbségei. Szászországban éltnek a lausitzi sorbok vagy vendek, ezek száma azonban olyan elenyésző csekély, hogy ügyük csak Csehországnak és újabban Szerbiának nyújt keresve-keresett alkalmat a kellemet1 enkedésre, ennek is véget vetett azonban 1928-ban a szász kormány intézkedése, ame'lvel szabad iskolázást biztosított ennek az érdekes, kis, jórészt elnémetesedett szláv náptöredéknek. A frízek maguk is erermánok ás nemzetiségnek nem igen tekinthetők. Komolvan vehető nemzeti kisebbség csak Poroszországban van : a lengyel és a d^n. Ezek iskohüervát rendezte most a norosz államtanács a törvényhozási út hosszadalmasságának mellőzésével saiát hatáskörében. 1928 decemberében két. lénvegtelen helyi vonatkozásokat leszámítva, azonos szövegű különálló kormánvrendel°t jelent me<r, mintát adván minden államnak, melvnek kisebbségei vannak, a kulturális szabadságjogok rendezésére. A két rendel°t rövid és vilásros. A lenivel ku'turális jo?ok ügyében kiadott rendelet hét rövid feiezetbe szorított 20 szakaszból áll. Az eg^sz rendelet két könvvlap teriedel™ű, de azért megvan benne minden elvi sárelem orvoslása. Az első szakasz így szól: ..Kisebbségen az alábbi határozmánvok értelmében a német birodalom ama néni elmeit kell érteni, akik magukat a ]°n«-ve] (illetőleg a dán) néphez tartozónak vallják." A második szakasz kimondja: „Azt a kijelentést,, amellyel valaki kisebbséghez tartozónak vallja magát, sem vizsgálat tárgyává tenni, sem vitatni nem szabad. Az a tény, hofrv a neveltetésre jogosultak kisebbségi iskolába jelentik be gyermeküket, vagy azok részére kisebbségi iskola felállítására tesznek javaslatot, elegendő ahhoz, hogy a gyermekek a kisebbséghez tartozónak számíttassanak.'' A rendelet többi pontja is ilyen kategorikus és ennyire elképzelhetetlenül liberális a kisantant-allamok kisebbségellenes politikája mellett. Megállapítja a rendelet, hogy kisebbségi iskolák felállítását semmiféle számbeli felvétel nem korlátozza sem a tanulók, sem az iskolák számát illetőleg. Kisebbségi iskola felállítására mindenki engedélyt kaphat, akinek az előírt porosz képesítésnek megfelelő kvalifikációja van, még akkor is, ha azt az illető kisebbség anyaországában szerezte meg. Ezeknek a külföldön tanúit tanerőknek semmiféle államvizsgát nem kell tenniök, még nyelvi vizsgát sem, — hangsúlyozza a rendelet. Az ilyen magániskola anyagi feltételei biztosítottnak veendők, ha azokat olyan egyesület garantálja, amelynek legalább 100 német állampolgársággal rendelkező tagja van. Beláthatatlan fontosságú elvi engedménye a rendeletnek, hogy megeneredi: „a porosz állami népiskola tanrendiétől való eltérést abban a mértékben, ahoorv azt a kisebbséei népiség ismeretkörének közlése megkívánja." A pémet nyelv egyszerű tantárgy ezekben az iskolákban. De váHalia a porosz állam a nemzetiségi iskolák részbeni fenntartásának terhét is, mint ahogy megvoltak Ma<rvarorszáeon: „Mihelyt az ilyen kisebbségi magániskola tanúlóinak összes száma eléri a negwenet, az iskolának törvénves iorénve van arra, hoev a szükséges tanerők fizetősének hatvan százalékát államsegély formájában megkapia." A kisebbségi ervemnek tankötelezettségének eledet t°het akármelvik kisebbségi magánintézet latosratásával. ami azt teszi, hogv minden kisebbséd iskolának biztosítva van a nyilvánossági joea. A rendelet zárószakasza a le°rna°rvobb előzékenvséo-srel és belátással hosszú terminust nvuit a kisebbségnek az új iskolarendszerre való fokozatos áttérésre, úgy hogv folvamatban lévő tanulásuk meg ne zavartassék. A poroszországi lenc^vel és dán kisebbség iskolaügyének ilven prvökeres és liberális rendezése nagyszerű ütőkártya lesz a Népszövetségnél Stresemannak, amikor Ígérete szerint a márciusi tanácsülésen felveti a kisebbségi kérdés egész komplexumát. Németország ezzel a rendelettel megadott mindent a maga nemzetiségeinek, amit csak kívánhatnak s most már erre a rendeletre hivatkozva ő is a legnagyobb eréllyel követelheti, hogy a külföldi németséggel szemben ugvanezeket az elveket rendszeresítsék az illető államok a kisebbségi oktatásban. Minthogy pedig a kisebbségi jogoknak minden kulturált kisebbségre egyformán ki kell terjedniök, az utódállamokbeli magyarság is kisebbségi kulturális jogainak ilyen szellemben való érvényesítését várhatja és követelheti. Kérelem előfizetőinkhez Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy esedékes tartozásaikat minden további sürgetés és felszólítás bevárása nélkül, a küldött 30135. sz. postatakarékpénztári befizetési lapon mielőbb átutalni szíveskedjenek.