Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 16. szám - A Magyar Külügyi Társaság közgyűlése

Magyar Külpolitika 16. szám tal alapított és jelenleg is szerkesztett lap egy, könnyedebb zsánerben írt s a külpolitikai témákat népszerű modorban tárgyaló folyóirat az idén lépett tizedik évfolyamába, ami-kor díszes ünnepi számot adott ki közéletünk száimos kiválóságá­nak a cikkével. A Magyar Külpolitika a mult hónapban heti­lappá alakult át és minden alkalommal illusztrációkat is hoz s így remélhető, hogy elterjedtsége a nagyközönség körében fokról-fokra emelkedni fog. Másik folyóiratunk a Külügyi Szemle, amely már régebben fennállott, de amelynek a meg­jelenését anyagi nehézségek miatt néhány éven át szünetel­tetni voltunk kénytelenek. Ez a folyóirat az idén januárban is­mét megindult Horváth Jenő igazgató-társam fő- és Drncker György titkárunk felelős szerkesztésével, míg (Watz Gusztáv elnökletével és az én helyettességemmcl egy több tagból álló szerkesztőbizottság gondoskodik ez évente négyszer megjelenő folyóirat kellő alimentálásáról. Amíg a Magyar Külpolitika könnyebb modorban igyekszik a nagyközönséggel a külügyi kérdéseket megértetni, addig a Külügyi Szemle komoly tudo­mányos cikkekikel szolgálja a külpolitika, a nemzetközi jog és a világgazdaság kérdéseit. Külföldi nyelven a lefolyt év alatt csak a „Justice for Hungary" című nagy munka terjesztéséről emlékszünk meg. amely eddig több, mint ezer példányban küldetett szét teljesen díjtalanul a külföld angolul beszélő fontos ténye­zőinek, politikusoknak, egyetemi tanároknak, közéleti férfiak­nak, de azonkívül közkönyvtáraknak, egyetemeknek is. úgy hogy remélhető ennek a fontos munkának a külföld ielentős faktorai közt minél szélesebb körű elterjedése s így a Trianon okozta szerencsétlenségünk alapos megismerése is. Ehelyütt tehát az irodalmi tevékenység felemlí­tásénél, kell leszögeznünk azt az örvendetes tényt is, •hogy vezető tagjaink s itt elsősorban elnökségünk tagjai közül sokan a iefolyt évben is részben külföldi, nagy konferenciákon tartott beszédeikkel és előadá­saikkal, részben pedig nyugateurópai nyelveken meg­írt értekezéseikkel tették magukat a magyarság hálá­jára érdemesekké. Elnökünk, Apponyi Albert gróf­nak a genfi Nemzetek Szövetségénél való fényes sze­replése, nemkülönben legutóbb Rómában tartott nagy­\ A madridi arénában. A kisebbségek egyenlőtlen küzdelme a többséggel. (Bojinov, La Bulgarie) sikerű, olasznyelvű előadása közismert; elnökhelyet­tesünk, Bcrzeviczy Albert a mult ősszel Berliniben, az idén télen pedig Olaszországban aratott méltó elisme­rést mélyen szántó előadásaival; Pékár Gyula alel­nökünk ugyancsak Olaszországban elmondott előadá­sai, valamint a Népszövetségi Ligák Unióján elhang­zott felszólalásai által szerzett érdemeket; Lukács György alelnökünk az Interparlamentáris Unió ber­lini konferenciáján beszélt nagy hatással; Szterényi József bárónak Közgazdasági szakosztályunk elnöké­nek, a magyar-román optánsper kibogozásánál jutott előkelő szerep; Gratz Gusztáv alelnökünk irodalmi és publicisztikai téren munkálkodott nagy hatással; Földes Béla nemzetközi munkaügyi szakosztálynak elnöke, a lefolyt évben is (a régihez méltó buzgalom­mal tevékenykedett a nyugateurópai szakirodalom­ban. Horváth Jenő igazgató angol tanulmányaival végzett komoly munkát; Nagy Emil alelnökünk élénk tollú hírlapi cikkeivel vált ki. Radisics Elemér igaz­gató, mint az Interparlamentáris Unió magyar cso­portiánk főtitkára végzett figyelemre méltó külföldi tevékenységet; Póka-Pivny Béla igazgató pedig a Nemzetközi Parlamenti Kereskedelmi Konferencia tevékenységében. De itt kell megemlékeznünk arról is, hogy Társaságunk alaüító alelnökét, Paikert Ala­jost, a barcelonai világkiállításon a magyar pavillon mezőgazdasági csoportjának rendezésével bízták meg. Végül le kell szögeznünk azt is, hogy a közelmúltban franciául megjelent s a magyar civilizációt előkelő munkatársak tollából ismertető tanulmányok által a francia közönségnek szánt nagyobb munka munka­társai sorában Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Al­bert, Gratz Gusztáv, Lukács György, Eöttevényi Oli­vér és Horváth Jenő is szerepelnek. A Külügyi Társaság — mint a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának tagegyesülete — a lefolyt évben is élénk részt vett ennek a Brüsszel székhellyel működő és be­folyásban s jelentőségben folyton erősbödő nemzetközi szer­vezetnek a munkájában. Itthon a brüsszeli főtitkárság által előkészített témáknak külön üléseken való alapos megbeszé­lésével és megfelelő határozatok hozásával, a külföldön pedig az Unió által rendezett konferenciákon való aktív közremű­ködéssel s nem egyszer irányító befolyással igyekezett Társa­ságunk hivatásának e téren is megfelelni. Mult évi közgyű­lésünk óta folyt le ennek az Uniónak a nagygyűlése a mult nyáron Hágában, azután bizottsági ülései Prágában és Brüsz­szelben, végül az idei nagygyűlése Madridban. Mindé helyeken Társaságunk delegációját nagy körültekintéssel és odaadással Pékár Gyula vezette, míg a delegáció tagjai a különféle kon­ferenciákon Paikert Alajos, Zichy Ernő gróf, Vermes Béla, Póka-Pivny Béla, Kirchknopf Ernő, Kokas Lajos és én voltunk. Örömmel jelentem, hogy a Külügyi Társaság égisze alatt rendezett és Kunfalvi Rezső gimnáziumi igazgató által veze­tett angol nyelvi tanfolyam a lefolyt évben az érdeklődőknek minden számítást meghaladó részvételével, több, mint ezer hallgatóval működött és a tanfolyam jelentőségét eléggé il­lusztrálja az, hogy megnyitó ünnepélyén — amikor az avató beszédet Lukács György alelnökünk mondta — úgy Nagy­británnia, mint az fi'szakamerikai Egyesült Államok budapesti követei is megjelentek és beszédet mondtak. Kedves ünnepségünk volt a mult év decemberében, ami­kor Apponyi Albert gróf elnökünk felavató beszédével lelep­leztük itt, a tanácstermünkben, Rothermere lord arckévét, amelyet két, Amerikában élő honfitársnőnk, Hellebranth Ilona és Berta festőművésznők készítettek s ajándékoztak Társasá­gunknak. A lelkes magyarbarát lord meleghangú levélben kö­szönte meg az őt ért megtiszteltetést. Ugyancsak meg kell említenünk azt az újabb akciónkat is, amelynek a célja, hogy a körünkbe érkező előkelő idegenek közül mindenkit lehetőleg olyan magyar társasággal ismer­tessünk meg, amelv hozzá, illetve érdeklődési köréhez legköze­lebb áll. Ezért levelet intéztünk nagyobb kaszinóinkhoz, kérve, hogy ilyen alkalmakkor nyissák meg termeiket vendégeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom