Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A PÁRIZSI NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI AKADÉMIÁRÓL

Magyar Külpolitika • 4 • 20. szám MILYEN FELTÉTELLEL JÁRULNA HOZZÁ FRANCIAORSZÁG AZ „ANSCHLUSS*'-HOZ A francia szocialista Gustave Hervé tollából érdekes cikk jelent meg a Journal egyik utolsó számában, amely cikkben kifejti a szerző, Franciaország minő feltételekkel volna hajlandó beleegyezni az „Anschluss" terv megvalósításába. Hervé nem feltétlen ellenzője az osztrák-német csatlakozásnak és figyelmeztet arra is, nagy kérdés, vájjon az Anschlusst azok, akik a tervet ellenzik, végérvényesen meg tudnák-e akadályozni, ha azt úgy Németország, mint Ausztria egyforma mértékben keresztülvinni igyekszik, illetve, ha az a két ország igazi történelmi szükségletét jelenti. Ausztriának úgymond, természetes joga az, hogy a német köztársasághoz csatlakozzék. Ezt a jogot a békeszerződés sem vitatja el, sőt ellenkezőleg, az ehhez vezető utat bizonyos mértékig meg is jelöli. A háború utáni államalakulások területi szempontból a nemzeti államok földrajzi elhatárolására vetették a fősúlyt. Földrajzi szempontok jelölték volna meg az új csehszlovák köztársaság, Románia és Itália határait is. Azt nem vitatja, hogy ezeknél a földrajz elhatárolásoknál a győzők nem mindig követték pontosan a geográfiai határokat. Itt-ott bőkezűen mértek, itt-ott többet vettek el az idegen államok területéből, mint amennyi szükséges lett volna. Ámde Hervé véleménye szerint, ha az elhatárolás földrajzi aprólékosságaiba bocsátkoztak volna, úgy a dolog még most sem lenne befejezve és a határok bizonytalansága tartóssá tette volna a revanstörekvéseket. Az Anschluss francia_szempontból nem is osztrák, hanem elsősorban német ügyet jelent és éppen itt van a kérdés kényes oldala, mert az Anschluss Nemetországot egy fenyegetően kiterjedt állammá duzzasztaná fel. Minden nép számára el kell ismerni az önrendelkezés jogosultságát, de itt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jog érvényesülése ürügyül ne szolgáljon egy óriás birodalom kialakításához, amely kontinensünk egyensúlyát veszélyeztetné, sőt végeredményében az egész kontinens szolgasorba jutásához vezetne. A csatlakozást három szigorú feltételhez köti: Az első feltétel garancia arra nézve, hogy Németország ezt az aránytalanul nagy erőgyarapodást semmi esetre sem fogja Lengyelország ellen való támadásra felhasználni. A második fontos conditio sine qua non az lenne, hogy végérvényesen beszüntetnék az orosz szövetséggel való játékot. Németországnak választania kell Kelet és Nyugat, Moszkva és Páris között. Az ugyanis nem tűrhető, hogy Németország a nyugati kultúra ellenségeivel szövetkezzék és még kevésbbé engedhető meg, hogy e cél megvalósítását Németország megerősítésével elősegítsék. Harmadik feltételként pedig azt ajánlaná, hogy a Saar-vidéket, amelynek hovátartozóságát a békeszerződés értelmében egy 1935ben megtartandó népszavazás döntené el, népszavazás nélkül semleges területté tegyék. Annak a kérdésnek taglalásába nem óhajt bocsátkozni Hervé, vájjon a három feltételt a németek elfogadhatónak tartanák-e vagy sem. De szavának és felelősségének teljes tudatában állítja, hogy Németország, amennyiben ilyen feltételek mellett Ausztria csatlakozásához való hozzájárulást kívánná, a legközelebbi jövőben, de mindenesetre legfeljebb öt éven belül lesz olyan francia kormány, amely az Anschlussnak ilyen formában való megvalósításához hozzájárul. A PÁRIZSI NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI AKADÉMIÁRÓL Irta: LUKÁCS GYÖRGY v. b. t. t., ny. miniszter A nemzetközi diplomáciai akadémia (Acaelérnie Diplomatique Internationale), melynek még a neve is alig ismert nálunk, egyike azoknak az alakulatoknak, amelyek párhuzamosan a nemzetek szövetségével, ugyanazokat az alapvető, vílágfontosságú nemzetközi kérdéseket tárgyalják, amelyekkel a nemzetek szövetsége maga is foglalkozik. De amíg a nemzetek szövetségében a kormányok hivatalos képviselői foglalnak helyet, addig a szóbanforgó párhuzamos alakulatok más-más társadalmi és tudományos köröket ölelnek fel. Az interparlamentáris unió a parlamentek önkéntesen vállalkozó tagjaiból, a népszövetségi ligák uniója a külügyi társaságok kiküldötteiből, a jogászok nemzetközi egyesülete (International Law Association) egyes nemzetek kiváló nemzetközi jogászaiból, a nemzetközi diplomáciai akadémia pedig a diplomáciai kérdések gyakorlati és elméleti művelőiből alakul. Valamennyi testület azt keresi-kutatja, hogyan lehetne az emberi intézmények sorából kiküszöbölni a háború intézményét és az államok és nemzetek között felmerülő vitás kérdése-