Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - A felvidéki magyarság a nemzetek szövetségéhez fordult - Délamerikai válságok

Magyar Külpolitika • 12* 23. szám A FELVIDÉKI MAGYARSÁG A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉHEZ FORDULT írta: LIPPAY IMRE (Genf) I llvedy László, a csehszlovákiai magyar kisebbség teljhatalmú megbízottja rendkívül érdekes beadványt intézett a Népszövetség Tanácsának elnökéhez. Ez a beadvány a következőképpen hangzik: „Kegyelmes Uram. Mint a csehszlovákiai magyar kisebbségek teljhatalmú megbízottja a következő tényekre bátorkodom nagybecsű figyelmét felhívni : 1. A jelenleg Csehszlovákiában található magyar kisebbséget akarata ellenére elszakították anyaországától és a Csehszlovák Köztársasághoz kapcsolták. Ez a tény mindenesetre igen erős mértékben való megsértése a nemzetközi jognak és úgy látszik, vannak akik azt hiszik, hogy a páriskörnyéki békék örökké érvényben maradhatnak. 2. Való igaz, hogy 1919 szeptember 10-én St Germain-en-Laye-ban egv szerződést kötöttek, melyet a Csehszlovák állam ellátott aláírásával, s amely voltaképpen a kisebbségek védelmét szolgálná, azonban már majd tíz évvel a szerződés megkötése után meg kell állapítanunk, hogy az nem más, mint halott betű, mivel praktikus értéke egyáltalában nincsen. A magyar kisebbségek minden emberi joguktól meg vannak fosztva. A csehszlovák kormány minden erejével azon van, hogv a magyar kisebbségeket elcsehesítse. Ezt célozzák az agrárreform, a cseh iskolapolitika, tisztára magyarlakta területekre cseh légionáriusok behelyezése, valamint az új közigazgatási reform, melynek szintén csak az az egyetlen célja, hogy megfossza önállóságától a magyai' kisebbségeket. 8. Nemcsak a napisajtóban, de az iskolakönyvekben is, minden szavukkal azon vannak, hogy nemzeti érzületünket megtámadják. A magyai- vonatkozású szobrokat lerombolják, a magyar újságokat cenzúrázzák, a vezető politikusok közül igen sokat letartóztatnak .... ime ezt nevezik szabadságnak Csehszlovákiában. 4. A Saint-Germain-en Laye-ban kötött szerződés 10—18-ik szakasza teljes autonómiát biztosít a ruténeknek. A trianoni békeszerződés kísérőlevelében az áll, hogy „a ruténlakta területek lakosságának megadatik a lehetőség arra, hogv autonómiájuk tárgyában felfogásukat a nyilvánosság elé terjesszék. A nagyhatalmak pedig nem fogják elmulasztani az alkalmat, hogv a rutének kérelmét komolyan megfontolják." Ezeknek az ígéreteknek is immár tíz esztendeje és a rutének autonómiájának érdekében még egyetlen lépés sem történt, pedig már többször is megkeresték a Nemzetek Szövetségét. Béke nem létezik igazság nélkül és amíg csak igazunkhoz nem jutunk, nem nyugodhatunk meg a mai helyzetben." DÉLAMERDXAI VÁLSÁGOK \ mióta az Északamerikai Egyesült Államok fajvédelmi szempontból megkezdték a bevándorlás előli elzárkózást, Európa egyre szaporodó éhes munkanélküliéinek egyetlen kivándorlási lehetősége Délamerika. Már csak ezért is érdeke Európának, hogy foglalkozzék Délamerika annyira ismeretlen viszonyaival, a kivándorló európajak ottani érvényesülési lehetőségeivel, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy az ottan adottságok megengedik-e tartósabban a bevándorlást és befogadják-e Európa kiszoruló embertömegeit. Magyarországot is közelről érdekelheti ez a kérdés, mert hiszen Délamerikában három magyar lap jelenik meg, ami erős bizonysága, hogy ott meglehetős nagy magyar kivándorolt kontingens él. Délamerika nagyobb, mint Északamerika lakható területe, de azért félannyi ember sem él benne. Pontos népszámlálások nem igen divatosak arrafelé, s a tropikus vidékeken meg a Tűzföldön még teljes kulturátlanságban élő vad bennszülött törzseket aligha tartja valaki számban, a letelepedett lakosság száma azonban összes államaiban együttvéve 70 millió körül van. Akkora területhez mindenesetre roppant ritka ez a népesség és éppen ez a ritkasága az oka annak, hogv Délamerika a világpiacon nem tud nagyobb súllyal és nagyobb exporttal megjelenni. Óriási bányakincsei, épület- és műbutor fája, gabonája, tropikus terményei és gyümölcsei elláthatnák az egész világot, ha volna kellő munkáskéz a termeléshez és feldolgozáshoz. Emberfeleslegeket tehát gazdasági szempontból mindenesetre szívesen látna ez a terület, annál kevésbbé azonban politikai és szociális szempontból. Éppen ez: a gazdasági és a politikai szempont szembekerülése okozza ennek az óriási területnek és éppen legnépesebb és legfejlettebb államainak: Argentinénak, Chilének, Braziliának és Vrugay-