Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - Az orosz szovjet elnökének külpolitikai expozéja

1929 Május 25 sérik meg-felelő intézkedések, amelyek a jegyzőkönyv aláíró államai között a békés együttműködés megszilárdítását és kifejlesztését biztosítják. A szovjetkormány a maga részéről hajlandó meghozni ezeket az intézkedéseket, de a többi aláíró hatalomban nincs meg erre a készség. A lengyel politikusok Ukrajna szétdarabolásáról tettek nyilatkozatot; a Wojciechowski ellen hozott ítéletet enyhítették. A lengyel sajtó szovjetellenes magatartást tanúsít. Mindez arra mutat, hogy a lengyei kormány nem tekinti alapnak a moszkvai jegyzőkönyvet és a Szovjetoroszországgal való viszony megszilárdítására és kifejlesztésére. Az a körülmény — folytatta Rykov, — hogy Szovjetoroszország Romániával együtt írta alá a moszkvai jegyzőkönyvet, távolról sem jelenti azt, hogy Szovjetoroszország lemondott volna Besszarábiára vonatkozó jogairól. Szovjetoroszország azonban hü marad a beke politikájához. Ezért lemond arról, hogy fegyverrel küzdjön megsértett jogainak kivívásáért. A moszkvai jegyzőkönyv semmiesetre sem jelenti a besszarábiai probléma lényegének bárminő megoldását. Az egyedüli megoldást csupán a tisztességes és pártatlan népszavazás hozhatja meg. Finnország — mondotta tovább Rykov — eredetileg nem írta alá a moszkvai jegyzőkönyvet, de bejelentette, hogy legközelebb hivatalosan csatlakozik hozzá. Ezzel a kiegészítéssel a moszkvai jegyzőkönyv aláírói között most már Szovjetoroszország valamennyi szomszédja ott szerepel. Rykov megemlítette ezután, hogy Szovjetoroszországot nem fűzi normális politikai viszony Csehországhoz. Csehország közösseget akar vállalni a kisantant többi államával Szovjetoroszországgal szemben ; ez a körülmény kedvezőtlen visszahatással lehet Csehország és Szovjetoroszország viszonyára. Szovjetoroszország normális viszonyban van Japánnal és baráti viszonyt tart fenn Perzsiával. Perzsia szintén csatlakozott a moszkvai jegyzőkönyvhöz. Görögország és Szovjetoroszország viszonyát továbbra is az őszinte barátság és az együttműködés szelleme hatja át. Törökországnak a moszkvai jegyzőkönyvhöz való csatlakozásában a szovjetkormány újabb megnyilvánulását látja annaiv a barátságnak, amely Törökországot Szovjetoroszországhoz fűzi. Afganisztánra áttérve, Rykov kijelentette, hogy a szovjetkormány Afganisztán belső ügyeivel szemben a feltétlen be nem avatkozás álláspontján áll. Minthogy azonban bandák törtek be a szovjetterületre, a szovjetkormány kénytelen volt megtenni a szükséges intézkedéseket a bandák kiűzésére. Befejezésül Rykov hangoztatta, hogy a szovjetkormány továbbra is a béke politikáját követi valamennyi hatalommal szemben. Tekintettel azonban arra, hogy bizonyos hatalmak részéről ellenséges indulat mutatkozik Szovjetoroszország iránt, semmiesetre sem szabad elhanyagolni az ország védelmi képességének megerősítését. „Határozott véleményem szerint a Kellogg-paktum kizárja a háború lehetőségét. A paktumot aláíró nemzet nem viselhet semmiféle háborút abból a célból, hogy határait megváltoztassa. Viszont nem foszthat meg egyetlenegy nemzetet sem attól a jogától, hogy határainak kiigazítását vagy sérelmeinek orvoslását békés úton követelje." (Borah szenátor) A. fegyveres világ A

Népszövetség, ha igazi hivatását nem is teljesíti, dolgozni azonban mégis csak dolgozik. Lassankint nagyarányú könyvkiadó-üzletté fejlesztette önmagát, mint a világ bármelyik magáncége. A beláthatatlan tömegű nyomtatványözönben néha olyan könyveket is ad ki, melyeket érdeklődve lapozhat végig az olvasó. Ilyen a nemzetközi katonai évkönyv is, mely most jelent meg a napokban és nemcsak a Népszövetség tagállamainak adataival foglalkozik, hanem felvette az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió hadseregét is. Az évkönyv tanúsága szerint legnagyobb a fegyverkezés Franciaországban, ahol a fegyverben álló hadsereg létszáma az ország összes lakosságának 2 százalékát adja ki. Utána jön Románia 1.8, Csehország 1.75 és Délszlávia 1.7 százalékkal. Ez a kis adat eléggé mutatja, kik hiúsították meg azt, hogy bármilyen eredményre is vezessen a három hétig tartott genfi leszerelési előértekezlet. Anglia, mely régebben az állandó hadsereget nem ismerte most lélekszámának 1.5 százalékát tartja áliandóan fegyverben, Olaszország 1.2, Belgium és Lengyelország 1—1 százalékát, a Szovjetunió 0.5, az Egyesült Államok és Japán 0.4 százalékát. Ebben a számban mindenütt benne van az egész szárazföldi, vízi és légi kombattáns-hadsereg. A kényszerrel leszerelt államok közül a Népszövetség adatai szerint Magyarországon a lakosság 0.33 százaléka, Németországban 0.2 százaléka a katona. Abszolút számokban is vezet Franciaország, mert szárazföldi hadserege 700.000, haditengerészete 55.000 emberes békelétszámot mutat. Anglia szárazföldi hadserege 112.000, tengeri ereje 102.000 katonából áll. Olaszország 550.000 szárazföldi és 45.000 vízi, Oroszország 560.000 szárazföldi és 40.000 vízi, az Egyesült Államok 287.000 szárazföldi és 112.000 főnyi katonát tart fegyverben. Japán hadserege 240.000, haditengerészete 60.000, Romániáé 260.000, illetőleg 20.000 emberből áll. A Délszláv állam szárazföldi hadserege 215.000, a vízi 25.000 embert mutat ki. Lengyelországnak és Csehországnak csak szárazföldi hadserege van. Az elsőé 260.000 emberből áll, a cseheké 212.000-ből. Belgium szárazföldi katonasága 75.000 lélekszámú, de félmillió ember a kiképzett tartalék. A leszerelt Németországnak tudvaleA fegyveres világ számokban.