Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - MAGYAR KÉRDÉSEK A NÉPSZÖVETSÉG ELŐTT 1928-BAN

• 3 • December 76 kozással, hogy a Népszövetség tegye meg a kötelességét, egyúttal figyelmeztette a Tanácsot arra is, hogy a békeszerződés említett szakaszán kívül a Népszövetségi egyezségokmány 13-ik és 14-ik szakasza alapján is kötelessége, hogy a magyar-román vitás kérdésben a probléma lényegét illetően is állástfoglaljon és ezt magától külső formalitásokkal, szavazási trükkökkel vagy pedig az érdektelenség kinyilvánításával el nem háríthatja. És valóban a Népszövetség Tanácsa, igen kemény küzdelem után, szeptemberi ülésszakában újra napirendre tűzte a magyar-román ügyet és pedig abban a formában, hogy határozati javaslatában felhívta a két felet, küldjék ki mielőbb meghatalmazottaikat egy gyakorlati megoldás létrehozására. Egyidejűleg pedig a kérdés érdemi tárgyalását decemberi ülésszakára halasztotta. A magyar kormány képviselője elfogadta ezt a javaslatot. Mint ismeretes, Magyarország kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy jogainak és elvi álláspontjának fentartásával hajlandó a románokkal méltányos gyakorlati megegyezés létesítése céljából közvetlenül tárgyalni. Elégtétellel és hálával állapíthatjuk meg, hogy a magyar küldöttségnek, elsősorban Apponyi Albert grófnak bámulatraméltó erőfeszítéseit siker koronázta, mert azt az ügyet, amelyet a románok minden erővel eltemetni igyekeztek és a júniusi határozattal eltemetni hittek, sikerült újra a Népszövetség Tanácsának napirendre tűzetni. Ezzel növekedtek az esélyek a közvetlen megegyezés sikerére is. A közel jövőben meg is fognak indulni a magyar-román tárgyalások az ú. n. gyakorlati megoldás megtalálására. Hogy ez sikerüni fog-e vagy nem, azt e pillanatban nehéz volna megmondani. Feltétlenül visszamarad azonban a magyar nép emlékezetében, hogy a legyőzött államoknak írásban lefektetett minden kétséget kizáró jogaikért is szívósan, éveken át kell küzdeniök és hogy ezek még messze vannak az annyiszor hangoztatott egyenjogúságtól, amely a Népszövetség tagjai között fenn kellene, hogy álljon. Küzdelem a szellemi vesztegzár ellen A másik küzdelem a Népszövetség szeptemberi közgyűlése alkalmával zajlott le, hogy kivívjuk a magyar szellemi termékeknek az egyes utódállamok területén a többi népek szellemi termékeivel való egyenjogúsítását. A magyar külpolitika lényeges feladatai közül való, hogy lerombolja azokat az akadályokat, amelyekkel az egyes utódállamokban élő magyar testvéreinket el akarják vágni a magyar kultúra szellemi forrásaitól. Ez érdeke a szellemi munkák termelőinek, mert részükre a felvevőpiac kibővítését jelenti és érdeke az elszakított magyarságnak, mert csak így tudja érvényesíteni nemzeti kultúrájára és továbbfejlődésének eszközeire vonatkozó szerződésekkel biztosított jogait. A Népszövetség Vészi József magyar delegátus fáradozásainak eredményeként határozatilag ki is mondotta, hogy a könyvek (időszaki sajtótermékek) terjesztésének problémája rendkívül fontos és kifejezte azt az óhaját, hogy azok az akadályok, amelyek a tudományos művek és szaklapok forgalmát korlátozzák, a lehetőség határáig megszüntettessenek. Ez a határozat egyrészt intés egyes szomszédaink részére, másrészt szilárd alap, amelyen megállva, tovább kürdhetünk a magyarság kultúrjogainak érdekében. A szentgotthárdi incidens Most rátérhetünk Magyarország népszövetségi ügyeinek második fejezetére. Ez a fejezet foglalja magában az ú. n. szentgotthárdi incidenst, amelynek folyamán teljes erővel kellett védekeznünk a titkos és nyílt rágalom minden eszköze ellen. A világsajtóból eléggé ismeretes, hogy január 1-én a magyar határon felfedeztek egy gépfegyver-küldeményt, amely minden kétséget kizárólag csempészett árú volt. A kisantant azonnal felhívta a magyar határon megakadt gépfegyverekre a Népszövetség Tanácsának a figyelmét, amely márciusi ülésszakában foglalkozott is az incidenssel és Hollandia, Chile és Finnország képviselőiből Az ország első faiskolája UNfKTÁRI lÓlSIf tlllll A /A T Budapesti irodája: Vlv ANDüAltW ílf #4. Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket Ingyen küld