Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - A cseh tartománygyülési választások. A választók itéltek: elitélték azokat a pártokat, amelyek kisebbségi sorsukat feledve támogatták a cseh nacionalizmust

Magyal Külpolitika • 4 • 24. szám bizottságot alkotott, hogy megvizsgálja az esetet. Ellenségeinket ez nem elégítette ki, s az estet ürügyül felhasználva, mindent megkísértettek, hogy a trianoni békeszerződés 143-ik szakaszára való hivatkozással kutató bizottságot küldhessenek Magyarországra az eset kivizsgálására. Ez a törekvésük meghiúsult. A fentemlített hármas-bizottság azonban komolyan és behatóan megvizsgáltatta a küldeményt és a küldemény lefoglalása körül lejátszódott eseményeket és jelentése alapján a Népszövetség Tanácsa júniusi ülésszakában napirendre tért a sok felesleges izgalmat okozott incidens felett. * Semmi sem világít rá olyan élesen a Népszövetség lényegére, mint a Népszövetség különböző szerveinek magatartása 1928-ban a magyar ügyekkel szemben. S bárki előtt világossá válik, hogy a Népszövetség politikai és jogi elemekből mesterségesen összerakott hibrid intézmény. Szerveinek minden megnyilatkozása ezeknek az elemeknek játéka, csoportosulása és fokozatos felülkerekedése. Még kiforratlan intézménnyel állunk tehát szemben, amelynek jövője attól függ, vájjon el tudja-e egymástól intézményesen választani jogi és politikai elemeit, megelégszik-e a politikai hatalommal Genfben, illetve átadja-e a jogi hatalmat a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságnak? A magyar külpolitika idejében felismerte ezt a helyzetet és ahhoz a Népszövetséggel szemben tanúsított magatartásában helyesen alkalmazkodott. Ha pedig a Népszövetség vezetősége Magyarországnak szemrehányást tesz, hogy nem tud vagy nem akar beleilleszkedni az ú. n. „népszövetségi szellembe", ez csak azt bizonyítja, hogy a Népszövetség nem tud vagy nem akar a saját lényegével tisztába jönni. A lefolyt esztendő mérlege szerint a Népszövetség 1928-ban Magyarország életbevágó kérdéseinek érdekében úgyszólván semmit sem tett, viszont Magyarország magatartásával, állandó és komoly tárgyilagos figyelmeztetéseivel a Népszövetség helyes irányba való fejlődését, tehát fennmaradását lényegesen előmozdította. Magyarország kis állam, lehet, hogy intő szava nem ér el a Népszövetség urainak füleihez. Lehet, hogy magatartását természetes elégedetlenségével fogják magyarázni. Mindazonáltal az elvetett mag nem hullott egészében terméketlen sziklára, amint azt a Népszövetségi közgyűlés legutolsó ülésszakán tapasztalhattuk, amelyen komoly és az emberiség általános érdekeit tekintetbevevő nemzetek államférfiai is csatlakoztak Magyarország intő szavaihoz, amelyek abban foglalhatók össze, hogy a Népszövetség életében elkövetkezett az idő, amikor fennmaradása érdekében gyökeres reformokra kell gondolnia. A CSEH TARTOMÁNYGYÜLÉSI VÁLASZTÁSOK A választók ítéltek: elitélték azokat a pártokat, amelyek kisebbségi sorsukat feledve támogatták a cseh nacionalizmust \ Magyar Külpolitika legutóbbi száma részletesen ismertette, hogy a cseh-tót köztársaság mai közigazgatási beosztását alkotó négy tartományban milyen politikai pártok álltak ki a küzdőtérre a december másodikára kitűzött tartománygyűlési és járási képviselői választásokon. Ezek a választások azóta, december első vasárnapján rendben le is folytak, s most alkalmunk van alábbiakban beszámolni a küzdőpártok által elért eredményről : Az egész köztársaság területén 6 millió 474 ezer szavazatot adtak le, ebből 3 millió 91 ezer esett a kormánypártokra, 3 millió 383 ezer az ellenzékre. Még egységes kormánypárt mellett is elhatározó, lesújtó vereséget jelent az ilyen eredmény, hát még a cseh államban, ahol hétfejű a kormány pártja és a hét közül három párt csak alkalmilag szövetkezett a csehekkel anyagi előnyökért és személyi érdekekért. Éppen ez a három párt szenvedte most a legnagyobb vereséget: Hlinka tót néppártjából 163 ezer szavazó tántorodott el az 1925. évi általános választások eredményéhez viszonyítva. A kormánykoalícióban szintén résztvevő német keresztényszociálistapárt is vesztett 38 ezer, a német gazdaszövetség pedig 18 ezer szavazatot. A választók ítéltek és elítélték azokat a pártokat, amelyek kisebbségi sorsukat feledve, támogatására jöttek a türelmetlen cseh nacionalista pártoknak. A polgári pártok összesen 3 millió 780 ezer szavazatot kaptak, a marxista pártok pedig 2 millió 676 ezer szavazatot, vagyis a cseh államban nagy többségben vannak a nem osztályharc alapján álló rétegek, tekintet nélkül arra, hogy támogatják-e a kormányt vagy ellenzékben vannak. Még egy tanulságot vonhatunk le az általános eredményből: a klerikális pártok szavazatai is nagyon megfogytak: a cseh néppárt — bár Hlinkáék rovására némileg felduzzadt a Felvidéken — odahaza 118 ezer szavazatát vesztette el. Sokat vesztett a német keresztényszociálista, a német nemzeti, s a cseh és német iparospárt is, ellenben roppant megerősödött a cseh szociáldemokraták, a cseh