Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 11. szám - René Brunet a kisebbségi kérdésről

1929 • 15 • Május 18 gyulafehérvári határozatoknak arra a részére, mely a csatlakozás fejében teljes kultúrautonómiát biztosít az elcsatolt Keletmagyarország nemromán népeinek. Maniu pártja ezzel szemben máig is a gyulafehérvári határozatokra hivatkozik, mint jogalapra, 1928 novemberében a kormányt is ezzel a programmal kapta meg. Most is a nagyromán egyesülési jubiláris ünnepélyek legkiemelkedőbb részévé éppen a gyulafehérvári népünnepélyt akarja tenni és ismeretes Vajda belügyminiszternek az az ötlete, hogy az erdélyi nemzetiségek nemzeti ruhában és nemzeti kokárdáikkal jelenjenek meg ezen az ünnepélyen. Minthogy azonban semmiféle kisebbségi sérelmet nem orvosolt a Maniu-kormány sem, s a gyulafehérvári határozatokkal szemben a gyakorlatban ő is csak a Bratianu-rendszert folytatja, amennyiben azoknak kisebbségi határozmányait nem érvényesíti, a magyar párt hivatalosan kimondta, hogy nem vehet részt ezen az ünnepélyen. Logikusan ezt a példát kellett volna követnie a német pártnak is, ez azonban hosszú és izgalmas pártvezetőségi vita után kimondta, hogy ha lelkesedéssel és a népóhajból kifolyólag nem is, de politikai meggondolásból mégis résztvesz hivatalosan az ünnepen. Ennek a politikai belátásnak, melyet a németek most annyira hangsúlyoznak, széles háttere van. Lapunk már ismételten foglalkozott német birodalmi gazdasági köröknek az Alduna környékén tervezett térfoglalásával és az ennek fejében Romániának nyújtandó nagyobb kölcsönnel. A Maniu-kormány teljesen a német orientációhoz szegődött. Az illuzórikus francia barátság nem biztosíthatja a kormány megmaradását és megszilárdulását, mert hiszen a franciáknál minden lépését elgáncsolhatják Bratianuék a maguk régi és belső összeköttetésekkel. Maniuék, hogy pénzhez jussanak, kénytelenek voltak egykori politikai barátaik, az erdélyi szász képviselők közvetítéséve] Németországhoz fordulni, a kölcsönt onnan biztosítani és a jövőre támaszt onnan keresni. A német segítség .sokkal többet jelentene nekik, mint a kisantant támogatása, még akkor is. ha a kisantant megmaradna a francia orientáció mellett. Csakhogy maga az egész kisantant is német orientáció irányába sodródik, bármit hirdet is a nyilvánosság előtt. Csehország egész gazdasági élete a német birodalomtól függ, Délszlávia a maga szanálását csak Németországtól várja s így Románia nemcsak hogy nem marad elszigetelten a maga német politikájával, hanem valósággal hivatalos képviselője lesz Németország felé az egész kisantantnak. Valószínűleg formailag is megkötik errevonatkozólag az egységet a kisantant május 20—22-áre egybehívott belgrádi konferenciáján. Kisantantszerződés tudvalevőleg nincsen, hanem csak különkülön szerződtek egymással a tagállamok és csak most fogják megkötni az egységes szerződést, ez a szerződés valószínűleg a francia politikával való tényleges szakítást jelenti Dé'keleteurópában. A Maniu-kormány csak úgy tarthatja magát odahaza, ha külföldi kölcsönt kap, ezt pedig megkapja Németországtól. De befelé is támaszra van szüksége a liberális érdekeltség önös politikájával szemben. Bár ellenzékben vannak Bratianuék, a hadsereg és a diplomácia s az egész pénzügyi szervezet máig is kezükben maradt. Maniuéknak jövője csak abban az esetben lehet, ha a német szövetséggel gazdasági és katonai erőt biztosítanak maguknak Bratianuék minden buktatási kísérletével szemben. Hogy az aldunai területátengedés ügye miféle feltételekhez van kötve, pontosan nem ismerjük, de ha sikerül ez a nagy terv, óriási jelentőségű mindkét félre: a Maniu-kormány végleg megerősödik az uralmon és lehetetlenné teszi Bratianuék visszatérését, másfelől Németország nem szorul amerikai magbehozatalra, saját terménypiacot épít ki magának, s nem válik az amerikai tőke vazallusává. Franciaország középeurópai vezetőszerepe teljesen megszűnik e terv sikerülte esetén, Anglia pedig kénytelen lesz tétlenül nézni, hogy jut a Dunán keresztül közvetlen kapcsolatba egyetlen óriási ellensége, az orosz szovjet, legnagyobb ipari vetélytársával, Németországgal. Ennek a grandiózus tervnek mozgatói pedig az erdélyi szász politikusok. Ők tehát igazán örömmel vehetnek részt 20-án a gyulafehérvári hétországra szóló ökörsütésen. • HÍREK 4 Apponyi Albert gróf Kaposvárott A Magyar Külügyi Társaság elnöke, Apponyi Albert gróf, a társaság vidéki előadássorozatán vasárnap Kaposvárott tartott előadást, amelyet a Magyar Nemzeti Szövetség somogymegyei köre rendezett. Apponyi Albert grófot, a Külügyi Társaság elnöksége részéről elkísérte Kratochwill Károly altábornagy, Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök, Gömöry-Laiml László, Gerevich Zoltán külügyminiszteri tanácsosok és Radisics Elemér igazgató. Az állomás előtt a megye és a város teljes vezetősége és nagyszámú közönség várta Kaposvár díszpolgárát. Apponyi Albertet először Fischer Ferenc főispán üdvözölte, majd egy magyarruhába öltözött kislány ibolyacsokrot nyújtott át az ősz államférfinak. Vétek György dr., Kaposvár polgármestere üdvözölte Apponyi Albert grófot, aki röviden válaszolt az üdvözlésre, majd a város nógyesfogatán a lelkesen éljenző közönség sorfala között hajtatott be a vármegyeházára. Délután fél 6 órakor zsúfolásig megtöltötte a közönség a Városi Szinház nézőterét. Az előadás előtt Tallián Andor ny. alispán üdvözölte meleg, szívből fakadó, színes szavakkal Apponyi Albert grófot és üdvözölte a Külügyi Társaság megjelent tagjait is. Bevezetőül Eöttevényi Olivér tartott előadást a Magyar Külügyi Társaság céljairól és feladatáról, különösen hangoztatva, hogy a magyar propagandának legfontosabb feladata a külföld közvéleményének megfelelő tájékoztatása Magyarország mai helyzetéről. Példákkal illusztrálta, hogy az utódállamok e tekintetben a háború előtt még sokkal rosszabb helyzetben voltak és szívós munkával alig néhány éven belül sikerült a nagyhatalmak véleményét, szimpátiáját maguk felé fordítani. Eöttevényi előadása után Apponyi Alber gróf állott fel szólásra, akit a közönség percekig tartó zúgó tapssal fogadott. A gyönyörűen felépített nagyszabású beszéd, — mely a magyar külpolitika minden ielentősebb problémájára kiterjeszkedett s melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk — látható mély hatást keltett a hallgatóság soraiban. Este a városi Kaszinó helyiségeiben díszvacsora volt Apponyi Albert gróf tiszteletére, amelyen az ünnepelt a főispán üdvözlő szavai után előadásának kiegészítéséül kifejtette, hogy Magyarországnak, mint kis államnak még abban az esetben is, ha a revizió útján teljesednének jogos kívánságai, igen nehéz helyzetben lesz külpolitikai szempontból,