Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - A jugoszláv - román kisebbségi egyezmény

Magyar Külpolitika és sem Európa, sem a világ nincsen tudatában, mi is történt voltaképen Magyarországgá!. Csak most kezd némileg derengeni a világ közvéleménye előtt, hogy Magyarország 300.000 négyszögkilométeréböl alig maradi meg 90.000 négyszögkilométer. Ma elsőrangú feladat, hogy Európa közvéleménye felvilágosíttassék és ha Európa annak idején megborzad! Lengyelország felosztása felett és ha Európa lelkiismerete soha el nem bírta ezt a 5. szám tényt és abban soha megnyugodni nem tudott, ám nem csekélyebb igazságtalanság történt a magyar nemzetlel, mely Európát védte állandó vérontás között az ozmánnal szemben. Ezt a feladatot, a világ lelkiismeretének felébresztését jól kell elvégeznie1 minden magyar embernek és a kisebb ügyek és gondok nem terelhetik el a figyelmet a kötelességtől, hogy minden fórum előtt állandóan követelnie kell az igazságot. 2 . A JUGOSZLÁV-ROMÁN KISEBBSÉGI EGYEZMÉNY írta ALBRECHT FERENC A

z a gondolat, melyet a Magyar Külpoli,. tika február 1-i számában a kisebbségi kérdés megoldásával kapcsolatosan felvetettem, t. i., hogy az az érdekelt államok kölcsönös garanciális paktumaival oldassék meg, az alábbiakból kitetszően gyakorlati megoldást is talált abban az egyezményben, melyet Románia és Jugoszlávia az egymás román és szerb kisebbségeinek iskolai jogainak biztosítására kötöttek. Természetesen ennek az egyességnek, mint minden nemzetközi megállapodásnak, meg volt a maga sajátos külés belpolitikai előfeltétele. A szerb kisebbség Romániában mindössze kerekszámban beszélve 00.000 lelket számlál, az összlakosság 0'4%-át teszi, a román kisebbség Jugoszláviában 74.000 főnyi. Nagyban, egészben egyénié) számú, fajsúlyú kisebbség mind a ketté), ha ehhez hozzávesszük azt a szoros politikai szövetséget, mely a kisantanton belül a két államot egymáshoz íüzi s azokat a közös érdekekel. melyei számukra ez a szövetség jelent, önként adódik a következtetés, hogy azt a súrlódási pontot, melyet közöttük a kisebbségi sorsban élő fajtestvéreink sorsa képez, ez úton akarták a lehetőségig eltüntetni. Az egyezmény szószerinti szövege1) a következő: I. A szeri), horvát és szlovén kisebbségi elemi iskolák nyilvános iskoláknak tekintendők a román királyságbán érvényben levő iskolatörvények alapján. A tanulókat kisebbségi tanítók vizsgáztatják és a nemzetiségi iskolák által kiadott bizonyítványok az állami iskolákban kiadottakkal egyenértékűek. II. A romániai Bánátban levő szerb, horvát és szlovén elemi iskolákban az előadás nyelve szerb. A romániai Bánátban levő szerb, horvát és szlovén kisebbségi elemi iskolák első és második osztályában az oktatási nyelv szerb. A harmadik osztálvban heti hat órán ál a román nyelvből nyernek oktatási a tanulók, azonkívül hetenként három órán a román h Az egyezményt a ..Magyar Kisebbség"" 1928 január 15-i száma alapján közöljük, mely azt a ,,Graiul Ronianesc" 1927. évi 11. számából velle át. királyság történelméből és földrajzából kapnak oktatási a tanulók. III. A hittant a tanító a gyermek anyanyelvén köteles tanítani, amennyiben azonban nincsen tanító, úgy a hittant a gyermek felekezetének a papja tanítja a gyermek anyanyelvén; IV. A szerb, horvát és szlovén kisebbségi elemi iskolák tanítóinak anyanyelve csak szerb lehel és ugyanahhoz a valláshoz kell tartozniok, mint az oktatásukra bízott tanulóknak, de román állampolgároknak kell lenniök. V. Mindazokon a helyeken, ahol legalább húsz iskolaköteles gyermek van, meg kell nyitni az iskolát, amelyben egy tanító tanít. Az iskola megnyitását a tankötelesek szülei kérik, a gyermekek nemzetiségél az anyakönyvi hivatal nyilvántartásából állapítják meg. VI. A román kormány gondoskodik megfelelő számú tanítóról, akik alkalmasak a szerb nyelv oktatására a romániai Bánátban levő szerb elemi iskolákban. A jelöltekéi a szerb anyanyelvű tanítók közül választják ki. VII. A szerb, horvát és szlovén kisebbségi iskolák tanítóinak illetményeit, valamint azoknak a gimnáziumi és szemináriumi tanároknak a fizetéséi, akiket az egyezmény nyolcadik szakasza felsorol, a román királyi kormány fedezi. A román kormány gondoskodik az iskolaépületekről és az iskolák fenntartását a román királyságban érvényben levő törvények alapján fedezik. A vegyes lakosságú községekben a község köleles az elemi iskola elhelyezéséről és a fenntartásáról gondoskodni. Az iskolára fordított kiadásokat a lakosság egyenlő arányban viseli. Azokban a községekben, ahol kisebbség él és egy iskola megnyitására elegendő számú tanköteles van, de nincs kisebbségi iskola, megfelelő épület és tanító, otl a nemzetiségi tanulók az államnyelvi iskolába járhatnak. De ha a tankötelesek száma nem elegendő a kisebbségi iskola megnyitásához, úgy a gyermekek kötelesek a román állami iskolába beiratkozni. VIII. A szerb, horvát és szlovén kisebbségi iskolák tanerőinek pótlására a temesvári lanítóképezdében tanszéket állítanak fel, amelyen kvalifikált tanerők szerb nyelven fogják tanítani a nyelvtant, irodalmat, a hitlant, metodikát, egyházi éneket és a gyakorlati tárgyakat. A tanítóképezde tiszteletbeli taná-