Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám - A MacDonald kormány nehézségei Ujabb szénipari krizis fenyeget - A leszerelés kérdése elméletben és gyakorlatban - Az angol-orosz viszony - A Rajnaterület kiürítésének következményei

Július 6 A hatalmas orosz piacnak elvesztése azonban nagyon is éreztette hatását Anglia közgazdaságára, úgy, hogy mind a liberális, mind pedig a munkáspárt választási programmjában benne szerepelt a két állam között való normális gazdasági viszony helyre­állításának a követelése, sőt konzervatív oldalról is hangoztatták annak a szükségességét. A kérdés elő­készítése céljából tavasszal a legkiválóbb ipari és kereskedelmi szakértőkből álló bizottság is ment a helyszínére, hogy tanulmányozza a viszonyokat és tapasztalataik eredménye, hogy javasolják a tárgya­lások megkezdését, bár az orosz gazdasági élet any­nyira tönkre van téve, hogy az angol ipar csak akkor számithat termékeinek eredményes elhelyezésére, ha előzetesen nagyobb, legalább egy milliárd angol fontra (28 milliárd pengő) rúgó kölcsönnel segíti talpraállítani az orosz gazdasági életet. A közel jövőben diplomáciai delegációk fog­nak útrakelni Moszkva, illetve London felé. Más kérdés, várható-e a tárgyalásoknak eredményes­sége. Oroszországnak mindenekelőtt pénz kell, viszont az angol tőkéseknél egyáltalában nincs meg a hitelnyújtáshoz szükséges bizalom, sem pedig a MacDonald kormány részéről a hajlamosság, — te­kintve, hogy egyszer már alaposan megégették a kezüket ebben a kérdésben, — hogy a hitelezők biz­tosítására kormánygaranciákat adjanak. Kölcsön nélkül pedig nincsen gazdasági kooperáció, s ez az újabb kudarc eggyel több fegyvert fog MacDonald elleneseinek a kezébe adni. Az európai külpolitikai helyzetre azonban a leg­nagyobb fontossága a Rajna-terület kiürítésének van. Ezt MacDonald és az itteni szocialisták nagy német­barátsága rövidesen dűlőre fogja vinni. Ha a fran­ciák akadékoskodni fognak, úgy MacDonaldék egy­szerűen ki fogják adni a parancsot az angol csapa­tok visszavonására. A németek politikáját és törek­véseit nagyon is elősegíti a németeknek néhány hó­nap óta csöndben, jól előkészített, tervszerű és ered­ményes propagandája az angol sajtóban. Természe­tesen Franciaország és különösen Lengyelország a legnagyobb aggodalommal figyelik ezeket a fejlemé­nyeket, mert előrelátható, hogy mihelyt Németország javára a nyugati határokon ilyen kedvező változások állnak be, felszabadult energiájával azonnal a keleti határok felé fog fordulni és a danzigi korridor kérdé­sét, valamint a sziléziai kérdést igyekszik teljes ener­giával megoldani. Ezeket a körülményeket mind Len­gyelország, mind pedig közvetve Franciaország szá­mára még sokkal súlyosabbá teszi Németországnak fokozatosan erősödő befolyása a kisantant államokra, elsősorban Csehországra és az utolsó időkben Romá­niára. Angliában ezt ma még nem látják. Francia­ország aggodalommal és félelemmel látja Németor­szág nagy erősödését, a pángermán eszmének és a Drang nach Osten lehetőségeinek fokozatos megva­lósulását, s a kisantant államoknak Franciaországra nézve mindinkább értéktelenné és bizonytalanabbá váló barátságát. Ez tette legutóbb BethJen útját könnyűvé Párisban és Magyarországnak most min­den erejével folytatni kell ezt