Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - A délszláv adóválság

1928 9 immár i hogy a legheterogénabb elemeket is egy táborba fogja hajtani. így alakulhat az "adókérdés miatt máról-holnapra federációs többség, mert amint Pribicsevics máris kifejtette, az állam unitarisztikus berendezése nem cél, csak eszköz és ha ez egy tartomány hegemé niája fentartása eszközének bizonyulna, ö is a centralizmus ellen lordul. Belgrád nem volna Belgrád, ha lemondana az új részek ki fosztásáról, viszont alig képzelhető el. hogy Jugoszlávia fenmaradhasson, hogyha az új részek egységesen tépnek fel Belgrád ellen. Mintha az új esztendő sajátságos meglepetéseket tartogatna Jugoszlávia számára. bj. MIRŐL BESZÉLÜNK PÁRISBAN? írta POHER BEXREFT LILLY (Paris) A

vez-vous des timbres antituberculeux? — Van-e Önnek a tüdővész ellen küzdök bélyegéből? — száll a kérdés szájról-szájra és körülbelül mindenki gyűjtéssel foglalkozik. Mozgósították az egész országot. De Páris vezet. A 18. kerületben néhány nap alatt hetvenezer frank gyűlt össze, a 10.-ben már a hatvanezret meghaladta az adakozók filléreiből torlódó vagyon, hogy a tüdőbetegek részére új szanatóriumok épülhessenek. Megmozdult az egész francia társadalom. Valamennyi elöljáróság termeiben megkezdte munkáját a bizottság és működik úgyszólván szünet nélkül. Jönnek minden politikai pártok emberei, szindikátusok, egyesületek, katolikus egyházférfiak, református papok, zsidó rabbi, royalisták és szocialisták árulják a nemzeti szinü bélyeget színházakban, kávéházakban, mozikban és kórházakban, az iskolában, ideán és pályaudvaron. A közönség alig veszi észre az óvatos olasz-francia közeledést, a geníi vitákat és nem törődik lengyel-litván viszállyal. A külföld távolabb van. mint valaha. Bár a francia kórházakban ápolnak szegénysorsú idegeneket is: egyetlen egy külíöldi testület sem mozdult meg Párisban — és egyetlen egy idegen sem jött a bizottság termeibe, hogy vásárolja a tüdővész ellen küzdők bélyegének füzeteit. De mégis vólt egy kivétel. A jótékonycélú hangversenyen egy szép olasz operaénekesnő is énekelt. Ilyen formában talán mégis megérzi majd a közönség az olasz közeledést. Mert a társadalmi politikának is megvannak a maga módozatai. . . \ Sorbonne amfiteátrumában magyar professzor — Hankiss János — tart előadási a magvar irodalomról. És egy fiatal francia lány. elragadtatva a/ előadott műfordításoktól, arra kér. mondjam meg neki. hol vehetné meg a magyar klasszikusok francia fordításait. Zavarbahozó kérdés ez. Jól ismerem Desbordes-Valmore Petőfi verseit, Jean de Bonnefon fordítását, mely újabban megjeleni, de már sehol sem kapható; Jean Girard Vörösmartyt fordította. Mit felelhettem a francia leánynak? Talán a magyar követségen útbaigazíthat iák? De félek tőle, hiába fordul bárkihez. Mikor csinálunk itl is magyar közeledési téma mégis <i Páris örökké felhős égboltozata alól min napsugaras tengerre vágyik. Bonapolitikát? jobban megszervezve. Talán irodalmi mozgalmak terén.'' 11a ugyan lemondtunk a távolodási politikáról. . . . De a legaktuálisabb Cőte d'Azur. Az influencás, nedves szürke, borús és dénkí az enyhe, — Menjen Korzikába — biztatnak parte lelkes honfitársai. Hyéres pálmasoros utcái vonzanak, telette Costebelle erdeje, ahol valaha Viktória angol királyné) töltötte a telet. A Cap Martin teker gős sétányait Erzsébet királyin") járta egykor. Quarqueyranne előtt az ernyősen terjeszkedő fenyők hajlanak a hullámok fölé. És az. Iles d'Or fenyveseiben nehézröptű ezüstszínű Iá cánok tanyáznak. Az ősrégi monda szerint a tündérkirály gyönyörű leányai váltak itt varázslatos szigetekké, amint az üldöző tengeri kalózok elől menekültek. Agay vörös sziklái mögött még a. dühíts vadkan túrja az erdei földet. A mimóza és a roppant eukaliptus-fák balzsamos lehellete fűszerezi a selymes levegőt. Ami illat és ábránd maradt még a sivár emberi lelkekben, az mind erre vonz, az aranyos napsugár felé. Az erdőben vadvirágok nyílnak, nincs tél és nincs pusztulás. Vájjon hány szegény tüdőbeteg jöhet majd ide. Európa édenkertjébe, a tüdővész ellen küzdők bélyegének mindenható kegyelméből? A KÜLÜGYI TÁRSASÁG tisztelt tagjaihoz! A Magyar Külügyi Társaság rendes tagjai a Magyar Külpolitikát évi 20 pengő tagdíjuk ellenében, a pártolótagok pedig évi 16 pengő pártoló tagdíj lefizetése ellenében kapják. Kérjük t. tagjainkat, hogy a tagdíja ' at annál inkább befizetni szíveskedjenek, mert a lapot ezentúl csak fizető tagjainknak tudjuk megküldeni! A Magyar Külügyi Társaság igazgatósága-