Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Nemzeti bolsevizmus - vörös fasizmus. A helyzet Oroszországban - A kulakok szerepe - Közgazdasági erőfeszítések

Magyal Külpolitika . 10 • 20. szám igen szükre-szabása miatt elégedetlenek. Kormány­körök eddig azzal reklámoztak a javaslatnak, hogy az megadja a nőknek is a választójogot. Most a szöveg­ből kiderül, hogy lesz ugyan női választójog, de csak a 25 éven felüli olyan nőknek, akik vagy legalább középiskolát végeztek vagy köztisztviselők, hadiözve­gyek, három gyermekes családanyák vagy valami jogi személyként elismert egyesület vezetőségének tagjai. Olyan kevés nő jut be ezen az alapon a megyei és vá­rosi tanácsokba, hogy a női szervezetek már nagy tiltakozó gyűlés rendezését mondták ki. A legsúlyosabb kifogásokat azonban kisebbségi szemponcból lehet a javaslat ellen tenni. Nem elég, hogy teljesen kimaradt az a szakasz, mely biztosította volna a nemzeti kisebbségi nyelvek szabad használa­tát a községi és részben a megyei életben, hanem be­vettek helyére ilyen intézkedéseket is: 1. a falukat községekké lehet összeolvasztani mindaddig, míg együtt tízezres lélekszámot adnak ki. (Bizonyára hoz­zájuk csatolt román falvakkal majorizálnák a tiszta magyar vagy magyar többségű falukat. 2. A falusi bíráknak is tudnioíc kell az állam nyelvét. (A magyar uralom aiatt százszámra volak román anyanyelvű fa­lusi bírák, akik egy szót sem tudtak magyarul. 3. A javaslat szerint más falvakból is lehet bírót hozni. Nyilvánvaló, hogy a kisebbséglakta falvakat akarják ilyenképen román bírákkal ellátni. 4. A javaslat sze­rint azok a polgármesterek és alispánok, akik „a tár­sadalmi rend ellen vétenek", megfoszthatok állásaik­tól s ez esetben helyükbe a városi és megyei tanácso­sok közül bárkit kinevezhet a kormány. Ez olyan tág kritérium, amely okvetlenül kisebbségellenes vissza­élésekre adhat alkalmat. 5. Kimondja a javaslat, hogy már a 600 lélekszámmal bíró falvak is állíthatnak fel közüzemeket, ami a falusi kereskedelem tönkretéte­lére és sok visszaélésre fog vezetni, úgyhogy a ma­gyar párt ez ellen az, intézkedés ellen is felveszi a har­cot. 6. A javaslat előírja, hogy minden városnak csak egyetlen egy neve lehet, természetesen román neve. Ezzel szemben a magyar párt ragaszkodik ahhoz, hogy Erdélyben a városok régi történelmi magyar nevei szabadon legyenek használhatók. Nemzeti bolsevizmus f voros tasizmus A helyzet Oroszországban — A kulakok szerepe — Közgazdasági erőfeszítések A nagyközönség csak annyit tud a jelenlegi orosz­országi állapotokról, hogy ott még mindig igen zavarosak az állapotok, az eddigi vezető népbiztosok sorra buknak, új ismeretlen nevek bukkannak fel. De hogy a személyi változások tisztán egyéni tülekedé­sek vagy elvi harcok eredménye-e, arra feleletet hiába keresünk az agyoncenzurázott szovjetsajtóban. Érdekesen világítja meg azonban a berlini Zeitschrift für Politik szerkesztője Grabowszky Adolf dr. egy most megjelent tanulmányában az orosz viszonyokat. Grabowszky 1924-ben, 1925-ben és az idén tavasszal hónapokat töltött Oroszországban, az orosz nyelvet teljesen birja s így módjában volt olyan betekintést nyerni a mostani viszonyokba, hogy közléseit elég hi­teleseknek tekinthetjük. Oroszországban a bolsevizmus lényegében átvál­tozófélben van és különleges orosz szocializmusféle születik meg, meiy annyira nem nemzetközi, hogy a kommunizmus makacsabb hívei IV. Internacionálé alapításának tervével foglalkoznak, mert a III. Inter­nacionálé letért a nemzetköziség útjáról és speciális orosz jellegűvé kezd lenni, olyan vörös fasizmusfélévé. A vezetőszerepet most már teljesen olyan emberek kerítették kezükbe, élükön Szalinnal, a voltaképeni diktátorral, akik soha Oroszországon kívül nem vol­tak, idegen népeket és idegen viszonyokat nem ismer­nek s jórészt idegen nyelvet sem tudnak. Az évtizedes emigrációban Oroszországtól elidegenedett orosz ve­zéreket és a bolgár-román Rakovszkyt száműzték. Sztálin, az új vezér, nem is vérbeli orosz, hanem geor­giai, vezértársai közt is vannak nem vérbeli oroszok, de mindnyájan olyan oroszországi nemzetiségek fiai, amely nemzetiségeknek alig van kapcsolatuk Euró­pával. Az orosz föld szülöttei mindnyájan, azé az óriási birodalomé, melynek vezető-népe az orosz, de amelyben egész sor más nemzetiség is megtalálja a maga egyéni életét. Az azonos földrajzi viszonyok, a százados együttlakás, az óriási puszták kultúrától el­zárt primitív élete nagyjában azonos gondolkozás­módot fejlesztett ki ezeknél a népeknél, melyek halá­losan gyűlölték ugyan a cári zsarnokságot, de azóta a szovjet alatt helyi autonómiákhoz jutva, belkérdései­ket nagyjából maguk intézik, így tényezői lettek a po­litikai életnek. Ezek a nem-európai, vagy legalább is a szónak szokott értelmében nem európai népek veze­tői csinálják most a politikát Oroszországban. Nem­zeti irányzatról még korai lenne beszélni, mint ahogy ők sem emlegetik a nemzetet soha, de különleges oroszföldi termékké, honi fává serdült az interna­cionalista mag. Az ellenmondások országa volt mindig az óriási orosz birodalom; most is az és valószínűleg ez marad örökre. Ezek az ellentmondások teszik ingadozóvá a szovjetállam politikáját. A bolsevizmust az ipari munkásság teremtette meg és tartotta fenn, az állam­rendszer kénytelen tehát most is ebben a munkásság­ban keresni a maga politikai támaszát, ellenben az országot csak a parasztság megnyerésével tarthatja fenn. A pártérdek es az országos, mondhatni biro­dalmi érdek, ellentéte ebben gyökerezik. A kezdetle­gessé visszaesőkként ipar egész termelése a falura megy, viszont a falu meglehetősen elzárkózik a maga munkájának eredményeivel a várostól. Amit a város termel, azt a falu élvezi, a falu azonban nem akar ke­nyeret adni a városnak. Szépszerével csak cserében ad, erőszakkal pedig már nem lehet elszedni a ter­mést, mert akkor csak annyit termel a paraszt, amennyi magának elég. Az orosz paraszt felesleges búzájával állatokat hizlal, mert az állatot sokkal job­ban tudja értékesíteni, mint a maximált árú szemter­mést. A parasztság vezérei benn ülnek a kormány­ban, sőt sok tekintetben döntő befolyást gyakorolnak a kormányzásra s így már csak ezért sem lehet a tíz év előtti terrorpolitikát folytatni a paraszttal szem­ben. A parasztság ízlése befolyásolja az ipari terme­lést : a gyárak egyre primitívebb, a faluk tetszésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom