Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - Francia-angol antant?

1928 • 5 • November 1 FRANCIA-ANGOL ANTANT? Irta: LUTTER JÁNOS \ háborútól feldúlt Európa még ma is, ke­rek tíz esztendővel a fegyverszünet után, felbolygatott hangyabolyhoz hasonlatos. Megnyugvás és kibékülés helyett ideges sür­gés-forgás, sokszor szinte pillanatonként vál­tozó külpolitikai helyzet és kaotikus össze­visszaság kápráztatják az objektív szemlélő szemét. A békediktátumokat követő első esztendők­ben úgy tetszett, hogy Anglia és Franciaor­szág útjai hosszú emberöltőkre elváltak egy­mástól. A morális skrupulusokat nem ismerő francia diplomácia ugyancsak keserves órá­kat szerzett a Downing Street-nek. Az 1921 márciusának elején titokban megkötött fran­cia-török (ú. n. Franklin-Bouillon-féle) egyezmény, a marokkói kérdésnek ismételt bolygatása, a Ruhr-vidék önhatalmú megszál­lása 1923-ban és a rajnai separatista mozga­lom életrekeltése, sőt tűzzel-vassal és pénzzel való támogatása megmutatta, mily kíméletle­nül tör a francia diplomácia a békekötéssel és szövetségesi hálózatával elért kontinentális h­talmi túlsúlya teljes kihasználására. Még a járatlan külpolitikai dilettáns előtt is világos, hogy a tendencia mennyire veszé­lyeztette az egész civilizált világ nyugodal­mát és kényszerű békéjét. E merész és veszedelmes tervekkel szem­ben a béke fönnmaradásáért lankadatlanul dolgozó angol diplomáciának csak az Ameri­kai Unióval való együttműködése volt az az alkalmas eszköz, amellyel saját feje, de az európai kontinens feje felől is a katasztrófát elháríthatta. Ennek a háborúban keletkezett, angol—szász világszolidáritásnak erő- és te­herpróbája volt a washingtoni tengeri lesze­relési konferencia 1921 őszén. Ez megmu­tatta az angol-szász nemzetek óriási túlsú­lyát harmonikus együttműködés esetén. Ez a harmónia azonban nem sokáig tar­tott. Megzavarta azt már a háborús adóssá­gok kérdésének elintézésmódja is. Lord Bal­four optima fide fogalmazott, ismeretes jegy­zéke nem vette figyelembe az amerikai bu­siness-világ pszichéjét, viszont az amerikai pénzvilág befolyása alatt álló külügyi hiva­tala az Uniónak túlmereven és ridegen ke­zelte e súlyos problémát, úgy hogy a meg­egyezés tüskét hagyott mind a két nemzet közvéleményének szívében. Ezt az időleges elhidegülést agyafúrt leleménnyel használta ki azután az ármányos szovjet-orosz diplo­mácia. A kínai káosz szántszándékos fölidézé­sével beledobta Eris almáját Anglia és az Unió közé. Az Unió Csendes-óceáni gazdasági expanziója már régebb idő óta versenytársa volt a brit birodalomnak, s a nagy felfordu­lás Kínában hamarabb következett be, mint­sem az angol-amerikai érdekmegegyezés Kínára vonatkozóan létrejöhetett volna. Kí­nában már bizony inkább ellenfelekként ál­lottak szemben Anglia és az Unió, mint ba­rátokként. S mennél tovább tartott a kínai bonyodalom, annál jobban nőttek az ellenté­tek a két rokon nemzet között. Az amerikai jingo sajtó már 1926 óta Anglia ellen izga­tott, s az 1927 júniusában Genfben tartott újabb tengeri leszerelési konferencia megfe­neklése sem volt alkalmas arra, hogy az el­hidegülést eloszlassa. E genfi leszerelési kon­ferenciának az lett volna a feladata, hogy az 1921. évi washingtoni leszerelési konferen­ciának a Dreadnought típusú csatahajókra •vonatkozó limitálós határozatait a kisebb egységekre (csatacirkálók, gyorscirkálók, torpedóvadászok, búvárnaszádok, stb.) ter­jessze ki. A konferencia azonban teljes ered­ménytelenségben ért véget, s ily módon az angol-amerikai érdekellentétek eliminálat­lanul maradtak. A két állam józan diplomá­ciája útját állja holmi végzetes ellentét ki­robbanásának, de a két nemzet viszonya igen messze van a szolidáris együttműködéstől. Ha mindezeket megfontoljuk, nem csodál­kozhatunk azon, hogy az angol diplomácia figyelme, mennél inkább hiányzott néki az angolszász világszolidáritás hátvédként, an­nál inkább koncentrálódott az európai konti­nens felé. Annak pacifikálása igen súlyos S2INT ISTVÁN AmÍM FÜRDŐTELEP (2006) E$nm®@MBAM Vlz íföfoka C 29. 4 + összes medencékben naponta ftiss termál vixí .... ... i . . ,. Éttermek és szállodai Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! szobák,valamint kü- Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Stra/.dbuffet, játszótér, homok- és napfürdök! lön társas háló- 4+ Budapestről autóút 1 óra. Uszodák külön! * Gőz-és kádfürdők! ^^"^{llSdezve! NaPonta 9 vonat és 3 hajó Budapestről. Penziórendszer bevezetve. Bútorozott magánlakások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a fürdőtelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T, TELEFONSZÁM 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom