Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 1. szám - A délszláv adóválság
Magyar Külpolitika • 8 A DÉLSZLÁV A karácsonyi vakációra készülő délszláv parlamentben majdnem kormányválság állott be az adókérdés miatt. Es ha a kormánynak sikerüli is elodázni a válságot, a kérdés megoldva nincs. Már szó volt arról e lapok hasábjain, hogy a beterjesztett új költségvetés a beígért redukció helyett nagyobb a réginél, deficittel zárul és újabb kölcsönt kontemplál. Hozzájárul ehhez, hogy a kormány kijelentelte. hogy az 1919—24. évekről nem tud zárszámadást a parlament elé terjeszteni, a beterjesztett 1924 25-i zárszámadás meg két és félmilliárd dénárnyi összeg hovafordításáról nem tud beszámolni. A javaslatban továbbá alig van nyoma az adók kiegyenlítésének, holott ezt a kormány számtalanszor megígérte. Érthető ingerültséggel kezdte meg a parlament pénzügyi bizottsága a javaslat tárgyalását. Fokozta az ingerültséget az. hogy a tárgyalás elől a pénzügyminiszter külföldre utazott és a helyettes pénzügyminiszter, dr. Szpáhó Mehmed kereskedelemügyi miniszter, látható tájékozatlansággal helyettesítette öt. Az első válság a kormánykoalícióban jelentkezett. Az adók kiegyenlítésének félénk kísérletekéld a javaslat Szerbiára nézve is behozta az eddig ott ismeretlen jövedelmi adót. A túlnyomókig szerbiai képviselőkből álló radikális- és demokrata-pártok revoltáltak ez intézkedés ellen és a kormány kénytelen volt meghátrálni: a szerbiai privilégium meg maradi. Erre következett a második válság, melyei az ellenzék okozott. Ez azt követelte, hogy ha Szerbia nem tizet jövedelmi adót. ne fizesse nek az új részek se Erre azonban a kormány nem volt kapható, mert az elmaradó jövedelmi adó helyébe állítólag nem tudna más bevételi forrásokat találni, hantán azt ajánlotta, várjanak e kérdéssel az adók kiegyenlítéséről meghozandó törvény érvénybelépéséig. Miután azonban a kormány a választá sok idején azt ígérte, hogy ez a törvény már 1938 január 1-én érvénybe lép. most ellenben olyanokat kezdett beszélni, hogy 1930 előtt technikai okokból sem lehet semmi a dolgokból. Braum Ferenc viszont a zágrábi kereskedelmi és iparkamarában rámutatott, hogy a kataszteri törvény intézkedései szerint a földadó kiegyenlítése csak 1940-ben következik he. ennélfogva az a veszedelem fenyeget, hogy i kormány a közvetlen adók kiegyenlítését mind ki akarja tolni e terminusig: a Belgrád érdeked eddig mindig túlbuzgóan kiszolgáló Pribicsevics-párt javasolta, hogy 1928 január 1-vel szűnjék meg a jövedelmi adé) az új részeken is. Pribieseviesék e fellépése nagy konsternációl okozott és az a ve szély fenyegetett, hogy a kormánykoalíciónak az új részekről való képviselői válaszADÓVÁLSÁG tóikra való tekintettel kénytelenek lesznek megszavazni ezt a javaslatot, s így a kormány kisebbségbe kerül. A kormány tehát itt is meghátrált, mindössze annyit víve ki. hogy a jövedelmi adók ne mást. hanem egy évvel később szűnjenek meg. Kommt Zeit. kommt Rat. Kzzel a gyenge sikerrel vakációra küldték a Szkupstinát. Azonban az adóváltság egyállán nincs elintézve. A költségvetési vita meg döbbentő adatokkal szolgált arra nézve, hogy Belgrád kilenc év óta hogyan fosztja ki az új részeket. Kimulatták, hogy amíg Szerbiában egy Főre 407 dinár évi adó esik. Horvát országban 702. Szlovéniában 1035. a Vojvodinában 1119 dinár. Egy 400.000 dinárt érő és 50.000 dinárt jövedelmező ház után Szerbiában 7594 dinár adót kell fizetni, Horvátországban 30.000 dinárt! Kimutatták, hogy a lefolyt adók aránya tartományok szerint a következő: a Vojvodina 12. Szlovénia 10. Horvátország 7. Bosznia 5. Szerbia 3. Kimutatták, hogy 1919—1920 között 7,704 millió dinár egyenes adó folyt be az államkasszába, amiből Szerbiára (ideszámítva Macedóniát és Montenegrói is) esett 1,703 millió dinár, azaz 22%, holott Szerbia lakossága az összlakosság 35%-át, területe az összterület 42%-át képezi. Kimutatták, hogy Szerbiában az adóügyi bizottságok 4 tagja közül csak 1 az állam képviselője, 3 az illető községé, ellenben az új részek 13 tagu bizottságában 9 az állami megbízott és 4 az érdekelt községé. Hozzájárul ehhez, hogy takarékosság címén a kormány horvát középiskolákat szüntet meg és a zágrábi és laibachi egyetemeken óhajt fakultásokat megszüntetni Mindez az új részek lakosságában olyan hangulatot keltett, hogy a mindig opportunus zágrábi kereskedelmi és iparkamara is a revollálás határáig jutott (4. A kamara egyik tagja az adó (izélés teljes megszüntetését kívánta de a mérsékeltebi) álláspont is az adóknak tartományok szerint való kontingentalását kívánta és azt a nézetei fejtette ki. hogy nem szabad a dolgokat tovább tűrni, hanem ököllel kel! a/ asztalt verni. Mióta a R-ádics-Pribicsevícs-koalició megalakult, az új részek egységes frontjának kiépítését egyre többen kezdik sürgetni. Pribieseviesék ma ott állanak - bizonyára nem jókedvükből, hanem a közvélemény nyomása alatt — hogy federációval fenyegetőznek! Az új részek, úgy látszik nem hajlandók tovább tűrni rendszeres kifosztásukat. Rádics politikai balfogásai. Pribieseviesék közeli múltja, a szerbek ügyes taktikája, mellyel mindig sikerült az új részek egyik vagy másik pártját a szerb érdekek szolgálatába fogni, akadályai e front kialakulásának, de még a mint a legutóbbi tünetek mutatják, az elkeseredés Belgrád adópolitikája miatt már akkora.
