Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 17. szám - Bratianuék teljes rohama a Maniu-kormány ellen. Románia előtt csak egy út áll: Erdély függetlenítése önálló állammá

Magyar Külpolitika 4 17. szám tát, bár mindössze 10 százalékos fizetésemelésről volt szó, olyan erővel támadták meg jobbról is balról is, — a parasztszövetség és a kommunisták, hogy a kormány kisebbségben maradt. Erre vagy vissza kellett volna lépnie, vagy el kellett rendelnie az új választásokat és Relander köztársasági elnök az utóbbit választotta. Július elején tehát új választások lesznek, mégpedig nagyon elkeseredett hangulatban, mert a nagy gazdasági külső válság és az egyre emelkedő drágaság feldúlta a kis állam békéjét. Az észt és finnországi nemzetiségi türelem magaslatára nem jutott el a másik két állam: Lettország és Litvánia. Lettországban május végén szintén válságossá vált a parlament és a kormány helyzete a földosztás miatt. Az országot felszabadító, volt önkénteseknek ingyen földet oszt ki az állam és ebben a kedvezményben akarta a kormány részesíteni a volt balti honvédséget is, melyet a németek szerveztek meg s amely német vezetés alatt küzdött a birodalmi német csapatokkal együtt az oroszok ellen. Rigát ez a haderő szabadította fel, minthogy azonban nagyrésze német kisebbségi, a türelmetlen lett pártok ki akarják zárni őket a földosztásból. Ebben támogatják őket a baloldali szocialisták is, akiket, ha nem is Moszkvából mozgatnak, de mindenesetre rokonérzéssel fordulnak a szovjet felé. A kormánykoalícióból, mely 100 mandátum közül mindössze 56-al rendelkezett, három képviselő kilépett, a földosztás miatt, mire a kormány a német önkénteseket kizárta a földosztásból. Erre kilépett a kormánykoalícióban eddig helyet foglaló hat német képviselő, úgy, hogy a kormánykoalíció 47 mandátummal kisebbségbe került a nemzetgyűlésen. A jobboldali kormányzat napjai megvannak tehát számolva, bármely órában megbuktathatja az ellenzék, ha olyan kérdés kerül napirendre, amelyben a nemzeti kisebbségek is összefoghatnak a szocialistákkal. Litvánia katonai diktatúra alatt áll, ha formálisan nem is hirdették ki. A baloldali pártok ismeretes orvgyilkos merénylete Boldemaras elnök ellen, arra vezetett, hogy az internáló táborok megteltek a gyanúsítottak százaival és a katonai törvényszékek egyre-másra hozzák a halálos ítéleteket. Litvánia most rendőrállam és parlamentje egyelőre nem jön számításba az északi blokk megalakításának kérdésében. De a diktátori hatalmú elnök annál egyszerűbben elintézheti a legnagyobb Balti-állam csatlakozását. Bratianuék teljes rohama a Maniu-kormány ellen Románia előtt csak egy út áll: Erdély függetlenítése önálló állammá A

romániai liberális-párt újra felfedezte a magyarokat és a kolozsvári nagygyűlésen már megint szirénhangokat hallatott feléjük. Amikor a liberálisok megértőknek mutatkoznak a kisebbségi kérdésben, az mindig azt jelenti, hogy közel érzik magukat a kormány átvételéhez és az új választások érdekében dolgoznak. Duca volt kül- és belügyminiszter, a liberális-párt esze, aki most Erdélyben folytatja a kormánybuktató kampányt Maniuék ellen, újra a kisebbségi jogok respektálását hirdeti Kolozsvárt, bár Aradon még lelkiismeretlenül uszított az erdélyi magyarság ellen. Bratianuékat ritkán szokta megcsalni politikai szimatjuk s így foglalkozni kell már a Maniu-kormány bukásának eshetőségével. Az erdélyiek és parasztpártiak egyesült kormánya csakugyan kétségbeesett helyzetben van. Szorongattatásukat a legjobban az mutatja, hogy Titulescu újra megjelent a színtéren és a londoni követségről való menesztésének hírét terjeszti a vele összeköttetésben álló sajtóban. Amikor ez a patkány menekül egy-egy hajóról, az mindig a közeli sülyedést mutatja. Titulescu az utóbbi öt kormányváltozást mindig pontosan megérezte és még idejében hátatfordított minden kormánynak, hogy a következőnél bebiztosítsa magát. Maniuék tavaly november óta vannak kormányon. Nagy programmal jöttek és becsületesen meg is akarták ennek pontjait valósítani, a viszonyok hatalma azonban erősebb az ő jószándékuknál. A királyság és Erdély egy alapra soha nem hozhatók s aki Erdélyt a mai gyarmati sorsból ki akarja emelni, az szemben találja magát a romániai liberális érdekeltség leküzdhetetlen szervezetével, melynek befolyását ennyi idő alatt nem lehetett kiirtani egyetlen hivatalból és intézményből sem. Maniuék megcsinálták a modern csendőrséget, most van tárgyalás alatt a rendőrtörvény, igyekeztek a hadsereget maguknak megnyerni, de maguk is tudták, hogy hiába és ezért megszervezték Erdélyben és a tiszta parasztpárti romániai vidékeken a Voinic-mozgalmat, a maguk párthíveiből külön párt-hadsereget fegyvereztek fel, mert kétoldalról is fegyveres puccstól kell tartaniok. Nemcsak Bratianuékkal kell megküzdeniük, hanem ott van az egyre erősbödő fasisztamozgalom is, melyet az annyira népszerű egykori háborús hadügyminiszter fia, Filipescu Gergely képviselő szervez. Ezekkel a kíméletlen ellenségekkel szemben a kormány csak a maga saját külön párthadseregével védekezhetik s ez valószínűleg meg is tudja védeni illegális puccstervekkel szemben, de mit csinál, ha felülről akarják megbuktatni ? Bratianuék a nemzetközi pénzpiacon is megindították a hadjáratot Maniuék ellen, hogy a régenstanácsot a kormány felmentésére kényszerítsék. A F.rancia Bank delegátusa a Román Nemzeti Banknál, Rist, Bratianuék embere, aki ellensúlyozni tudja a kormány külföldi propagandáját. Most ultimátumot intézett a kormányhoz, hogy ő elhagyja az országot és sorsának engedi át a szanálási művet, ha július l-ig be nem nyújtja a kormány az általa javasolt törvényjavaslatokat, amelyekkel a költségvetést lényegesen le lehet szállítani. Rist jól tudja, hogy ezek a törvényjavaslatok életébe kerülnének a Maniu-kormánynak. Nem lehet végrehajtani a tisztviselőredukciót sem, mert hiszen az általa kívánt módon háromhónapi végkielégítéssel szélnek eresztenék a tisztviselők huszonöt százalékát s ez a több mint százezer ember felfordítaná az országot. A romániai tisztviselő tipikus jelensége a Balkánnak. Félművelt, iskolai végzettségnélküli, korrupt, garázda és megbízhatatlan elem, mely nem az államnak, hanem a pártoknak az exponense. Máskor a kormányváltozáskor az egész