a politikát, hogy Fran­ciaországban Magyarország és Lengyelország befo­lyását erősítsük a kisantant államokkal szemben. Ezt az irányzatot Olaszország is támogatni fogja, mert Németország megerősödése nagyban elősegíti a ba­rátságos kiegyezést és közeledés lehetőségét Olasz ország és Franciaország között. FIGYELŐ Cseh türelmesség, magyar türelmesség — Mi lett Kincses Kolozsvárból — Az idegen elem — A sváb­magyar testvériség — A szerb köztisztviselők forma­ruhát kapnak — Néha tanácsos újságot olvasni JELLEMZŐBBEN NEM ILLUSZTRÁLHATJUK A MAI HELYZETET, mint ha szembeállítunk két nem vitatható tényt. Az egyik a hidasnémeti határ­zár. A magyar állam hatóságai tettenérnek egy cseh kémet, letartóztatják, mire a cseh állam szolidaritást vállal a kémmel, és minden előzetes tárgyalás nélkül, anélkül, hogy bevárná az ügynek szabályszerű lefoly­tatását és kivizsgálását, retorzióval él: beszünteti a forgalmat a hidasnémeti állomáson Magyarország és Csehország között. Ez jellemzi a cseh türelmességét. A másik eset színhelye, mint azt az Eger című napi­lapban olvassuk, a nagy magyar Alföld kellős közepe. Füzesgyarmaton van egy 10.000 holdas uradalom, Blankenstein Pál gróf tulajdona, amelyen a jószágfel­ügyelőtőí kezdve a belső cselédségig valamennyi al­kalmazott cseh, morva, legjobb esetben osztrák-német. És ezek az idegenek, ahelyett, hogy megbecsülnék azt a földet, amelynek kenyerüket köszönhetik s ame­lyen csak megtűrt elemek, állandó nyílt és szemér­metlen izgatást űzhettek magyar területen a ma­gyarság, a nagylelkű vendéglátó magyar nemzet ellen, s csak amikor Krejci József uradalmi intéző, aki meghosszabbított cseh útlevéllel ül benn zsíros hivatalában, már kifejezetten nemzetgyalázást követ el, teszi folyamatba ellene a törvényes eljárást a sze­gedi ügyészség. Ez viszont a magyar türelmesség. KINCSES KOLOZSVÁRNAK HÍVTÁK Kolozs­vár városát a magyar uralom alatt. Nemcsak szellemi kincsei voltak, hanem nagyterjedelmű földjei, erdei. Hogy mi lett belőle tíz évi román uralom alatt, mu­tatja az ottani lapoknak az a mostani híre, hogy a városi tanács kénytelen volt legsürgősebb kiadásai­nak rendezésére öt millió lei kölcsönt felvenni az Al­bina Banktól. A bank igazgatósága nem merte vál­lalni a kockázatot és rendkívüli közgyűlést hívott össze ebben az ügyben. A közgyűlés nagynehezen megszavazta a városnak a kért ötmillió leit, de ezt a 150.000 magyar pengőnyi összeget az igazgatóság csak úgy folyósította, ha a kölcsön összegért a város pénzügyi tanácsosa egyénileg vállal garanciát. • EGYIK BENESHEZ KÖZELÁLLÓ LAP, a Li­dové Noviny megint Magyarországról vezércikkezik abból az alkalomból, hogy politikai viszonyunk Fran­ciaországgal javulónak látszik. Ebből az alkalomból megállapítja Benes lapja, hogy Magyarország „telje­sen idegen elem" a mai Európa fejlődésében és ha nem csatlakozik a volt monarchia területén keletke­zett államokhoz, akkor elveszett. „Magyarország el­veszti ma a békét, írja a Lidove Noviny, ahogyan el­vesztette tíz évvel ezelőtt a háborút és ha jogilag nem is, de tényleg annál reménytelenebbül el fog tűnni, önmagán fogja demonstrálni, hogy vannak látszóla­gos életek, amelyek rosszabbak a halálnál. Vannak formák, amelyekben az organizmus megél, de senki

Next

/
Oldalképek
Tartalom