Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 11. szám - René Brunet a kisebbségi kérdésről

Magyar Külpolitika . 14 . //. szám érdekesebb azonban az eredmény megállapítása, az, hogy Moszkva megint magának ártott ezzel a forradalommal, Poroszország, Bajorország és Hamburg szabad állam törvényesen feloszlatta és eltiltotta a vörös frontharcosok, a vörös ifjúmunkások és a vörös tengerészek kommunista szervezeteit, s valószínűleg a birodalom többi országa is követni fogja a jó példát. De az igazi csapást nem ezzel adja meg Moszkvának a Német Birodalom, hanem egy gazdasági jellegű intézkedéssel: a gyufa vámjának felemé-' lésével. A gazdasági fegyverek hatásosabbak ma, mint a politikaiak, illetőleg a gazdasági retorziók egyúttal politikaiak is. A gyufa nemzetközi jelentőségével nemigen szokott a sajtó foglalkozni, pedig kezd olyan fontos lenni a nemzetközi életben ez a közszükségleti cikk, mint a petróleum kérdése. Az orosz szovjet otthon pusztulni hagy mindent, de teljes erővel dolgozik olyan cikkek előállításával, amelyeket külföldre vihet, hogy igy idegen valutát és devizát gyűjthessen. Külföldi pénzszerzésnek két főeszköze a petróleum és a gyufa. Mind a kettőt néha áron alul is adja, csakhogy vagy pénzhez jusson, vagy piachoz. Ez az úgynevezett kereskedelmi bevezetési rendszer. A gyufaháborút csak Németország területén vívhatja meg, mert a svéd gyufatröszt már monopóliumot szerzett a francia, a magyar, az egész balkáni piacon és a tengerentúli államok nagyrészében. Kreuger Iván svéd gyufagyáros a világ egyik legnagyobb hatalmassága lett a gyufából és a gyufán keresztül most már az ércpiacra is próbálja rátenni kezét. Csak Németországban nem tudta még keresztülvinni a gyufamonopóliumot, de itt is megszerezte a német gyufaszindikátus érdekeltségének 50 százalékát, a valóságban pedig a német gyufagyártás többsége a kezében van, mert a szindikátuson kívül álló néhány gyárban is szerzett részesedést. 1928 utolsó negyedében döntő lépéssel a szindikátuson kívül álló összes gyárakat felvásárolta és megszüntette ezekben a gyufagyártást, úgy, hogyha formálisan nincs is gyufamonopólium Németországban, a valóságban a svéd gyufatröszt itt is megszerezte a monopóliumot. így állt a helyzet újévkor. Akkor egyszerre megmozdult a szovjet és német területen vette fel a harcot a svéd gyufával, illetőleg gyufatröszttei. Előzőleg felgyüjtött óriási tartalékait a télen a német piacra vetette. Németországban mindössze 25 százalékos a gyufa beviteli vámja, s ezt megbírta az OTOSZ gyufa, mely különben sem azonnali nyereségre akar dolgozni. 1929 első negyedében 26.000 láda orosz gyufa érkezett Németországba, holott a piac felvevőképessége ennyi idő alatt mindössze 42.000 láda. Ezt a szükségletet a német gyufa-szindikátus, illetőleg a mögötte álló tröszt látta volna el. Az olcsóbb orosz gyufa, ha nem is tudta rögtön kiszorítani a szindikátus gyufáját, de szakértők számítása szerint már az első évnegyedben 20 százalékot vett igénybe a német gyufafogyasztásból. A többi raktári árú. Fő bevezetője az orosz gyufának az úgynevezett „Edeka" szervezet, melyhez 415 kereskedelmi bevásárló szövetkezet tartozik, kereken 30.000 elárúsítási üzlettel. Ez vette át még tavaly a német gyufatröszt termelésének 15 százalékát. A szindikátus most kizárta a további gyufaellátásból az ,,Edekát". A német gazdasági körök éppen olyan jól tudják, mint a német belügyminiszter, hogy a májusi forradalmat a szovjet rendeztette. A belügyminiszter ki is jelentette ezt a maga részéről a parlamentben, viszont a gazdasági szervezetek erős akciót indítottak meg a kormánynál, hogy emelje fel a gyufa beviteli vámját. Nemzetközi nehézségekbe nem ütközik ez a felemelés, mert hiszen kizárólag Svéd- és Oroszországot érdekli, a svéd gyufatröszt azonban birtokon belül van a gvufaiparban Németország területén. Eddig sem szállított közvetlen Svédországból. A jóvátételi szakértői tárgyalásokon a német képvisel úgyis feltételül tűzte ki, hogy adjanak szabad kezet Németországnak a vámkárdssben, hogy fizetőképessége eme^edhessék. BelföMi nehézségei sem igen lesznek a vámemelésnek, s így mindenféle hatástalan cVplomáciai jegyzékezgetés helyett Németország egyszerűen lehetetlenné teheti Oroszország második legnagyobb kiviteli cikkének Németországba való bejutását és ezzel valósággal kizárja az orosz gyufát a világpiacról. A máiusi zavargásokra olyan hatásos felelet ez, melyet Moszkva aligha fog egyhamR1: elfelejteni. Nagyrománia jubiláris ünnepéhez Miért nem vesz részt az erdélyi német-párt a román hivatalos ünnepen ? — A kisantant szakit politikával, hogy a németek felé orientálódhassék ? M

arosvásárhelyt 1918 november 30-án, tehát egy nappal a gyulafehérvári román népgyűlés előtt a székelység tiltakozott Erdély elszakítása és román megszállása ellen és ezt a tiltakozást megismételte december 22-én a kolozsvári erdélyi nagygyűlés, közvetlenül a román csapatok bevonulása előtt. így a gyulafehérvári csatlakozás csak az erdélyi románság csatlakozását jelenti, ezt sem a maga egészében azonban, mert igen erős párt volt a románság közt is, mely tudni sem akart a Romániához való csatlakozásról, mert sejtette, hogy a csatlakozásból bekebelezés és gyarmati sors lesz, mint ahogy az be is következett. Az 1918 végén bekövetkezett általános európai felfordulásban Magyarország akkori teljes vesztegzárja idején Európa előtt észrevétlen maradt ennek a két erdélyi tiltakozó gyűlésnek a határozata, s ellenségeink gondoskodtak róla, hogy csak a gyulafehérvári csatlakozó népgyűlés hangja nyerjen publicitást. Ennek a népgyűlésnek a határozatából kovácsoltak Bratianuék politikai tőkét és jogalapot Erdély birtoklására, amíg a zsákmány nem volt biztos, azután azonban eldobták az álarcot, gúnyolódtak az egész csatlakozással s a kormány hivatalosan azt az álláspontot foglalta el, hogy Erdélyt nem önkéntes csatlakozás alapján szerezte meg, hanem az antanttal kötött előzetes szerződések és a fegyver jogán, így nem is kell semmi tekintettel lennie a