Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 17. szám - Északi blokk terve

1929 • 3 • Június 29 kis paraszt köztársaságai, amelyek saját vérükön ta­nulták ki a nemzetiségi kérdés átkát, éppen ezért a kisantanttal ellentétben, a legmesszebbmenő libera­lizmussal oldták azt meg. Egész történelmi létük leg­nagyobb részében elnyomottak voltak, nem akarnak tehát most ők elnyomók lenni. A régi svéd kultúra emlékei még mindegyiknél megvan, a régi ellentétek Svédországgal megszűntek és a legtermészetesebb fejlemény, hogy egy északi blokk alakuljon ki a Balti­tenger egész környékén. Ez a blokk mindenesetre olyan erőt fog képviselni, mely a siker több reményé­vel őrizheti önállóságát és a maga érdekeit a két óriás szomszéd közt. A szárazföldön közrezárja a két szomszéd a kis Balti-államokat, de a tenger nyitva van előttük. A tenger is azonban csak úgy szabad ré­szükre, ha annak túlsó partján a viszonylag erős és fejlett Svéd állammal megegyeznek, viszont Svédor­szágnak is erős hátvédet ad a Balti-államok körive, minden esetleges orosz támadási kísérlettel szemben. A közeledést tavaly kezdte neg pozitív formá­ban az észt állam elnöke, aki Stockholmban látoga­tást tett a svéd királynál, útközben természetesen lett kollégáját is meglátogatta. Az észt államfő svédor­szági látogatását a lett országgyűlés követte, most mindkét állam a svéd királytól várja a látogatás vi­szonzását. Közben a lett külügyminiszter, mihelyt el­tűnt az utolsó jéghegy a Finn-öbölből, rögtön látoga­tást tesz Helsingforsban Prokopej finn külügymi­niszternél. Nem tudjuk, mennyire haladt a három ál­lam között a tárgyalás és megérett-e már a blokk kérdése a megvalósításra, de valószínű, hogy a kése­delmet mindenfelé belpolitikai zavarok okozzák. Észtországban május 11—12. és 13-án folytak le az országgyűlési választások és ezeken a jobb- és baloldali pártok nemcsak elvi, hanem személyi kérdé­sekben is túlságosan rossz viszonyba kerültek egy­mással. Egy fontos lépés azonban mégis csak történt. Az észtországi svéd kisebbségnek eddig nem volt par­lamenti képviselete, most végre sikerült a svédeknek is egy képviselőt bejuttatniok a parlamentbe, úgy hogy a németekkel kötött választási megegyezés alapján, a német-svéd koalíciónak most már három tagja került a parlamentbe. A svéd kisebbségi képvi­selők mindenesetre értékes munkát végezhetnek a Svédországhoz való közeledés irányában. Észtország így is megadta a kisebbségi autonómiát a maga svéd kisebbségének és a legelőzékenyebben hozzájárult ahhoz is, hogy a svéd kultúr-autonómia költségeit Svédország fedezze. Ez az első eset eddig Európában, hogy egyik állam a maga kisebbsége részére akadály­talanul megengedte az illető kisebbség külföldi fajro­konai országának korlátlan anyagi támogatását. Az észt parlament a törvény értelmében a vá­lasztások után egy hónappal, tehát június 13-án ül össze. Közben Finnországban is váratlanul választá­sokra került a sor. Csak pár hónapja van uralmon a Mantere-féle koalíciós kormány, mely a Cunila nem­zeti kabinetjét felváltotta és máris igen komoly vál­ságba került. A képviselői fizetések rendezésére ké­szített javaslatát, illetőleg költségvetési előirányza­Az angol vezérkar: 1. J. R. Clynes belügyminiszter. 2. LordParmoor a titkos tanács elnöke. 3. J. H. Thomas, igazságügy­miniszter. U- Phüipp Snowden, pénzügyminiszter. 5. Rémsay MacDonald miniszterelnök. 6. Arthnr Henderson, külügyminiszter. 7. A. W. Alexander, az admiralitás elsőlordja. 8. L. Tievelyan, kultuszminiszter. 9. Margaret Bon­field nevelésügyi miniszter. 10. Lord Thompson, légügyi miniszter. 11. Tom Shaw, hadügyminiszter. 12. Arthnr Green-­wood, egészségügyi miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom