Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A TERVEZETT PÁNEURÓPA ÁLLAMAI ÉS NÉPEI

Magyar Külpolitika < 18 * £0. szám láljuk benne új megvilágításban-Metternich, Széchenyi és Kossuth külpolitikai törekvéseit, a szabadságharcnak, az abszolutizmusnak, a kiegyezés korának diplomáciáját, a háborús feleiősség szakszerű ismertetését. A kézikönyvekben eddig ismert részletek helyett a szakemberek előtt sem ismert új és gazdagadathalmazzal világítja meg ezt a korszakot és kutatásai az elmúlt század magyar történelmének több fejezetét jelentékenyen át fogják alakítani. így teljesen ismeretlen volt eddig a külügyek intézésének módja, a magyarországi külképviseletek ismerete, Magyarország federalizálása és a német államok beavatkozása 1849-ben, Szerbia és Románia politikája Magyarország ellen 1867 óta stb. Horváth könyvével az elmúlt évek történetirodalmának egyik legfontosabb alkotása látott napvilágot. A könyv ára 10 pengő. Angol elismerés, — Sydenham lord levele A Külügyi Társaság az angol sajtó széles rétegében ismertetett és igen kedvezően fogadott hatalmas angolnyelvű kiadványából, a „Justice for Hungary"-ból július hó folyamán körülbelül nyolcvan példányt küldött ajándékba az angol és amerikai politikai élet vezető egyéniségeinek, képviselőknek, lordoknak, szenátoroknak, kiváló publicistáknak, íróknak, nagy egyesületeknek, könyvtáraknak, egyetemeknek és mindazokra a helyekre, ahol rendkívül nagy fontossága van a magyar ügy szempontjából, hogy kéznél legyen a magyar kérdés minden kis részletét felölelő objektív ismertető munka, mint aminő éppen a „Justice for Hungary". Most egymásután érkeznek a Külügyi Társasághoz a köszönő levelek" a könyv megküldéséért, így Lord Rothermere fia, Esmond Hamsworth', Sir Róbert Gower, Sir John Sandemann Allén, Lloyd George, Lord Sydenham, a Lordok Házának nesztora, Sir Charles Delmé-Radcliffe, az Egyesült Államok kongresszusának könyvtára, a British Museum, az oxfordi és cambridgei egyetemek etc. etc, küldték el meleghangú köszönetüket a Külügyi Társaságnak. E levelek közül talán a legérdekesebb és legmeghatóbb Lord Sydenham-nek, az angol politikai életben oly sokáig fontos szerepet játszó ősz politikusnak a levele, aki már 1921-ben kelt a Lordok Házában az egész angol politikai és társadalmi közvéleményre nagy súllyal biró szavával és nagy igazságérzetével a magyar ügy védelmére. A levelet alább közöljük: — Fogadják legőszintébb köszönetemet a „Justice for Hungary" megküldéséért. A könyv értékes felvilágosításoknak egész sorozata, amely elénk tárja annak a szégyenteljes elbánásnak egész történetét, amelyben a magyar nép részesült Trianonban és rávilágít a békeszerződés különféle súlyos következményeire. Sajnos ezideig csak az első fejezetet tudtam csak elolvasni, amelyben gróf Apponyi csodálatos módon mutat rá arra a nagy hivatásra, amelyet Magyarország töltött be Közép-Európában hosszú története alatt, miközben oly nagy értékekkel járult hozzá az európai kultúrához. Én magam már nem leszek sokáig képes részt venni a közéleti munkában, azonban sohasem fogok elmulasztani egy alkalmat sem, hogy Magyarország ügyét támogassam, habár talán én már nem fogom meglátni Magyarország restitucióját, amelyet én a legőszintébben és legkomolyabban remélek". IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár * IIBIIIN • BUJAPEST RÁKÓCZI - ÚT 63. PALAIS OEDANSE I Eöttevényi Olivér az Idegenforgalmi Tanács tagja A minap alakult meg a magyar Idegenforgalmi Tanács, hogy egységes irányítója legyen az idegenforgalom fellendítését célzó törekvéseknek. A tanácsba beválasztották Eöttevényi Olivért is, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnökét, elismeréséül azoknak az érdemeknek, amelyeket a társaság, elsősorban ügyvezető alelnökének SZÍVÓS és tudatos fáradozásának eredményeképp, ezen a téren már eddig is szerzett. A IV. Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus Mint már egyik előző számunkban említettük, szeptember 22-étől kezdődően zajlott le Rakovszky Iván elnöklésével az új városháza közgyűlési termében a hivatalos nemzetközi idegenforgalmi szervezetek negyedik kongresszusa 18 európai és amerikai állam képviselőinek, valamint a magyar idegenforgalmi érdekeltségek valamennyi képviselőjének jelenlétében, élükön Tasnády Szüts András ny. államtitkárral. A kongresszus programmját Deventer a holland idegenforgalmi szövetség főtitkára ismertette. Az érdemleges tanácskozásoknak főcéljuk volt, hogy a közönség számára olcsóbbá és kellemesebbé tegyék az utazást, tehát az előző évek korlátozásait minden irányban megszüntessék vagy legalább jelentékenyen enyhítsék; így például harmadosztályú utasok számára is rendes hálóhelyet és étkezést óhajtanak biztosítani s több más hasonló javaslatot tesznek Európa kormányainak. Több fölszólaló után Weber Christián (Berlin) egységes rendszert, vámmentességet, de legalább nagy vámkedvezményeket kívánt. Bársony Oszkár és Zilahy Dezső javaslatot tettek kölcsönös kedvezmények megadásának a módozatairól. Tasnády Szüts András és Tausz Béla dr., valamint több külföldi fölszólalása után kimondották, hogy általában az idegenforgalmi kedvezmények ügyében kimerítő javaslatokat tesznek a kormányoknak. Deinlein Ervin osztályfőnök (Ausztria) konkrét javaslatot tett a rádiónak oly fölhasználásáról is, hogy küldjenek az államok egymásnak nivós szövegeket országuk értékeiről és hogy kölcsönösen informálják európaszerte a maguk publikumát. Weber Christián (Berlm) szerint eddig általánosságban már folyt hasonló munka, de nem volt megfelelő. Kiderült, hogy a közönség leginkább gyakorlati felvilágosításokat akar, például világos pontos információt arról, hogy milyen Budapest, hogy lehet legjobban odajutni, milyenek a szállók, mit érdemes megnézni, mit hogyan lehet vásárolni. Bársony Oszkár javasolta, hogy a kiállítások évszaki vásárok, ünnepi hetek stb. eseményeiről havonkint rendszeresen kalendáriumszerűen rádiózzanak a közönségnek, továbbá, hogy ahol a nagy költségek nem engedik meg a harmadosztályú vasúti hálókocsik sorozatos átalakítását, ott legalább párnákat kapjon a közönség, mint az némely országokban máris szokásos. Leghosszasabban a vizumproblémáról tárgyaltak. Valamennyi külföldi és magyar fölszólaló sürgősen fontosnak mondotta a vizum-kényszer eltörlését, mert a vizum-kényszer a kongresszus általános megfigyelése szerint a kölcsönös idegenforgalom intenzivebb fejlődésének egyik legfőbb akadálya. Gö-