Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - A felvidéki magyarság a nemzetek szövetségéhez fordult - Délamerikai válságok

1928 • 13 • December 1 nak válságát. A többi elmaradottabb és az európai bevándorlástól eddig megkímélt államban még fokozottabban jelentkeznének ezek a bonyodalmak, ha megindulna ő feléjük is a bevándorlási folyamat. Délamerika népességi viszonyai teljesen különböznek Északamerika angolszász részé­től, de teljesen megegyeznek Középamerika viszonyaival, Mexikót is beleértve. Az angol­szász hódító éppen úgy kiirtotta Északame­rika őslakóit, mint Tasmániáét és Ausztrá­liáét. Közép- és Délamerikában azonban a la­tinfai ú hódítók, a spanyolok és portugálok, összekeveredtek a bennszülöttekkel, majd az Afrikából importált néger rabszolgák utódai­val, ezek a színesek is egymás között, úgy hogy különböző félvér népek keletkeztek és ezek teszik ki a tiszta indiánokkal és nége­rekkel együtt a lakosság nagy többségét. A tisztavérűeknek megmaradt spanyol és por­tugál csak keskeny arisztokrata réteget al­kot, de a vagyon jó része az ő kezében van. valamint a kultúra is. Bár formailag átvet­tek ezek a száz év óta gyarmatból önállóvá vált államok minden modern törvényt, ezek a törvények jórészt tartalomnálküli üres ke­retek. A nagy városokat leszámítva, a pat­riárkális társadalmi rend van itt még élet­ben, néhány fehér család kezében európai országokat kitevő földbirtokok halmozódnak össze, de a rajtuk levő munkáskéz félig szolga, félig jobbágy, egy kicsit zsellér is, büszke a maga politikai jogaira, de sem kul­túrája, sem anyagi helyzete nincs olyan, hogy ezekkel a jogokkal élni tudjon, óriási több­ségében analfabéta és elérte a kevert fajok még ki nem derített végzete: a vérbaj, mely például Argentínában, ahol legkomolyabban számbavehető közigazgatás van, amely egész­ségügyi kérdésekkel is foglalkozik és statisz­tikai kimutatásokat is készít, — 75%-a a népességnek vérbajos. Ezzel a testileg legyön­gült, fanatikusan babonás, szellemileg korlá­tolt munkásosztállyal nem lehet fellendíteni a mezőgazdaságot és ipart. Az európai be­vándorló azonban európai viszonyokat akar meghonosítani, s ebbe a középkori patriárká­lis világnézetbe nem tud visszaesni; vagy szociáldemokrata, vagy facista, de minden­esetre szociális változásokat akar és ezzel megbontja az egész régi életrendet. Száz évvel ezelőtt Buenos Ayres és Rio de Janeiro kis falu volt, ma az elsőnek 2 millió lakosa van, a másiké megüti a milliót. San Paolo a millióhoz közeledik, Santiago és Montevideo elhagyta a félmilliót. Argentína lakosságának majdnem egynegyede a fővá­rosban él. A nagy városok kialakulása szin­tén megbontotta belülről a régi társadalmi rendet. A nagybirtokosnak régebben lehetett akármekkora vagyona, nem igen volt módja azt mutogatni, kultúrszükséglete csekély volt és vidéki faciendáján élte le életét. Ma tóiul a nagyvárosokba, egyúttal vállalkozó, gyáros és nagykereskedő is, lukszuspalotákat épít, a városi fényűzés kis, de nagyvagyonú rétege teljesen elvált jobbágyaitól, zselléreitől és munkásaitól. A magára maradt, jórészt ve­gyesfajú rétegek ma a pátriárkái is életnek csak hátrányait ismerik, a politikai hatalom a nagyvárosokba szorúlt, a vidék kívánalmai­val még az államhatalom sem törődhetik, s a vidéki lakosság tompa elégületlenséget érez. Már gyűlöli a földesurat és a városi elemeket, de kulturátlansága miatt még szervezkedni nem tud. De vezetőnek egyre nagyobb szám­mal érkeznek közé az európai bevándorlók, akik az elégületlenségnek irányt adnak és ezzel magukra vonják a hatalom eddigi bir­tokosainak gvűlöletét. Legelőhaladottabb iparosállam Chile és itt már egv reformszociálista parasztpárt alakult is. éppen úgy, mint pár évvel később Argentínában. Alvear pártia Argentínában éppen úgv a népszenvedélyek szításával ke­resi a politikai érvényesülést, mint Alessandri pártia Chilében. Az utóbbiaknak sikerült is hatalomra jutni, de Altamirano tábornok csakhamar államcsínnyel űzte el helvéről Alessandri elnököt, aki programmiának egyetlen pontiát sem tudta megvalósítani, mert Délamerika viszonvai nem értek addig, hogy ott komoly szociális programmot lehes­sen keresztülvinni. Az argentínai reformszo­ciálisták egyelőre csak állandó sztráikokkal igyekeznek aláásni a konzervatív patriárká­lis uralmat, hogy a maguk európai pro­gramúi jávai lépjenek helyére. A régi államrend ösztönösen védekezik a felforgató bevándorlók ellen, s ha az ameri­kai fehér, az indián és a néger faiok és fai­keveredéseiből előállt népek, akiket csak R ISTVÁN AMÍM IFlü)l&P@irglLiP (2003) !SniEI$©©IMSÁN Viz työíoka C 29. 44 Az összes medencékben naponta friss termál víz! Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! Stra.:dbuflet, játszótér, homok- és napfürdök! Uszodák külön! 4 Gőz- és kádfürdők! Éttermek és szállodai szobák, valamint kü­lön társas háló­termek, teljesen újonnan berendezve! Penzió rendszer bevezetve Kernek kerthelyiség, tánc- és színházterem. 44 Budapestről autóút 1 óra. 44 Naponta !) vonat és 3 hajó Budapestről. Bútorozott magúnlukások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a fürdőtelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom