Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Öt országon keresztül. Utijegyzetek a Balkánról

1929 13 Július 27 itt megmaradt a maga eredetiségében a török börek név. Háromszögletű, túróval, vagy hússal töltött, zsírban kisütött rétes. Tavalyelőtt két léváért vettük darabját, most felmászott 5 lévára. Szerbiában már nem engedik be az árusokat a pályaudvarra, a közönséget meg leszállni nem engedik, hanem minden kocsiból elmegy a szerb csendőr és megfelelő borravalóért visz az utasnak. Természetesen az árus is csak úgy kézzel fogdossa meg, a csendőr is szabad kézből prezentálja. A bolgár házaló ad hozzá egy darab papírt is. Átesünk vizsgálaton és reggelin, azzal haladunk tovább a dús legelőx között kelet felé. Most már kezdenek vetések és faluk is feltűnni és félegy előtt, tehát háromnegyed óra alatt egy magas hegyek közé szorított folyó partján elkanyarodva elibénk bukkan hirtelen a kúpalakú óriási Vitosa hegy, kopasz fején messze világító hóval. A folyó partján vízmüvek és gyárak érik egymást, majd szakadatlan sorban jönnek a menekültek házsorai. Szófia külvárosában vagyunk, egy perces megállás, aztán bekanyarodunk a főpályaudvai rá. Itt vagyunk a bolgár fővárosban. Etédi. (Folytatjuk.) A szerkesztő postája WALLA JÓZSEF (TÖRÖKBÁLINT). A következő sorokat intézi lapunk olvasóihoz: Levél minden igaz magyarhoz! Valahányszor a Magyar Külpolitika című lapot olvasom, mindig eszembe jut az a kellemetlen hatású viselkedés, amellyel sajnos, számos magyar honfitársunk magára vonja a külföldön utazó közönség figyelmét. Sokat jártam a külföldön és bizony sokszor keresztezte utamat lármás, feltűnő viselkedésű magyar. Arra szeretném felhívni a magyar utazóközönség figyelmét, hogy mindig csak szerénységével és feddhetetlenségével tűnjék fel. Hadd tudja meg a külföld, hogy a magyar név egyet jeleni a szerénységgel és jóneveltséggel. Hadd győződjenek meg arról, hogy a magyar szavában mindig és feltétlenül bízni lehet. Megbízhatónak kell lennie minden magyar iparosnak is, hogy a külföldi rendelő már eleve bizalommal legyen iránta. És ilyen abszolút megbízhatónak és figyelmesnek kell lennie elsősorban a magyar vendégfogadósnak. Ezeket kívánja legfőképpen a magyar külpolitika. Soraihoz nincs mit hozzáfűznünk. Kívánjuk, intelmeit fogadnák meg mindazok, akiket megillet. LYKA A, EMIL (TATA). Köszönettel megkaptuk sorait, valamint a fényképeket. A szoborcsoportozat képét szívesen leközöljük lapunkban, de kívánatosabb volna egy olyan fényképmásolat, amelynél a magyarázó szöveg nincsen magára a fényképre írva. Az Európai Egyesült Államok tervével kapcsolatos elgondolása megkapta figyelmünket, mert több tekintetben azonos utakon halad, mint a mi elgondolásunk. Utóbbi közlése alkalmával, az igazságnak megfelelően, vissza fogunk térni az Ön soraira is. „A népek örökéletüek. Meg tudják várni a történelem korrektúráját és megcsonkításuk sohasem végleges addig, míg nem adják át magukat a kétségbeesésnek, íme Lengyelország fölemelkedik sírjából. Elzász-Lotharingia kijön börtönéből és >az igazi igazság megszólal eddigi hallgatása helyett'\ Journal des Debats 1918 nov. 18. INNEN-ONNAN A legújabb nemzetközi jogi Konfliktus Pozsonnyal szemben a Dunán szép hajó van lehorgonyozva, melyet egy angol kávéháznak alakított át. A hajó kedvelt találkozóhelye, a pozsonyiaknak, lehet ott jól inni, jól enni, sőt cigányzene mellett táncolni is. Egy szép nap, az adóhivatal egy közege jelent meg az angolnál, követelve fizesse meg az adóját. Az angol flegmatikusán kijelentette, hogy nem fizet, mert nemzetközi folyamon van, tehát semmiféle partmenti városnak nincsen köze ahhoz, amit ö csinál és különben is hajója angol terület. Pozsony városa azzal vágott vissza, ám legyen a hajó idegen terület, de akkor a városi lakosságot csak úgy engedik a hajóra, ha előzetesen megfelelő vízummal ellátott útlevéllel látják el magukat a vendégek és az angoltól is megtagadják a partraszállás engedélyét, hacsak a cseh kormány megfelelően nem láttamozza útlevelét. Szó szót követett és jelenleg bíróság előtt van az ügy. A bírák pedig zavartan törik fejüket és híres nemzetközi jogászokhoz fordulnak véleményért, mert híre járja, hogy Anglia azzal fényegetödzik, hogyfm nem kap kellő elégtételt, panaszával — a Nemzetek Szövetségéhez fordul. Coolidge és az amerikai alkotmány Coolidge, amióta kihurcolkodott a washingtoni Fehér Házból, ismét újságírással foglalkozik és a Cosmopolitan című lapban megemlékezik arról, miképpen értesült Harding elnök haláláról. Ez 1923. április 23-án reggel történt. Coolidge ezen a napon, mint alelnök, Plymouthban tartózkodott, atyjának szerény házában. Még az ágyban volt, amikor hallotta apja siető lépteit a lépcsőházban, amint meghatott hangon szólítja őt. Édesatyám hangja rögtön elárúlta, — írja Coolidge, — hogy valami szerencsétlenség történt. S valóban táviratot kapott, mely bejelentette, hogy Harding elnök meghalt. Menten térdre hullottam és mintha oltá.r előtt lettem volna, buzgalommal kértem az Istent, áldja meg az amerikai népet és adjon elég erőt, hogy a népet szolgálhassam. Emlékeztem arra, hogy első kötelességem letenni az esküt az alkotmányra. Előkerestem az eskü szövegét, leírtam saját kezemmel és megkérdeztem édesatyámat, közjegyzői minőségében nem fogadhatná-e eskümet. Ezután átmentünk szomszédunkhoz, Dale szenátorhoz. Tanuk voltak feleségem, titkárom és soffőröm. És esküt tettem az alkotmányra a petróleumlámpával megvilágított kis szalonban, kezemet arra a bibliára helyezve, amely valaha édesanyámnak volt a tulajdona. A nóuralom körül Austen Chamberlain, Anglia volt külügyminisztere, meggyőződéses híve a feminista törekvéseknek, bár véleményét gyakran gunyoros formában adja hallgatóinak tudtára. — Vájjon boldogabbak leszünk-e, kérdezte tőle nemrég valaki, ha az asszonyok fognak kormányozni bennünket ? — Nem jól teszi fel a kérdést, felelte Austen Chamberlain. A kérdés helyesen ekképp hangzik: Boldogabbak vagyunk-e azóta, amióta az asszonyok kormányoznak bennünket ?