Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 17. szám - Beszélgetés Raducanu román miniszterrel

1929 9 Június 29 Beszélgetés Raducanu román miniszterrel Irta . TAMÁS ANDRÁS (Genf) A genfi munkatársunktól küldött fenti interjúnak amikor helyet adunk, elengedhetetlennek tartjuk rámutatni, hogy kissé sajátságosnak tartjuk a román kormánynak azt az elvét, hogy csak a munkában nem tesz különbséget kisebbségi és román ember között. Az, hogy egy nélkülözhetetlen magyar szakembert bevon egy szociális törvényjavaslat előkészítésébe, még nem jelenti az egyenjogúságot. Lássuk ezt az egyenjogúságot a munka eredményének élvezetében, a jogokban is! A gyulafehérvári magyar zászló esetével pedig egyenesen jobb lenne hallgatni. A magyarság elszakításának megünneplésére közigazgatási kényszerrel kihajtottak egy magyar kisgazdaküldöttséget román jegyző vezetésével, erre az alkalomra hivatalosan kiadott magyar zászlóval. Próbálnák meg az erdélyi magyarok ezt a zászlót saját ünnepeiken használni! Szerk. A

genfi Metropoi szálló fényesen berendezett ebédlőjében, kényelmes karosszékben ülve, barátságosan elbeszélgetünk Raducanu munkaügyi miniszterrel, a román kormány királyságbeli tagjával. Idősebb, erős testalkatú ember, akinek elmés megjegyzései fiatalos lélekre vallanak. Papírosra írt kérdéseimet átfutja, majd hosszasan gondolkozik. — Nagyon nehéz minden kérdésre válaszolni — mondja vontatottan, — nem mintha nem válaszolhatnék, hanem mert egy aktív miniszter nyilatkozatait nem fogadják bizalommal. A kisebbségi kérdésben nem is nyilatkozom, forduljon a kisebbségek vezetőihez, akik megmondhatják, történt-e változás életükben. — Nem gondolja-e Excellenciád, hogy a Trancu-Jassiféle munkatörvény korlátozza az egyéni szabadságot, s ellenkezik azzal a demokratikus elvvel, mely a jelenlegi kormányzás programmja? Van-e kilátás a megváltoztatására? — Hogy demokratikus-e, vagy nem, azt akkor iehet megtudni, amikor az érdekeltek felszólalnak. Eddig a munkásság nem kérte megváltoztatását. Máskülönben is jelenleg sokkal fontosabb munkaügyi problémák vannak előtérben, s ezeknek a megoldása fontosabb, mint a Trancu-Jassi törvény megváltoztatása. — Egy erdélyi lapból értesültem, hogy a tanonciskolákban a magyar nyelv használata körül sérelem éri a magyar kisebbséget. — Erről csak most hallok, otthon senki, semmiféle panaszt nem hozott tudomásomra. Ha tényleg történtek visszaélések a nyelvhasználat terén, s azokat az illetékesek tudomásomra hozzák, rögtön intézkedem, hogy a sérelem orvosoltassék. — Szeretném, ha Excellenciád a készülő közigazgatási törvényről nyilatkoznék. — Ez a törvénytervezet nemsokára a (parlament elé fog kerülni. Nem más, mint azoknak az őszintén demokratikus elveknek a kifejezője, melyek az új kormányt vezetik. Nagyjában a decentrálizáción alapszik és a helyi autonómia megteremtésére törekszik. — Milyen új törvények fognak a parlament elé kerülni? — Az utóbbi hónapokban két törvénytervezetem átment a parlamenten: a munkaszerződésekre és a szövetkezetek újjászervezésére vonatkozó törvények. Az első törvény, — amelyet a liberális párton kívül, minden párt magáévá tett — a kollektív, az individuális és a tanoncszerződéseket szabályozza. A szövetkezetekre vonatkozó törvény újabb kereteket ad a szövetkezeti mozgalomnak, örvendek, hogy ennek a mozgalomnak munkájában, mint vezetők, a románok mellett a kisebbségi szakemberek is résztvesznek. Itt látható, mennyire nem teszünk különbséget kisebbségi és román ember között. Éppen Maniu miniszterDawes tábornok, Amerika új londoni nagykövete