Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 17. szám - Sömjén Géza dr. halála

1929 13 Június 29 tény, pontosabban szólva, a katholikus királyok uralomra jutása valóságos versenyt idézett elő abból a szempontból, ihogy az arab kultúra alkotásairól lehetőleg — legalább a 'hitük szerint — még különbet létesítsenek. Granadát igazán élvezni akkor lehetne, ha az ember hosszabb időt tölthetne ott s az Alhambrát körülvevő pompás ligetekben napokig időzhetnék. Sajnos azonban, az időnk ki van számítva s már utazunk is Cordovába, melynek jelenje alig van. Ide igazán csak a mult megcsodálásának a vágya visz bennünket. Cordova a régi időben még a föníciaiak által alapított város volt, majd később, Róma uralma idején, gazdaggá fejlődött, de igazi jelentőségre az arabok idejében jutott, mikor az izlam uralom székvárosává fejlődött, mert az itt parancsoló emirnek voltak a ipyrenaei félsziget összes többi muzulmán fejedelmei alárendelve. A mór uralom hatalmas emléke itt az a mecset, amely aztán a katholicizmus győzelme óta székesegyházzá lett. A templom őseredeti formájában a pogánykorban Janus istené volt, majd a góthok uralma idején Szent Vince nevét viselte. Mikor aztán az arabok hatalmuk tetőpontján voltak, Abd Er Rahman Khalifa elhatározta, hogy Cordovában olyan mecsetet emel, amely nagyság és szépség tekintetében minden hasonló építmény közül kiemelkedik. 785-ben kezdték építeni ezt a mohamedán templomot, mely aztán az ő halála után fejeződött be, az egyptomi mecsetek mintájára készítve, nagyságra nézve, az elfogadott szakértői vélemény szerint Mekka után ez volt a világ legnagyobb mecsetje, melynek nem kevesebb, mint 19 hajója van, ami már magában is képet nyújt az építmény nagyságáról. A későbbi századokban aztán még növelték a templomot, melynek vörös kőből álló falai, illetve keresztfolyosói különösen azért kötik le a figyelmünket, mert mindennünnen pomipás, geometrikusán kiépített perspektívát nyújtanak. A katholikus korban egyébként a mecsetnek oldalt szabadonálló, hatalmas boltozatait beépítették (a mozlim felfogás szerint ugyanis a templomot nem szabad oldalfallal elzárni, mert annak mindenki számára nyitva kell lennie), de most restaurálási munkák folynak, melyek alatt ezek az oldal-boltozatok fokozatosan visszanyerik eredeti alakjukat. A templomot szép narancsliget veszi körül, míg közvetlen közelében megvannak még a régi várkapuk és tornyok, valamint a híd is. Fáradtan sétálgattam az ősi város utcáin, a meleg rekkenő volt, mely ellen nem védett eléggé az utcák felett kifeszített vászontető sem, aminő különben minden délspanyol városban látható. De siettem az állomásra s félóra múlva már vitt a gyorsvonat Sevillába. (Folytatjuk.) Esmond. Harmsworth sorai a Magyar Külügyi Társasághoz: Sok sikert kívánok önöknek hazafias munkájukhoz, amellyel meg akarják ismertetni a világ előtt Magyarország jogos sérelmeit.''' őszinte barátjuk: 1928 május 25. ESMOND HARMSWORTH • HÍREK • Sömjén Géza dr. halála Sömjén Géza dr. ügyvéd, mexikói tb. konzul, a francia követség jogtanácsosa, a francia becsületrend lovagja, a Pal<mes Aoadémiques tulajdonosa, a Bírósági Tolmácsok Országos Egyesületének elnöke, életének ötvennyolcadik évében Budapesten, 1929. évi június hó 21-én meghalt. Az elhunyt Budapesten, 1871. évben született. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti és berlini egyetemeken végezte. Szinte csodálatraméltó nyelvismereteinek alapját Maywald, a híres piarista filológus vetette meg. A klasszikus nyelvekev kívül németül, franciául, angolul, olaszul és spanyolul úgyszólván tökéletesen beszélt és írt s (különösen francia és spanyol nyelvtudása volt közismert. Számos jogi cikken kívül több nagyobb jogi és filológiai munkát írt. „Le compromis entre la Hongrie et l'Autriche" című, Párisban, 1907. évben megjelent közjogi tanulmányában, amelyhez Rákosi Jenő írt előszót, élesen síkraszállt a magyar szuverenitást elhomályosító osztrák törekvések ellen. A mű magára vonta viconte de Fontenay akkori budapesti francia főkonzulnak, Franciaország jelenlegi vatikáni követének, Magyarország régi barátjának figyelmét, aki Sömjén Gézát a főkonzulátus jogtanácsosává neveztette ki. A háború után a francia követség jogtanácsosa lett s ebben a tisztségében kapta meg az 1928. évben a franoia becsületrendet. De más diplomáciai képviseletek is sürün fordultak hozzá jogi tarácsért, így a spanyol királyi követség állandóan őt bízta meg a spanyol állampolgárokat érdeklő jogügyek ellátásával. 1910. év óta volt Mexikó budapesti tb. konzula. A tanácsköztársaság idejében a bécsi külföldi misszióknál több ízben interveniált a tanácsköztársaság megbuktatása érdekében. Apponyi Albert gróf felhívására tagja lett a magyar békeküldöttségnek, amely számos jegyzék fogalmazásával bízta meg. 1912. évben jelent meg néhai Tőry Gusztáv igazságügyminisztériumi államtitkár támogatásával magyar-francia jogi és közgazdasági szakszótára, amely még a háború előtt teljesen elfogyott. Művének második kiadását, amely kevéssel halála előtt jelent meg, az érdekelt ikörök a legnagyobb elismerésben részesítették. Tevékenyen dolgozott szótárának franciamagyar részén, amelynek befejezésében váratlan halála akadályozta meg. A hites bírósági tolmácsok közérdekű tevékenységének és a tolmácsi működés színvonalának emelése érdekében az 1922. évben megalapította a Bírósági Tolmácsok Országos Egyesületét, amelynek alapítása óta elnöke volt. Ritka nyelvtudásán Mvül egyébként is európai műveltségű férfiú volt, amellett kiváló kamarazenész, aki öt különböző hangszeren játszott. Tapintattal párosult energiával fáradozott a háborúval megszakadt magyar-francia kapcsolatok felvételén és erősbítésén. Impozáns részvét mellett temették el június 23-án a Kerepesi-út melletti temetőben. A temetésen jelen volt a francia és a spanyol követ, a francia követség egész személyzete, az itteni diplomáciai képviseletek számos tagja és igen sok társadalmi előkelőség. A külügyminisztériumot Nickl Andor követségi tanácsos, az egységes pártot Hajós Kálmán alelnök képviselte a temetésen. Az itteni diplomáciai képviseletek nevében Gallart Girbal József spanyol kir. konzul búcsúztatta a halottat. A Magyar Külügyi Társaság egyik igen értékes rendes tagját gyászolja a megboldogultban. „Határozott véleményem szerint a Kellogg-paktum kizárja a háború lehetőségét. A paktumot aláíró nemzet nem viselhet semmiféle háborút abból a célból, hogy liatárait megváltoztassa. Viszont nem foszthat meg egyetlenegy nemzetet sem attól a jogától, hogy határainak kiigazítását vagy sérelmeinek orvoslását békés úton követelje." (Borah szenátor)