Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 3. szám - A BÉKEREVIZIÓ ÉS A KISEBBSÉGI KÉRDÉS

1928 február 1 val többé-kevésbbé számolt is. de ma már a belső nemzetiségi politikák kora lejárt. A békediktátumok korszakának maradandó és valóban fejlődést jelentő eredménye csakis a döntőbírósági eszmében és a nemzetközi kisebbségi jogban van. A magyar nemzet és a velünk együttélő más nemzetek viszonya immár nem egy belső politikának eshetősége, hanem nemzetközi jog és nemzetközi kérdés. Ne képzeljük azt. hogy tartósan lehet kisebb ségetlenes politikát csinálni és tartósan lehet olyan államokat fenntartani, melyek mondjuk — talán — kielégítették a nemzeti államalkotás princípiumát, de lényegükben nélkülözik az államfenntartó belső energiákat. Minden jel arra mutat, hogy a nemzetközi viszonyok jövő formája a döntőbíráskodás hegemóniája lesz. míg az államfejlődés új princi piuma többé nem a nemzeti elv lesz, hanem okos. belátó kompromisszum létesül a geopolitikai tényezők, gazdasági egymásrautalt ságok és az államfenntartásra alkalmas fajok között. De térjünk vissza a teóriákból a gyakorlat való világába. A békereviziót mai formájában, mai célkitűzéseiben nem tartjuk mindenben szeren esésnek. Etnográfiai alapon, ..kompakt magyar tömegek" jelszavával nem fogunk revíziót csinálhatni s ha meg is csinálják, az ár túlságosan nagy lesz érte. Hiszen a trianoni határokban éppen az az elképesztő, hogy merészen nyomul már a belső magyar medencében elhelyezkedett magyarság intakt testébe s ha el is ragad ..kompakt magyar tömegeket", hajszálpontosan követi azt a határt, ameddig az ellenséges ethnikumok szemmel látható települési vonala tart. Ezek a trianoni határvonalak az etnográfiai igazságtalanság jelszavával oly kissé tolhatók ki, hogy halaszt hatatlanul fontossá vált a magyar békereviziós mozgalom elméleti célkitűzésének megváltoztatása. Ne etnográfiai igazságtalanságról beszél jünk. mert nem jelent megoldást az. hogy a színmagvar Nagyszalonta visszakerül hozzánk, de Nagyvárad már etnográfiailag vitatható s Nauvvárad után Mezőtelegdnél le kell zárni az új határt etnográfiai alapon, mert ott már a románság külső települési vonalának ..kompakt tömegei" kezdődnek. Ugvanez a helyzet Aradnál is. hol a vármegve lakossága óriási többségében román lévén, megint ..kompakt román tömegeket" érintene a bé kerevizió s etnográfiai alapon Aradon túl már nem mehetnénk s ugyanezen az alapon kimaradna a Bánát, melynek voltak hoz zánk húzó egv helyes politika eredménye képen úira lehetnek kompakt sváb törne gei. de nincsenek kompakt magyar tömegei. A békereviziós mozgalom arra az alapra volna helvezendő. hogv ezen a területen, mikor az eííves nemzetek kompakt tömegeinek települését elhagyjuk az etnográfiai alapon. itt igazságos osztály nem tehető a nélkül, hogy egy másik nemzetnek éppoly jogos etnográfiai jogát ne sértené. A megoldás a nemzetközi döntőbíráskodás és a nemzetközi kisebbségi jogok korában már nem oly nehéz, mert az etnikumokat a kisebbségi jogok védik. Csak persze hatályossá is kell e jogo kai tenni s kiemelni a Tanács politikai jel legü garanciája alul s áttenni az egész kérdést a döntőbíráskodás jogkörébe. Ha ebből a szempontból nézzük a kérdési, úgy nem tehető kifogás az ellen, ha a román és tót nemzet egy része is idecsatoltatnék. mert számukra a nemzeti jogok — nemzet közileg és komolyan biztosítva volnának: viszont a magyar nemzet egy kézizálog birtokában nyugodtabban nézhetne azon test vérei sorsa elé. kik nem élvén a nemzettörzs közelében, egy idegen államban kénytelenek maradni. De ugyanakkor az egész nemzetközi kisebbségi jogrendszer kiegészítendő volna: kölcsönös garanciális paktumokkal. Ha így a hasonló nemzeti kisebbségekkel rendel kező államok kölcsönösen megállapodnának egymás kisebbségeinek megadandó jogok ban s az államszuverénitás bizonyos irányú korlátozásával ebben a nemzetközi ellenőrzést és a döntőbíróság illetékességét kikötnék s retorziós szakasszal zárnák le a megállapodásokat, a kisebbségi probléma sokban nyugvópontra jutna. A kisebbségi kérdésnek ez a mai krízise abból állt elő. hogy a mai államok struktúrája még nincs kellően átalakítva a kisebb ségi jogrendszerek befogadására s ezért idegen test még mindig a nemzeti jogrendsze rekben a nemzetközi kisebbségi jog. Aki az államfejlődést figyelemmel kísérte, annak kétsége a kisebbségi jogrendszer bukása iránt nem lehet, mert az örök fejlődés vette karjaira s viszi előre a maga lassú, de biztos útján. A nemzetek a maguk államát mindig különböző, a fejlődés mindenkori foka által megkívánt princípiumok szerint szervezték meg s mindig csak az a nemzet maradt meg. mely ezekkel a fejlődési princípiumokkal okszerűen számolt. A magyar békereviziós mozgalom kezdetén, nagy küzdelmek, nagy csalódások és nagy reménykedések előestéjén: ezt a problémát az ügy érdekében felvetni kötelességünknek éreztük. J 6 fi V JÓZSEF vendéglője Budapest, Ulll., Tauaszmezö-u. 7. sz. Igazi, kellemes józsefvárosi hangulat. Kitíinfí disznótoros vacsorák. Elsőrangú italok. SUflUND BUCHLER & COIYIP. EXPEDITEURS INTERNATIONAUX Budapest 27, Nádor-u. (Palais üe la Bourse)