Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 16. szám

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES : BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: POPOVITS SÁNDOR. SERÉDI JUSZTINIÁN. TELEKI PÁL GRÓF, WLASSICS GYULA BÁRÓ. ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV, LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK: LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR. RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK: HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK : ECKHARDT TIBOR. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ : FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG = ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ. LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V.. PARLAMENT XI. TELEFON i AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : NEGYEDÉVRE : 12 P - FÉLÉVRE : 22 P EGÉSZ ÉVRE : 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ : KLIMES KÁROLY X. ÉVFOLYAM + 16. SZÁM + 1929 JÚNIUS 22 TARTALOM: Oldal Valóság és illúzió 1 Pázmány Zoltán: A revízió lehetősége a római jog megvilágításában 2 Az angol választások eredménye (térkép) 3 Techert Gyula: A MacDonald-kormány külpolitikai tervei U Figyetb' 5 Csehország és a Balkán 7 A szerbek végre elismerik a határkiigazítás jogát 7 MacDonald és informátorai 9 Eöttevényi Olivér: Naplójegyzetek Spanyolországból II 10 A Külügyi Társaság közgyűlése 12 Valóság és illúzió A

kisantant három államának budapesti demarsa a miniszterelnöknek a hősök emlékünnepén tartott beszéde miatt tíz napja foglalkoztatja a világsajtót. Utóhullámai felfelcsapnak még most is, elégtétellel kell azonban megállapítanunk, hogy ez a jegyzékelgetés végeredményében magyar diplomáciai győzelmet jelent. Ez a megállapítás egyáltalában nem valami nemzeti optimizmus eredménye, mert ezt a megállapítást Bukarestben tette az Adeverul, az a lap, mely rendes szócsöve a mindenkori román külügyi kormányzatnak és amely lapnak szerkesztője Fagure kormánypárti képviselő. Az Adeverul ritka nyíltsággal kijelenti, hogy a kisantant budapesti demarsa csődöt mondott, mert nem lelt visszhangra a nagyhatalmaknál. Mussolini Olaszországa lekötötte már magát a trianoni szerződés revíziója mellett, az új angol kormány sokkal fontosabb külpolitikai kérdésekkel van elfoglalva, semhogy ezzel a problémával foglalkozhatott volna, de legfájdalmasabb csalódása volt a román lapnak Franciaország hűvös magatartása, melyet a Temps június 14-iki számának vezércikke tükrözött vissza. „Tagadhatatlan, folytatja az Adeverul, hogy Bethlen István gróf fontos diplomáciai sikert aratott és hogy a mai naptól kezdve szabadon szervezheti a revíziós kampányt, anélkül, hogy a kisantant államai a nemzetközi forumoknál az ellen bármilyen ellenvetést tehetnének. Éppen ezért a kisantant államainak, a magyar kormány válaszának merészsége ellenére is, le kellett mondaniok arról a szándékukról, hogy újabb demarsokat intézzenek a szövetséges kormányokhoz, minthogy azt látják, hogy hasonló demarsoknak ma már semmiféle praktikus eredményük sincsen''. Fontos és súlyos megállapítások ezek Bukarestből, de még fontosabb, hogy megtudjuk, mi célja volt az egész demarsnak. Tudvalevően Románia egyedül nyújtott be írásbeli £gy példány ára 1 ®