Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 3. szám - ELLENZÉKI PRÓBÁLGATÁSOK JUGOSZLÁVIÁBAN

1928 5 február 1 moly feltételek-e, vagy pedig csak leplezgetései egy kerek visszautasításnak. Románia belső adósságai már ugyanis 35 3, külső adósságai 137 5, együttvéve tehát 172*8 milliárd leit tesznek ki s ennek az óriási tartozásnak kamatai az állam évi bevételeinek egy ötödét emésztenék fel, ha fizetnék rendesen a kamatokat. A régi kamatok fizetése nélkül pedig új kölcsönről szó sem lehet. Amikor ilyen helyzetben van ez a mesterségesen megnövelt állam, 150 milliárd leies katonai befektetéseket akar eszközölni. Ha már valutája stabilizálására sem kap kölcsönt, hogyan tételezi fel a nyugati piacokról, hogy inproduktív katonai költségekre ilyen összegeket hitelezzenek? A párisi pénzügyi körök elzárkózása Romániát megint arra a taktikai lépésre utalta, amit már egy ízben megpróbált. A franciáknak az olaszokkal szemben való hihetetlen féltékenységében bízva, Titulescu külügyminiszter a párisi tárgyalások meghiúsulása alán Rómába utazott s az ottani sajtót a leghízelgőbb olasz- és fasiszta-barát nyilatkozatokkal elárasztva, folytat tárgyalásokat Mussolinival az olasz-román viszony rendezéséről. Az olasz pénzpiactól komolyabb kölcsönt aligha remél Románia s így ezt az egész római felvonulást csak ugratási kísérletnek kell tekinteni arra, hogy a francia kormány nyomást gyakoroljon a francia pénzpiacra, hogy az olaszoktól való eltávolítása fejében mégis nyújtsanak valami hitelt Romániának. A párisi sajtó rögtön óriási idegességgel fogadta Titulescu római nyilatkozatait, az olasz lapok azonban eddig még nem igen akarják komolyan venni hízelgő frázisait és dagályos szónoklatait, hanem az erdélyi rombolásokat, az agrárpert és más kellemetlen kérdéseket feszegetnek. ELLENZÉKI PRÓBÁLGATÁSOK JUGOSZLÁVIÁBAN A

Vukicsevics-kormány egy félévi vergődés után sem tudja helyzetét megerősíteni. Ha a kormánykoalíció a szerb radikális, a szerb demokrata és a szlovén néppártból áll, a számszerű többsége még akkor is csekély volna, ha ezek a pártok egységesek lennének. Csakhogy, mint ismeretes, a radikálisoknak három frakciója van s közülük a Pasics-csoport most januárban nyilt ellenzéki lapot is indított, a demokraták miniszterei benne vannak ugyan a kormányban, maga a párt azonban január 15-iki belgrádi országos kongresszusán szabadkezet adott elnökének, Davidovics Ljubának, hogy az ellenzéki pártokkal összeköttetésbe lépve, demokrata frontot létesítsen, mely a kormányt átvehesse. Davidovics, akit a horvát parasztpárt, a független demokratapárt és a szerb parasztpárt még tavaly október 22-én írásban szólított fel demokrata blokk megalakítására, most megkezdte tárgyalásait ezeknek a pártoknak vezéreivel. A paraszt-demokrata koalícióban egyesült horvát parasztpárt és független demokratapárt Davidovics ajánlatára a választ a január 21-iki zágrábi klubülésen adta meg, melyet másnap, vasárnap, országos népgyűlés kövelett. A koalíció koncentrációs kormányt kövelel s válaszát hat pontban adta meg. Készségesen fogadja Davidovics koncentrációs ajánlatát, de csak akkor, ha a koncentráció vezéreinek személyei garanciául szolgálnak arra, hogy életbeléptetik a teljes egyenjogúságot a régi Szerbia és az új területek között nemcsak az adózásban, hanem a közélet minden más terén is. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a nemzeti koncentráció kormánya még a költségvetési vita megkezdése előtt megalakuljon és ezért Davidovicstól határozott és gyors lépéseket vár. Különösen feltűnést keltett a népgyűlésen Pribicsevics sokkal élesebb fellépése a kormány ellen, mint amennyire Rádics exponálta magát. Davidovics akciójának ellensúlyozására Vukicsevics is megkezdte a maga tárgyalásait a koncentráció érdekében. Amint a demokraFerdinand Buisson, akit ismét megválasztottak a francia kamara elnökévé.