Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - VARSÓ

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 24. szám 1928 december 16 TARTALOM Oldal Varsó *. i Magyar kérdések a Népszövetség előtt 1928-ban 2 A eseh tartomány gyűlési választások 4 Az osztrák elnökválasztás 6 Kendi Finály Gábor: A dákok és Ausztria ... 7 Gonda Henrik: Tengerkutató iskolahajót! . . . 9 Kölcsönösségi alap a kisebbségi jogok terén . . 10 Rovatok n Gyulay Tibor: Görögország és Magyarország kereskedelmi forgalma 75 Melléklet: 1. Tamás András: A románok aknamunkája a békekötés előtt Amerikában 19 2. A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése 24 VARSÓ "WÍT alkó Lajos magyar külügyminiszter és * * Zaleski gróf lengyel külügyminiszter varsói találkozása a magyar külpolitikai életnek eseménye volt. Folyamatos kiépítése annak az irányzatnak, aemlyet a hivatalos magyar külpolitika évek óta folytat, amelynek eredményekép békéltető döntőbírósági szerződést kötöttünk már Ausztriával, Svájccal és Olaszországgal*) s amely folyamat második szakaszaként most kölcsönösen aláírták és kicserélték az illetékes felelős tényezők a lengyel-magyar választott bírósági szerződés eredeti példányait is. Két ország politikáját adott helyzeti koefficiensek szabják meg. Az újonnan feltámadott Lengyelország külpolitikájának irányát is az ország politikai, földrajzi és közgazdasági helyzete, nem pedig az esetleges szimpátiák szabják meg s ha ezek az erőtényezők ma még nem futnak párhuzamosan azokkal a tényezőkkel, amelyek viszont a magyar politikát irányítják, az az ünnepélyes forma, amellyel a szerződést aláírták, az a szívhez szóló szeretetreméltó fogadás, amelyben a magyar minisztert és kíséretét Varsóban ré*) Legutóbb pedig Finnországgal. szesítették, bíztató tünetei egy jobb jövőnek, bíztató tünetei annak, hogy a hagyományosnak mondható magyar-lengyel barátság, amelynek gyökerei hosszú évszázadokra viszszamenően személyi, politikai és kulturális kapcsolatokban gyökereznek, előbb-utóbb mindkét ország hasznára ismét testet ölt. Megerősítik feltevésünket a magyar-lengyel kereskedelmi szerződés revíziójára irányuló tárgyalások kedvező menete, amely tárgyalások során magyar részről egynéhány tételnél sikerült előnyöket kivívnunk. Ezek az engedmények a Lengyelország felé irányuló gazdasági forgalmunk intenzívebbé tételére és fejlesztésére alkalmasak, egyúttal bizonyságai annak, hogy lengyel részről is megvan a komoly szándék a két ország gazdasági kapcsolatainak kimélyítésére. Politikai megértésnek mindig gazdasági megértés az előfeltétele, de éppen úgy tényezője a megértésnek a kulturális kapcsolatok létesítése s e tekintetben óhajtandónak véljük, hogy mind magyar, mind pedig lengyel részről minél gyakrabban látogassanak el egymáshoz nagyobb csoportok, amelyek a személyes érintkezés melegségével és közvetetlenségével mindennél alkalmasabban előkészíthetik a politikai megegyezés kötésére is alkalmas légkört. A hivatalos pohárköszöntők a diplomáciai hagyomány szabta feszesebb korlátok között mozogtak. De Lengyelország a közvéleménynek a magyar sajtóban megnyilvánuló hangjából megtudhatta, hogy a magyar minisztert nemcsak a hivatalos delegáció kísérte, de kísérte az egész magyar társadalom szimpátiájának érzése, minden hivatalos akciónak legbiztosabb támasza. Az igazságosság elve volt a két nemzet évszázados barátságának záloga, mondotta a lengyel külügyminiszter. Az igazságosság elvét csúfolták meg a különböző békekötések, az igazságosság elvének újból való diadalra jutásától várjuk az igazi európai béke megvalósulását is.