Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - A német kisebbségi indítvány

Magyar Külpolitika 14 12. szám • HÍREK • A lateráni egyezmény Baranyay Jusztin és Lutter János előadása a Magyar Külügyi Társaságban. A Külügyi Társaság nemzetközi és politikai szakosztálya folyó évi május 22-én Apponyi Albert gróf elnöklésével látogatott ülést tartott, amelyen a lateráni egyezmény jogi jelentőségét vitatta meg. Az első előadó Baranyay Jusztin egyetemi ny. r. tanár volt. A XV. században — úgymond — lehanyatlik az európai fejlődésnek az az iránya, melyet a történelem középkornak nevez. A keresztény civilizációnak egy évszázadokra terjedő erjedési folyamata indul meg, melynek fejezetei: a humanizmus,. Machiavelli, a reformáció, a fejedelmi abszolutizmus, a felvilágosodás filozófiája és politikai ideáljai. A francia forradalomban kirobbant politikai szenvedély egy világot felperzselő, leromboló brutális erejével pontot tett az erjedési processzus végére s megszült egy új világrendet, egy új világot. Ennek egyik alapsajátossága az is. hogy Egyháznak és Államnak a milánói ediktumtól (313) kiinduló ezerötszázéves symbiosisát megszüntette, vagy legalább is fölötte meglazította. Az Egyház kénytelen volt az új világhoz alkalmazkodni. A XIX. század elején indul meg az új elhelyezkedés gondolatának a keresése s a vatikáni zsinatig (1870) a gondolat maga már kikristályosodik. Innen kezdve megteremti a maga életformáit. •, Két eszme lesz uralkodóvá az Egyház életében. A7 egyik a pápa világi szuverénitása helyett, egyházi, lelki szuverénitásának a kidomborítása. A másik pedig a világi élet területéről való visszavonulás mellett a lelkiek terén a saját ügyeinek intézése terén való szabadságának ideális magaslatra történő felemelése. E két gondolat valósul meg a lateráni egyezmény két főokmányában, a Trattato tra la Santa Sede e l'Italia és a Concordato tra la Santa Sede e íItaHa-ban. Ezek' közül az elsőt köti az egyházi állam szuverén uralkodója, a másodikat Szent Péter utódja, Krisztus földi helytartója. E két okmányban a pápa rendkívül sok évezredes szerzett jogról, mérhetetlen egyházi vagyonról és műkincsről, ősi hatalomról és régi dicsőségről lemond, de ugyanakkor szinte klasszikus formában van biztosítva az Egyház fejének és elsősorban mint ilyennek és nemcsak mint a Cittá del Vaticano városállam uralkodjanak a szuverénitása és a katholikus Egyháznak Olaszországban a legteljesebb szabadsága. Olaszország a Trattato politicoban egyedüli államvallásnak ismeri el a katholicizmust. (L'Italia riconosce e riafferma il principio consacrato nell art. 1. dello Statuto del Regno 4 marzo 1848 pel quale la religione cattolica, apostolica e romána é la sola religione dello Stato.-Art. 1.) Ezért a konkordátum azokban a pontokban, amelyekben különösképpen ez jut kifejezésre (katonai lelkészet, állami istentiszteletek, középiskolai hitoktatás etc.) nagy figyelmet tanúsít. Az egyezmény világtörténelmi jelentősége: egy európai yezetö nagyhatalom a XIX. századból származó szeparációs és laikus gondolattal a legélesebben szembefordul egészen a katholikus államvallás intézményének a megvalósításáig; a római kúriának a háború után nagy energiával megindított konkordátumos politikája döntő sikert aratott; az Egyház újirányú szabadságkeresése épp abban az országban jutott diadalra, ahol a nacionálista gondolat a zenith felé jár és ahol az állami erő a legimpozánsabban él; oly alapokat rak le, amelyeken az olasz katholicizmus akkora fejlődési lehetőséget nyer, hogy számolni lehet annak elkövetkezésével, hogy a francia nemzetnek évezredes vezető szerepét a katholikus Egyházban az olaszság idővel magához fogja ragadni. Magyar nemzeti szempontból a lateráni egyezményre úgy tekinthetünk, mint Magyarország konzervatív egyházpolitikájának fényes igazolására. Utána Lutter János egyetemi m. tanár emelkedett szólásra és mindenekelőtt a római kérdés történelmi hátterét vázolta s rámutatva azokra az okokra, amelyek mind az olasz királyságban, mind pedig a Szentszékben megérlelték a megbékülés vágyát. Ezután ismertette a lateráni egyezménynek előzményeit. Elsőnek behatóan foglalkozott a pápai szuverénitás lényegével és éles határvonalat von a pápát, mint a katholikus anyaszentegyház látható fejét megillető lelki szuverénitás és az ugyanőt a Cittadel Waticanó létesülése alapján megillető