Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - A német kisebbségi indítvány

1929 15 Május 25 revén magyar és angolnyelvű lapok sorozatosan közlik le a magyar békerevizió érdekében irott közleményeket úgy annyira, hogy az amerikai magyar lapok az óhazái lapokkal versenyre kelve állandóan napirenden tartják a békerevizió ügyét. A „Magyar Amerikai Hiradó" legutóbb Ravasz László püspöknek üzenetét juttatta ki az amerikai, kanadai, kubai és délamerikai magyar és angolnyelvü lapokhoz. Ravasz László dunamelléki református püspök az alábbi üzenetet küldötte az amerikai, kanadai, kubai és délaimerikai magyar testvérekhez: — Az amerikai magyarokról tudjuk, hogy csak hazátoseréltek, de szívet nem. Ha pedig szivök a régi, akkor minden amerikai magyar ember a magyar reviziós mozgalom született hőskatonája. Azt kell mondanom, hogy éppen ennek a reviziós mozgalomnak a győzelemre juttatásában áll az amerikai magyarság nagy históriai küldetése. Ki tegye ezt meg, ha nem az amerikai magyarság. — Minket mesterségesen úgy elszigeteltek, hogy hangunk sem hallatszik, c»ak néha küldhetünk a mélyből fel üzenetet, mint a búvár a harangkötélen, de az amerikai magyarság bele van tagozva a világ legszabadabb, leggazdagabb, leghatalmasabb nemzetének, az Amerikai Egyesült Államoknak élő testébe, tehát, amit az amerikai magyarság mond. azt meghallják az Egyesült Államok, s amit az Egyesült Államok meghallottak, arról tudomást vett a világ. — Amerikát nem azért csodálom, mert nagy, gazdag és hatalmas, hanem azért, mert szereti az igazságot és akarja gyakorolni. A nemes gondolkozású államok lelkiismeretében van a letiport igazságnak garancialevele. — Áldást kívánok az amerikai magyaroknak Buffalóban május 29—30—31-én tartandó nagy nemzetgyűlésére. Egymást megértő, összhangzatos munkájukból fakadjon áldás az egész magyar egyetemességre. Ravasz László püspök. KÖZGAZDASÁG A. kozépeurópai vízi konferencia Az 1929 május 11—13-ika között lezajlott középeurópai víziforgalmi konferencián Hantos Elemér nyugalmazott államtitkár a következő beszéddel jelölte meg a konferencia céljait és jelentőségét: A világháború óta először történik ezúttal, hogy egy nemhivatalos értekezlet valamennyi középeurópai állam hivatalos képviselőit és tekintélyes szakembereit városunkba összegyűjti. Középeurópai értekezleteket más helyeken az utóbbi években ismételten tartottak, és az ezek iránt az értekezletek iránt mutatott érdeklődés mértékével mérve, a mai összejövetelünkön való részvételt nagyon kielégítőnek mondhatjuk. Tisztelt vendégeink érdeklődése részben bizonyára a szép városnak is szól és a jó tavaszi időnek, de mindenekelőtt mégis a mai napirendünkön álló tárgynak és a célnak, melyet megvalósítani törekszünk : a középeurópai népek gazdasági közeledésének. A gazdasági közeledéshez vezető pozitív eszközök között kiváló helyet foglal el a közlekedés (szállítás) megszervezése. A középeurópai területnek a kis államokhoz szabott szűkkeblű közlekedéspolitikáján csak a közlekedésügy terén megvalósított alapvető módosítások változtathatnak. A középeurópai közlekedésügy ezidőszerinti helyzete tükörképe az egész középeurópai gazdasági életnek. A nagy gazdasági egységek szétrombolása által új államalakulatok keletkeztek, melyeknek modern, nagyvonalú forgalmi gazdaság kifejlődéséhez a megfelelő széles alap hiányzik. Minden közgazdasági folyamatnak, minden közgazdasági rendszabálynak gazdaságtalan volta, ami a mai Közép-Európát jellemzi, a forgalmi gazdaságban jut legvilágosabb kifejezésre. Az új határok rendszere, vámokkal, forgalmi tilalmakkal, útlevélkényszerrel köti meg a gazdasági erők akadálytalan kifejlődését, a forgalmi vonalak megszakításával, a tranzitforgalom kialakulását, a meglevő közlekedési eszközök gyümölcsöző kihasználását, új forgalmi utaknak jövedelmező kiépítését. A háborúelőtti Közép-Európában számos egyezmény biztosította a közlekedésügy egységességét, A vasúti forgalomban a tarifák és a kezelési eljárások tekintetében a teljes paritás elve érvényesült. A nósta- és táviróforgalomban a világpósta-egyezmény keretében működött a középeurópai országok szorosabb szövetsége. A víziutak is jelentős szerepet játszottak az elmúlt idők forgalmi közösségében, a szabad hajózás elve, a víziutak kiépítésével, jókarbantartásával és felügyeletével járó terhek felosztása, valamint más, ma nehézségeket okozó problémák akkor nem adtak vitákra alkalmat. A középeurópai forgalmi területen, mely a háború előtt rendszeres egységességével a világon egyedül állott, ma számos akadály van, amelyek a forgalmi lehetőségek szabad kifejtését rendkívül megnehezíti. Szerencsére a forgalomnak hatalmas lendítőereje van, mely ellenállhatatlanul tol félre minden gátat, minden akadályt és győzelmesen tör szabad utat magának. Ezért a közlekedés nyújt legtöbb reményt új idők eljövetelére, mert a technika haladásával lépést tartva fejlődik és így a legnagyobb jövő vár reá. És ha ma Közép-Európa népei a munkaközösségnek új formáit, új tereit keresik, nem találnak Hantos Elemér, ny. államtitkár a Budapesten lezajlott középeurópai víziforgalmi konferencia elnöke.