Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES : BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: POPOVITS SÁNDOR. SERÉDI JUSZTINIÁN. TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ. ALELNÖKÖK: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV, LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK i LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK : HERCZEG FBRENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK : ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ : FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ. LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ I RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V.. PARLAMENT XI. TELEFON: AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE :1!P - FÉLÉVRE : 22 P EGÉSZ ÉVRE : 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ : KLIMES KÁROLY X. ÉVFOLYAM • 20. SZÁM + 1929 JÚLIUS 20 TARTALOM: Hidasnémeti 1 Haller István: Suli/növekedésünk 2 Szende Zoltán dr.. A Nemzetek Szövetsége és a pánkontinentális gondolat 3 PőkcirPfony Béla: Franciaország háborús adóssága II 5 Figyétdy .rz. ... < :~ 7 A romániai közigazgatási reform .9 Nemzeti bolsevizmus — vörös fasizmus " 10 Az osztfák hadsereg 12 Kapitalizmus és jótékonyság 13 Innen-opnan 13 Rovatoti n Híd asnémeti E

nnek az abaujmegyei trianoni határállomásnak a neve rm'.r másodszor foglalkoztatja a nemzetközi sajtót. Néhány évvel ezelőtt ugyanitt provokáltak a csehek súlyos határincidenst és most megint a hidasnémeti esettel izgatják több mint két hete a világot. Az eset előzményei közismertek: egy kémkedő cseh vasutast tettenértek magyar területen a határállomáson, ahol cseh és magyar vasutasok külön egyezmény alapján együttműködnek. A letartóztatott kém beismerte a kémkedést s ezzel, a legszerényebb megállapítás szerint is, Csehország kompromittálta magát. A dolgok logikus rendje szerint mentegetőznie vagy hallgatnia kellett volna, ehelyett azonban diplomáciai jegyzékben követelte az elfogott kém szabadonbocsátását, a garanciát, hogy jövőire nem fog ez az eset megismétlődni, szóval, hogy szabadon kémkedhetnek a vendégjogot élvező cseh vasutasok Magyarországon és mindezek tetejébe a magyar kormány fejezze ki sajnálkozását az eset felett. Jogi gondolkozáshoz szokott ésszel bajos megérteni, mit akartai a csehek ezekkel a követelésekkel, miért erőszakolja Benes ezt a kilátástalan és reménytelen ügyet? Legfeljebb arra lehet gondolni, hogy a kisantant a Bethlen István gróf beszédö ellen tett demars után újabb erőpróbát kísérelt meg. Az elsŐ alkalommal bukaresti kormánylapból tudtuk meg, hogy a kisantant a nyugati hatalmakat akarta állásfoglalásra kényszeríteni, hogy mi a véleménye a békerevizió kérdésében. Mint ismeretes, ez a próbálkozás visszafelé sült el, mert még a francia .sajtó is elismerte Magyarországnak azt lUji) példány ára 1 9*