Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 11. szám - René Brunet a kisebbségi kérdésről

Magyar Külpolitika 16//. szám mert egyfelől nincsenek hatalmas fajrokonai, amely fajrokon nemzetek expanziós politikájának nyúlványaként szerepelhet és földrajzi helyzete is olyan — lévén a közgazdasági forgalom országútjainak egyik legfontosabb csomópontján — hogy állandó ütközője ellenséges érdekeknek. A külső nehézséget a belső egyetértés fokozásával és az erők konszolidációjával kell ellensúlyozni, hogy a kvalitás pótolja ami hiányzik a kvantitásban. Acélos jellemű, erős nemzedék falanxja legyen ^ az ország, amely nem bánt senkit, de amelynek megtámadását nála hatalmasabbak is meggondolják. A revíziót nem szabad összeköttetésbe hozni oly problémákkal, amelyek elválasztanak bennünket, a revízió szent jelszava alatt dugárút becsempészni nem szabad és elveink, valamint meggyőződéseink fenntartásával kell egyesülnünk a nagy cél érdekében. Louis Villát francia egyetemi tanár Budapesten Louis Villát dr., a besanconi egyetem tanára, Besaneon város h. polgármestere szerdán este Apponyi Albert grófnak, a Külügyi Társaság elnökének meghívására Budapestre érkezett hosszabb itt tartózkodásra. Nevezett május 16-án tartotta meg a Külügyi Társaságban első előadását, amelyre legközelebbi számunkban bővebben visszatérünk. Krisztics Sándor dr. előadása a Magyar Tudományos Akadémián Az Akadémia II. osztályának hétfői ülésén Krisztics Sándor dr., a pécsi egyetem tudós professzora, mint vendég, „Van-e nemzetközi jogi feltétele a békereviziónak ?" címimel rendkívül figyelemreméltó előadást tartott, amelyből közöljük az alábbi érdekes részt: A békekonferencia a népszövetségi alkotmány 19.§-ával kapcsolatban kimondta, bogy: „A Nemzetek Szövetségének a közgyűlése időnkint felhívhatja a Nemzetek Szövetségének tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetik." Ez a szabályozás, legyen bármilyen homályos és bizonytalan, mégis a rebus sic stantibus clausula a békeszerződésekben. Abból a körülményből, hogy az eljárás nincs szabályozva, hogy miképpen kell a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének az ajánlást kimondó határozatot meghozni, az következtethető, hogy itt hivatalból történő állandó észlelésnek kellene tulajdonképpen folyamatban lenni, mely külön eljárást nem is igényel. Ma azonban éppen ellenkezően, a Nemzetek Szövetsége maga nem vizsgálja meg a veszedelmes állapotot, hogy megoldást találjon, hanem csupán azt a gyakorlatot követi, hogy valamely tagjának bejelentésére a közgyűlés háromtagú bizottságot választ, mely megállapítja, hogy a helvzet a világbéke szempontjából ténvleg veszélyes-e, vagy sem és előterjesztése alapján a közgvűlés a mai szokás szerint egyhangúan dönt, hogy az érdekelt államokat felszólítsa-e bizonyos állapotok megvizsgálására. Ha Csonka-Magyarország ma a Nemzetek Szövetségéhez fordulna s a 19. §. alapján a trianoni békeszei-ződés által teremtett állapot tarthatatlanságára hivatkozva, kérné annak megváltoztatását, úgy a Nemzetek Szövetségének közgyűlése háromtagú bizottságot választana annak megvizsgálására, hogy a magyar helyzet valóban veszedelmes-e a világbékére s fennforog-e figvelmeztetés szüksége. Ha a hármas-bizottság úgy találná, akkor a Nemzetek Szövetségének közgyűlése egyhangúan kellene, hogy döntsön, hogy felszólítsa Magyarországot és az utódállamokat, vagy az eayik utódállamot, hogy egymáshoz való, veszedelmes viszonyukat újból vizsgáljak meg. Ha csakis az érdekelt felek között indulnának meg a tárqyalások és azok nem vezetnek eredményre, akkor mi s&m foa történni, mert a nagynehezen létreiött felszólításhoz nem fűződik szankció. Viszont ha a szerződést aláíró összes 16 állam között indulna meg az ajánlás alapján a tárgyalás, akkor, ha csak egy állam szembehelyezkedik a szerzödésváltoztatássai. melyhez a Nemzetek