Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 23. szám - Országos és járási választások a Cseh Köztársaságban
Magyar Külpolitika • 14 • 23. szám közös vallás és nyelv köt össze, európai értelemben vett nacionálizmus'ban nem is egyesülnek, fejlődött ki bizonyos amerikai nacionálizmus, mely a frissen jött bevándorlók ellen irányul. A bennszülött és a régi bevándorlott, akik nagyjában egy kultúrfokon állanak, gyűlölik az új eszmékkel érkező nyugtalan friss európai bevándorlót, hatóságilag igyekeznek védekezni, ennek hatalmi terjeszkedése ellen is, csak olyanforma minőségben akarják megtűrni, mint egykor az importált néger rabszolgát: mint minél jobban kihasználni való munkaerőt. Az európai bevándorló szakszervezetekbe tömörüléssel védekezik. Mindenesetre harmónia nincsen köztük, s ha ma még a gazdasági szükségesség szava elég erős ahhoz, hogy nyitva tartsa az euróuai bevándorló előtt Délamerika kapuit, aligha hisszük, hogv sokáig tartson ez az állapot. Délamerika követni fogja az Egyesült Államok példáját és kontingálja a bevándorlást. Csak annyi európait ereszt be, amennyit asszimilálhat. Ennek az Európától való elfordulásnak nyoma egyébként meglátszik a Népszövetségen is: ma már a Genfbe olyan naiv reményekkel érkező délamerikai kiküldöttek nagyrészt hazamentek, mert államaik vagy nyíltan kiléptek a Népszövetségből, vagy nem törődnek vele. Ha formailag benn is vannak, a tagdíjat nem fizetik, az európai problémákkal nem törődnek, ^ és Franciaország elvesztette ezeket a csatlósokat, akikkel döntőleg akart majorizálni a Népszövetségben. ,A népek örökéletüek. Meg tudják várni a történelem korrektúráját és megcsonkításuk sohasem végleges addig, míg nem adják át magukat a kétségbeesésnek. íme Lengyelország fölemelkedik sírjából. Elzász-Lotharingia kijön börtönéből és az igazi igazság megszólal eddigi hallgatása helyett." Journal des Debats 1918 nov. 18. ORSZÁGOS ÉS JÁRÁSI VÁLASZTÁSOK A CSEH KÖZTÁRSASÁGRAN ^ ecember 2-án tartják meg az országos és járási választásokat északi szomszédunknál. Az „országos" szó ne vezesse félre az olvasót, mert nem parlamenti választásokról van szó. A parlamentet nemzetgyűlésnek hívják. Országnak nevezték el azonban a legújabb közigazgatási reform szerint a pár évig élt nagy megyék összevonásából alakított közigazgatási egységeket, melyeket magyarul leginkább tartománynak lehetne nevezni. A cseh állam négy ilyen országra, vagy tartományra oszlik : Csehország, Morvaország és Szilézia, a Felvidék és az Erdős Kárpátok. Mindegyiknek van valamelyes tartománygyűlése, hogy az autonómia látszatát keltse, a Prágából állandóan hangoztatott demokrácia nagyobb dicsőségére azonban a tartománygyűlés tagjainak egyharmadát a kormány nevezi ki és csak kéthamadát választják maguk a tartományok. Szavazati joguk van azonkívül a tartománygyűlésen a szintén kinevezett tartományi főtisztviselőknek is, s minthogy a választásoknál az aránylagos képviseleti rendszer van érvényben, teljes lehetetlenség, hogy ne a kormánynak legyen többsége ezekben a látszat-autonómiákban. A régi megyebeosztás megszűnt a szép Felvidéken s így a tartományok közvetlenül járásokra oszlanak. A járásoknak is megvan a maguk kis fiókparlamentjük: a járási képviselőtestület, melynek tagjait a tartománygyűlés képviselőivel egyidejűleg választják. Minthogy itt is csak a tagok kétharmadrésze kerül be a lakosság bizalmából és a járási főtisztviselők hivatalból pedig, a járásnak éppen úgy nem lehet ellenzéki többségi képviselete, mint a tartománynak. A december 2-iki választásokra az úgynevezett történelmi országokban, tehát Csehországban és a ' Sziléziával bővített Morvaországban 14, illetőleg 15 politikai párt adta be a maga jelölő listáit. Csehországban 6 cseh és 7 németpárt, valamint a kommunista, Morvaországban ugyanezek, de jelölt itt a lengyei néppárt és a zsidó nemzeti párt is közös listával. A Felvidéken, még pedig mindkettőn megtaláljuk mind a hat cseh párt listáját, különböző helyi pártokkal való szövetkezésben, azonkívül fellépett a nyugati felvidéken az őslakosság keresztényszociálista pártja, melynek magyar-német és tót osztálya van. Ez a párt kapcsolta listáit a magyar nemzeti párt jelölő listáival. A magyarság egységének megbontására a csehek is felléptéitek egy magyarnak nevezett pártot: ez az országos kisgazda, kisiparos párt, mely listáit a zsidó választási közösséggel kapcsolta össze. A tótok külön két pártban jelentkeznek: egyik Hlinka tót néppártja^ mely nem lépett szövetségre egyetlen más párttal sem, a másik a tót nemzeti párt, mely Hlinkáéknál erőteljesebben követeli az autonómiát és ellenzékben is vannak Prágával szemben, a választásra azonban szövetkezett a kormányban helyet foglaló cseh néppárttal. A cionisták és a zsidó nemzeti párt vá-