területi, másként állami szuverénitás között. Ezután kiterjeszkedik a Citta del Vaticanó nemzetközi helyzetére és kifejtette, mely kötelezettségek háramlanak a szentszékre, mint a Citta del Vaticanó államfőjére az egyezmény 24-ik cikkeibe foglalt állandó semlegességi deklaráció következtében. A konvenció politikai és pénzügyi tartalmának ismertetése után a lateráni egyezmény bel- és külpolitikai hatásáról emlékezett meg hosszasabban. A mélyen szántó, tartalmas előadásokat a nagyszámú előkelő közönség, amelynek soraiban ott voltak a többi között: Berzeviczy Albert, Kratochwill Károly, Táncos Gábor, Procopius Béla, Exner Kornél, Jármay Elemér, Zichy Ernő gróf, Nyegre László, Kiss Károly egyetemi tanár, valamint a Külügyi Társaság vezetőtagjai, nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Louis Villát Budapesten Múlt heti számunkban hírt adtunk már arról, hogy Louis Villát besanconi egyetemi tanár hosszabb tartózkodásra Magyarországra érkezett. Első előadását múlt pénteken tartotta meg a Külügyi Társaságban, amely alkalommal Napóleon fiatal koráról és a nőkhöz való viszonyáról beszélt francia ötletességgel és számos érdekes, előttünk ismeretlen adattal téve tartalmasabbá előadását. Az előadást Apponyi Albert, gróf, a Külügyi Társaság elnöke köszönte meg. Ugyanaznap este vacsora volt Villát tiszteletére a Royal Szálló különtermében, amelyen résztvettek: Berzeviczy Albert, mint a Külügyi Társaság elnökhelyettese, továbbá Khuen Héderváry Sándor gróf, Bálás Béla, ifj. Wlassics Gyula báró, Magyary Zoltán, Olay Ferenc, Radó Antal, Zichy Ernő gróf, Horváth Jenő, Radisics Elemér, Kuthy Sándor, vitéz Horváth Béla és Drucker György. A vendéget Berzeviczy Albert köszöntötte fel francia nyelven, örömét fejezve ki, hogy Villát professzort körünkben üdvözölhetjük. A magyar nemzet mindig hálás azok iránt — úgymond — akik jószíwel vannak iránta, annál inkább, mert Magyarországnak, sajnos, nincsen sok alkalma arra, hogy háláját valakivel szemben kifejezhesse; főbajunk, hogy nem ismernek eléggé bennünket, első kötelességünk tehát, hogy segítsünk ezen a bajon. Villát professzor hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlő szavakat s a vacsora befejeztével a társaság még hosszabb ideig együtt maradt. Nagy Emil Londonban A londoni Near and Middle East Association, előkelő külpolitikai társaság, Sesostris Sidarouss Bey, az innen távozó egyptomi követ tiszteletére káprázatos búcsúbankettet rendezett május 16-ikán, az Ambassador Club helységeiben. Az estély, amelyen az egész diplomáciai kar, Titulescuval az élén, a külügyminisztérium számos vezető tisztviselője és az angol politikai és társadalmi élet körülbelül 400 legelőkelőbb tagja vett részt, a néhány hete kezdődött londoni szezonnak kimagasló eseménye volt, amelynek magyar szempontból különös érdekességet adott, hogy az előkelő társaság szórakoztatására a jelenleg a londoni operában szereplő magyar énekesnőt, Anday Piroskát kérték fel. Anday Piroska egy német és egy francia dal után tomboló lelkesedés közben elénekelt néhány magyar népdalt is, amelyeknek jelentését és a magyar népdal szépségeit az estélyen szintén jelen lévő Nagy Emil, a Külügyi Társaság alelnöke, néhány perces rögtönzött beszédben ismertette. Mind Anday Piroska magyar éneke, mind pedig Nagy Emil talpraesett beszéde jó szolgálatot tett a magyar ügynek az előkelő nemzetközi külpolitikai társaság körében. Magyarországi hangok Amerikában Az Észak Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Délamerikában és Cuba szigetén 75 magyar nyelven megjelenő lap szolgálja a békerevizió és a nagy magyar egyetemesség ügyét. Néhány hónappal ezelőtt Bethlen István küldött üzenetet az amerikai magyarságnak, most nemrégen Apponyi Albert üzenetét továbbította „A Magyar Amerikai Híradó" a tengereken túl élő magyarokhoz. Apponyi üzenetét leközölték a detroiti „Magyar Hírlap" a passaici „Szabad Sajtó", a toledoi „Toledoi Hiradó", a buffalói „Buffalói Híradó", a bridgeporti „Bridgeport", a torontói „Kanadai Magyar Hírlap", a windsori „Kanadai Határvárosok Lapja', a bendindiai „Városi Élet", a philadelphiai „Magyarság" a newyorki „Egyetértés", a buenos airesi „Magyar Szó", a rio de janeirói „Brazíliai Magyar Újság", a detroiti „Detroiti Újság", a newyersei „Yersei Hiradó" és mások. (A Hungarian-Amerikan Herald) „A Magyar Amerikai Hiradó" hírszolgáltatása