Szövetsége közgyűlésén már hozzájárult, úay ismét megakadna a helyzet tisztázása. Mindenesetre kockázatos dolog volna az adott bizonytalanság közepette, míg a 19. §. hiányai oly nagyok, még kísérletezni is. A 19. §. egyébként összes hiányai mellett szembeállítva a 10. és 11-ik szakaszokkal, melyek a névszövetségi tagállamok területi épségéről szólnak, bizonyos ellentmondást is tartalmaz. Nincs kétség, hogy a párizskörnyéki békeszerződésekben belefoglaltatott a clausula rebus sic stantibus s a nemzetközi jog jövőjéért, fejlődéséért hangzik el minden mondat, melyben a 19. §. kifejlesztéséről van szó. Amily mértékben fog ezután érvényesülni a jog a hatalom helyett a müveit nyugat népei között, oly mértékben fog a klauzulának érvényesítése körüli eljárás mind pontosabb formát ölteni, hogy valóban az igazság záradékává, váljék minden nemzetközi szerződésben. A müncheni Német-Magyar Társaság megalakulása Május 6-án ünnepélyes formák között ment végbe a Német-Magyar Társaság alakuló ülése, melyhez a meghívókat száztagú előkészítő-bizottság küldte széjjel. E bizottság névsorában Held miniszterelnök és több minisztertársával az élén a bajor közélet legkimagaslóbb tagjait találjuk, köztük az állami és városi hatóságok, a képviselőház, egyetemek és tudományos társulatok, végül természetesen a magyar kolónia vezetőtagjait. Az újonnan alakult Társaságnak elnökévé egyhangú lelkesedéssel Dieminger Ede kereskedelmi tanácsos, városi tanácsnok választatott meg, másodelnök Mierka Alfréd nyug. m. kir. tábornok, harmadelnök pedig Götz kereskedelmi minisztériumi tanácsos lett. A Társaság pénztárnokai: Hergt dr., a Disconto-Gesellschaft müncheni fiókjának vezérigazgatója és Edenhofer kereskedelmi tanácsos, titkárai pedig Lenz dr. egyetemi asszisztens és Winkler Ferenc dr. ny. m. kir. főhadnagy. Az alakuló ülés után, melyre München város vezetősége a városházai nagy Ratstrinkstube-ját bocsátotta rendelkezésre, számos meghívott vendég előtt a budapesti egyetem német lektora, Göttling Hans dr. Magyarország tudományos életéről tömör, világos áttekintésben, minden fontosabb mozzanatot felölelő előadást tartott, mellyel nagy tetszést aratott. Végül az újonnan alakult Társaság vezetőségének, valamint az előadónak Velics László magyar konzul mondott meleg szavakban köszönetet. Lengyel mezőgazdák magyarországi tanulmányútja A közel jövőben mintegy harminc főnyi mezőgazdából, nagybirtokosból, állami, városi tisztviselőből és egyéb közéleti tényezőből álló lengyel kiránduló társaság érkezik Budapestre a sziléziai, (krakkói, lembergi és poseni vajdaságokból, hogy megtekintsék az állami és nagyobb magánméneseinket s mezőgazdasági viszonyainkat tanulmányozzák. A lengyel kiránduló társaság vezetését, a földmívelésügyi minisztérium illetékes szakosztályaival, valamint az IBUSz-szal egyetértően, a Magyar Külügyi Társaság vállalta. KÖNYVESHÁZ Felsőolaszország A Lloyd könyvek kiadóvállalata most bocsátotta közre Felső-Olaszországot isimertető útikönyvét, amely méltán sorakozik az eddig Svájcról és a francia Riviéráról megjelent oly kitűnően bevált útikönyvei mellé. 490 oldalon tárgyalja élvezetes stílusban, szakavatott tollal mindazt, amit az utasnak tudnia kell, ha nemcsak szemével, hanem egész lelkével óhajt gyönyörködni Felső-Olaszország természeti és művészeti kincseiben. A könyvet 200 kép, valamint néhány gyönyörű mélynyomású melléklet díszíti és 12 térkép teszi könnyen kezelhetővé. A kiadóvállalat elismerést érdemel, hogy az idegennyelvű ^ lexikonszerű útikönyvek stílusával szakított s így olyan útikönyveket adott az utasok .kezébe, amelyek nemcsak tanítanak, hanem egyúttal gyönyörködtetnek is. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelő, kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgatók: Ilenczfalvi SZÁSZ ÖDÖN és Nemesrétyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)